Zsinagógát robbantott volna fel egy amerikai neonáci - elfogta az FBI

Publikálás dátuma
2019.11.05. 08:14
Illusztráció
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Egy évvel a 11 áldozatot követelő pittsburghi vérengzés után Coloradóban, Pueblo városban készült az újabb merénylet, amit sikerült meghiúsítani.
Az Egyesült Államok szövetségi hatóságai Coloradóban őrizetbe vettek egy férfit, aki az állam egyik legrégebbi zsinagógáját tervezte felrobbantani a Denvertől délre fekvő Pueblo városban. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) hétfői közleménye szerint a fehér felsőbbrendűséget hirdető, 27 éves Richard Holzernak több Facebook-fiókja is volt, amelyeken erőszakra buzdított és dicsőítette a holokausztot. A tevékenységét megfigyelő FBI dokumentumai szerint júliusban például egy privát üzenetben azt írta, "készen áll arra, hogy lepuffantson valakit". Mellékelt magáról egy fotót is, fegyverrel és a fehér fajvédők jelképeivel. Egy másik Facebook-felhasználónak azt írta: "szeretném, ha lenne egy holokauszt", és megjegyezte, hogy
szerinte a zsidóknak "meg kell halniuk".

Holzert múlt pénteken tartóztatták le, miután egy fedett FBI-ügynök szeptember óta kapcsolatot tartott vele. Amerikai sajtójelentések szerint nem világos, hogy a szövetségi nyomozók mikor kezdték megfigyelni őt, és ki hívta fel rá a figyelmüket. A Facebook üzenetküldő szolgáltatásán Holzer az FBI ügynökének nem sokkal a kapcsolatfelvételük után elmondta, hogy
korábban a fajgyűlölő Ku Klux Klan tagja volt.

Októberben pedig arról beszélt az FBI munkatársának, hogy egy zsinagógát vett a célkeresztjébe. Először arról írt, hogy arzénnal akarja megmérgezni a pueblói zsinagógában imádkozókat, majd egy személyes találkozó alkalmával - amelyre egyik barátja is elkísérte - már arról beszélt, hogy felrobbantaná a templomot és - mint mondta - "úgy tönkretenné, hogy ne lehessen rendbe hozni". Arról nem szól a hír, hogy ehhez volt-e a férfinek megfelelő eszköze.
Ha bűnösnek találják, akár 20 évig terjedő börtönbüntetésre is ítélhetik.

A New York Times idézte a pueblói zsinagóga rabbiját, Birdie Beckert, aki elmondta: a hatóságok csak azt követően értesítették őt a készülő merényletről, miután letartóztatták Holzert. A rabbi elmondta azt is, hogy a gyülekezetnek mintegy 35 család a tagja, néhányan közülük holokauszt-túlélők gyermekei. A pittsburghi zsinagóga ellen tavaly elkövetett merénylet - amely 11 halálos áldozatot is követelt - ugyan nagyon megrázta a híveket, de arra senki sem gondolt, hogy ilyen merénylet Pueblóban is megtörténhet - tette hozzá.

Trump tényleg felrúgta a párizsi klímaegyezményt

Publikálás dátuma
2019.11.05. 07:31
Az amerikai elnök támogatói körében aznap, hogy országa hivatalosan is bejelentette kilépését a klímaegyezményből
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Az első napon, hogy megtehette, a kilépést hivatalosan is bejelentette a külügy. Nyert pár jó évet az amerikai ipar, de a klímakatasztrófa így már aligha elkerülhető.
Az Egyesült Államok megkezdte a párizsi klímaegyezményből való kilépésének hivatalos folyamatát - jelentette be Mike Pompeo külügyminiszter hétfőn, a legelső napon, amikