Átütő siker a négynapos munkahét

Publikálás dátuma
2019.11.04. 18:53

Fotó: THEODORE tRIMMER
Negyven százalékkal nőtt a termelékenység a Microsoft leánycégénél, miután augusztusban a dolgozók minden héten pénteken fizetett szabadnapot kaptak.
A japán Microsoft közzétette annak a négynapos munkahét-kísérletnek az eredményeit, amelyek mindenkit megleptek: a cég termelékenysége 40 százalékkal nőtt a tavaly augusztusihoz képest, köszönhetően többek között a rövidebb, hatékonyabb értekezleteknek. A kísérletet ez év nyarán folytatták le, megközelítőleg 2300 alkalmazott kapott öt szabad, fizetett pénteket, amely az éves szabadságba sem számított bele. Ezen kívül támogatták a dolgozók családi nyaralását és továbbképzését 100 ezer jen (271 000 forint) erejéig. „Dolgozz rövidebb időt, pihenj és tanulj sokat. Az a lényeg, hogy olyan környezetben élj, ahol látsz életcélt, és amely nagyobb hatással van a munkádra. Azt szeretném, ha az alkalmazottak megtapasztalnák, hogyan lehet ugyanazt az eredményt elérni 20 százalékkal kevesebb munkával” - mondta Takuya Hirano, a Microsoft Japan vezérigazgatója. A négynapos munkahéten a dolgozók hatékonyabban használták ki az időt, az értekezletek rövidebbek voltak, vagy kihelyezték azokat, hogy az utazási időt rövidítsék, így a kipihentebb dolgozók nagyobb kedvvel álltak munkába és 25,4 százalékkal kevesebb időt töltöttek munkahelyi lazítással. 58,7 százalékkal kevesebb papírt nyomtattak ki, a hivatalok áramfelhasználása 23 százalékkal csökkent, ami a környezetre is jótékony hatású volt. Az ötnapos munkahét az egész világon elterjedt, de a most leszűrt tapasztalatok időszerűvé teszik ennek újragondolását, noha a japán kísérlet nem is az első demonstrálása volt annak, hogy a rövidebb munkahét jó hatással van a dolgozók közérzetre és produktivitásra. Új-Zélandon a Perpetual Guardian hitelcég már át is tért a folyamatos négynapos munkahétre, miután 2018-ban két hónapos kísérletükből kiderült, 240 alkalmazottjuk 20 százalékkal hatékonyabban, kiegyensúlyozottabb hangulatban dolgozik, és semmiféle hátrányát nem látták a rövidítésnek. A hasonló próbálkozások szerte a világon jó eredménnyel jártak, és az utóbbi években újabb támogatást kaptak a szakszervezetektől. Ugyanakkor kérdéseket is vet fel a négynapos munkahét: például a versenyképesség szempontjából, és olyan területeken, ahol vevőkkel, ügyfelekkel kell tartani a kapcsolatot. Néhány vállalat ezen úgy próbált segíteni, hogy a dolgozók felének a pénteket, másik felének a hétfőt tette szabaddá. Franciaországban már húsz évvel ezelőtt elkezdetek kísérletezni a rövidebb munkahéttel, ami heves vitákat váltott ki. A támogatók azt emelték ki, munkahelyeket teremthet és megőrzi az élet-munka egyensúlyt, az ellenezők szerint viszont csökkenti a francia cégek versenyképességét. Az OECD szerint Hollandiában az átlagos munkaidő hetente ma már 29 óra, ami a legalacsonyabb az iparosodott országok között: a 2000-ben elfogadott törvények minden dolgozó számára garantálják a teljes fizetett szabadságot és a gyermekgondozási szabadságot mind az anya, mind az apa számára. Sok brit szakszervezet is foglalkozik a kérdéssel, és a megkérdezett cégvezetők szerint - akik lehetővé tették a négynapos munkahetet egész napos vagy részmunkaidős alkalmazottaik számára –, a dolgozóik elégedettsége nőtt, a betegnapok száma csökkent, és összesen évi 2 százalék megtakarítást értek el. A munkavállalók háromnegyede ezt egyenes összefüggésbe hozta a rövidebb munkaidővel. A fiatalabb generációk a felszabadult idejüket képességeik fejlesztésére, önkéntes munkára vagy olyan szívesen végzett tevékenységekre fordítják, ami nem kapcsolódik napi pénzkereső munkájukhoz. De a vezetők háromnegyede aggályokat is megfogalmazott: a munkaszerződések szabályozása, a négynapos hét bevezetéséhez kapcsolódó bürokrácia, és a személyzet kiválasztásának folyamata lehet problémás. Magyarországon eddig nagy vállalat rendszerszerűen nem gondolkodott négy napos munkahét bevezetésén.  
Szerző
Frissítve: 2019.11.05. 12:32