Nem kebelezne be mindenkit, csak szemezgetne a kispártokból a Momentum

Publikálás dátuma
2019.11.05. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A Momentum nem az egész Párbeszédet és az LMP-t olvasztaná be magába, hanem azok egyes politikusait csábítaná át - állítják forrásaink.
– Jót tenne az ellenzéknek, ha kevesebb párt lenne – így magyarázták momentumos forrásaink Fekete-Győr András lapunknak adott múlt heti interjújában tett kijelentését. A Momentum elnöke azt mondta, bár hisz benne, hogy az együttműködésbe az LMP, a Jobbik, az MSZP és a DK is tud valamit beleadni, azt is látja, „hogy túl sokan vagyunk, tisztázásra van szükség.” Információnk szerint a Momentum vezetésének és tagságának ez az egyértelmű és elsődleges célja, azaz, hogy a független, ex-LMP-s Szélt és Hadházyt, valamint az MSZP-ből minap távozó Botkát „valamilyen módon” integrálják a pártba. Forrásaink úgy vélték, azért is jó, ha ennek kapcsán sokat szerepel a Momentum neve, mert ez is azt mutatja, hogy ez egy erős közösség, ahová adott esetben ismert és felépített politikusok is szívesen csatlakoznának, vagy legalábbis gondolkodnának a lépésen. Hadházy Ákos megkeresésünkre valóban nem tűnt elutasítónak. - Jól esik, ha számítanak rám, de jelenleg kevésbé érdekel a saját politikai helyzetem – mondta.

Hadházy egyébként inkább arról szeretne beszélni, hogy mivel kellene foglalkoznia az ellenzéki politikusoknak. – A játékszabályokat vissza kell állítanunk, fel kell lépnünk a kormánypropaganda ellen és megszervezni az ellenzéket. Például azért, hogy ne maradjanak komplett falvak szavazóköri delegáltak nélkül – sorolta. A független politikus szerint a Momentum ebben nagyon jó partner, jól tud velük dolgozni. Szél Bernadett és Botka László nem reagált hívásainkra. Név nélkül nyilatkozó momentumos forrásaink szerint ugyanakkor a Párbeszédet és az LMP-t „nem érdemes integrálni”, inkább politikusokat „szerződtetnének” a pártokból. Kanász-Nagy Máté, az LMP titkára a Népszavának mindenesetre azt nyilatkozta, hogy már most is sok helyen együtt vezetnek városokat, vagy kerületeket momentumos politikusokkal. Újpesten például ő az alpolgármestere a momentumos Déri Tibornak. – Az, hogy a jövőben merre fog haladni ez az együttműködés, még nem tudom, de az LMP-n belül jelenleg azon gondolkozunk: hogyan tudjuk ezt tovább fejleszteni – fogalmazott. Arra a kérdésünkre, hogy a továbbfejlesztés jelenthet-e közös pártot, azt mondta: az biztos, hogy választási együttműködésre van szükség, de ennek formáit nem részletezte. Kanász-Nagy szerint ezt legkésőbb 2021-ben kell tisztázni.
A Párbeszédtől azt az ígéretet kaptuk, hogy válaszolni fognak Fekete-Győr András felvetésére, de ez egyelőre nem történt meg. Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politológus szerint Szél Bernadett és Hadházy Ákos mozgásán régóta látszik, hogy közelednek a Momentumhoz és Botka László is erre felé tendálhat. – Mindenkinek van múltja, mind a három politikus rengeteg hibát elkövetett az elmúlt években. A Momentum fő attrakciója a választók szemében pedig pont az volt, hogy nem terhelte őket semmi. Van előnye is Botkáék esetleges integrálásának, de ezen még sokat kell gondolkodnia a Momentumnak – mondta a szakértő. Szentpéteri Nagy szerint ugyanakkor az LMP-vel nem éri meg szorosabbra fonniuk a viszonyt. – A halottakat nem kell feltámasztani – jegyezte meg. A Párbeszéd integrálása viszont racionális gondolatnak tartotta, szerinte ugyanis a párt a Momentum természetes szövetségese, tartalmilag ugyanazt mondja mindkét párt. 

„Nincs igény a különutas politikára”

– Az önmagában politikatörténeti csoda, hogy nagyjából ugyanannyi önkormányzati képviselőnk van, mint öt évvel ezelőtt – így érzékeltette egy LMP-s politikus, a pártnál uralkodó hangulatot, az október 13-ai választás után. Kanász-Nagy Máté, az LMP titkára – aki Újpesten nyert egyéniben – konkrétumokat is mondott: nagyjából negyven LMP-s képviselő lesz a következő öt évben. 2014-ben körülbelül 50-60-an jutottak be, a mostani számok a párt jelenlegi állapotában Kanász-Nagy szerint „tisztességesek”. A jövőről szólva a politikus kijelentette, a mostani voksolás bebizonyította, a külön utas politikára nincsen választói igény. Forrásaink szerint is megszűnt ez a belső vita, csupán két politikus kardoskodik továbbra is az önállóság mellett: Keresztes László Lóránt és Demeter Márta volt társelnökök. A 2022-es választáson reménykednek abban, hogy egy ellenzéki lista lesz, és öt-hat olyan körzet, ahol LMP-s induló lehet. Csárdi Antal, aki jelenleg is a Belváros parlamenti képviselője újra indulhat, emellett bíznak a XVII. kerületben vagy például Érdben.

Szerző

Rendőrök kutatták át a kormányközeli szegedi lap szerkesztőségét

Publikálás dátuma
2019.11.04. 21:22
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Állítólag egy cikk feltöltése miatt jelentek meg az ügyről csak szűkszavúan beszélő nyomozók.
Október végén házkutatás történt a SzegedMa hírportál Szentháromság utcai szerkesztőségében, ennek azonban még nem egyértelmű – írja a Szegeder helyi hírportál. A lap megkereste az ügyben a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságot, ahol megerősítették értesüléseiket, miszerint a Szegedi Járásbíróság végzése alapján a Szentesi Rendőrkapitányság tényleg kutatást hajtott végre a szerkesztőségben. A további kérdésekre a rendőrség nem tudott válaszolni, a nyomozást elrendelő Szegedi Járásbírósághoz irányították az újságírókat.
Az említett bíróság viszont a megadott információk alapján valamiért nem tudta beazonosítani az ügyet,

 és visszairányította a portált a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitánysághoz, arra hivatkozva, hogy az ügy (amit nem tudtak beazonosítani) nyomozati szakban van, így kérdéseikkel őket keressék.
A házkutatás oka tehát hivatalosan nem derült ki, de a lap informátora szerint a rendőrség munkatársai azt próbálták meg megtudni, hogy egy adott cikket kinek a számítógépéről töltöttek fel. Szintén az elmúlt hetekben merült fel, hogy a SzegedMa december 1-ével megszűnhet, és jó eséllyel teljesen beleolvad a Délmagyarországba. A Szegeder úgy tudja, hogy megszűnik a tartalomgyártás a szegedma.hu oldalon, és a Szentháromság utcán található szerkesztőség a Szabadkai útra költözik a megyei lap otthonába. A beolvadást követően egyfajta bulvár aloldalként funkcionálhat majd tovább a SzegedMa, továbbra is Kapitány Gergely főszerkesztővel az élén. A Szegedmát a Szíjj László érdekeltségébe tartozó  Napfénymédia Kft. adta ki, 122 milliós tavalyi veszteségüket viszont a KESMA állta - jegyezte meg egy korábbi cikkben a Szegeder.
Szerző

A legfőbb ügyész negyedszázada

Publikálás dátuma
2019.11.04. 20:32

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kormánypárti többség döntése értelmében 2025-ig biztos Polt Péter lesz a legfőbb ügyész. Az ellenzék nem támogatta, ahogy Handó Tünde alkotmánybíróvá választását sem, de a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumába delegáltak három tagot.
A parlament kormánypárti többsége 134 igen szavazattal, 27 nem és 3 érvénytelen voks mellett  ismét Polt Pétert választotta legfőbb ügyésszé, januártól  - 134-27-3 szavazattal - Handó Tünde ülhet Stumpf István helyére az Alkotmánybíróság testületében. Polt újabb kilenc évig, de legalább 70 éves koráig, 2025-ig vezetheti az ügyészséget, miután először 2000 és 2006 között töltötte be ezt a hivatalt, majd 2010. december 6-án választotta meg újra az Országgyűlés. Lecserélni nem lesz könnyű még a mandátuma lejárta után sem, a legfőbb ügyész kinevezéséhez ugyanis kétharmados többség kell, és mandátuma mindaddig meghosszabbodik, amíg a parlament kétharmados többséggel meg nem választja az utódát. Vagyis Polt Pétert a mandátuma lejárta után sem lehetne lecserélni, csak kétharmaddal. Elvileg le kell mondania, amikor betölti a 70. évét, de akkor is ő marad a legfőbb ügyész, amíg az utódját meg nem választják. A titkos szavazásra szánt egyórás parlamenti szünetben az ellenzék közös sajtótájékoztatón tiltakozott újraválasztása ellen, mert épp az ő kezdeményezésére függesztette fel a hétfői ülésen kormánypárti többség a Demokratikus Koalíció (DK) politikusa, Varju László mentelmi jogát. A DK politikusa 2018 decemberében több képviselőtársával együtt bement az MTVA székházába, hogy elérje egy közlemény beolvasását, az őrökkel kialakult dulakodásban Varju megsérült, mentő vitte el, ám a vád szerint közben ő is sérülést okozott egy biztonsági embernek. Handó Tünde alkotmánybíróként folytathatja pályáját a következő 12 évben. Az Országos Bírói Hivatal elnöke, az ősfideszes EP-képviselő, Szájer József felesége évek óta konfliktusban áll az Országos Bírói Tanáccsal, tekintélye a szakmában legalábbis megkérdőjelezhető. Ennek ellenére, vagy sokak szerint épp ezért kínált neki a vezető kormánypárt menekülési útvonalat azzal, hogy a hónapok óta betöltetlen alkotmánybírói posztra őt jelölték és választották meg. Handó jövő januárban kezdi meg a munkát. A tegnapi szavazások két főszereplője mellett kevesebb figyelmet kapott Szalayné Sándor Erzsébet, akit velük együtt a nemzetiségi jogokat védő ombudsmanhelyettessé választottak. A legfőbb ügyész és az új alkotmánybíró személyéről nem született megállapodás a kormány és az ellenzék között, de a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumába az ellenzéki pártok három delegáltját már egy ilyen alku eredményeként választották meg nyilvános szavazáson. Debreczeni József a DK, Kránitz László az MSZP, Silhavy Máté a Jobbik színeiben lett delegált, de a megállapodás alapján minden ellenzéki frakció, így a Párbeszéd és az LMP is megszavazta személyüket. A hat tagú kuratóriumban a kormánypártokat Bencze Izabella, László Miklós és Varga Szilvia képviseli. 
A kormány és az ellenzék kölcsönösen támogatta a másik delegáltjait, ami új helyzet a 2010-eshez képest, amikor csak a Jobbik és az LMP volt hajlandó egyáltalán jelölni a kuratóriumba – a delegáltjaikat meg is választották, ezután a DK és az MSZP részéről sokáig ez volt a fő érv amellett, hogy „kollaborálnak” az Orbán-kormánnyal. Most azonban az önkormányzati választásokon elért ellenzéki siker a jelek szerint ebben is változást hozott. A Fidesz előzetesen jelezte, hogy ha az ellenzéki frakciók meg tudnak állapodni három jelöltről, akkor hajlandók őket is támogatni. - Minden egyes ellenzéki polgármesterrel, minden egyes jegyzői poszttal többek leszünk és ez igaz erre a kuratóriumra is – mondta a Népszavának egy DK-s képviselő, hozzátéve, nincs túl sok illúziója, hogy az új kuratórium alatt a kormánymédia jogállami normák szerint készíti majd a hírműsorokat, de delegáltjaik révén legalább jobb rálátással bírnak a közmédia működésére, és tiltakozni tudnak valahányszor jogsértést, etikai vétséget tapasztalnak.
Témák
Országgyűlés
Frissítve: 2019.11.04. 21:39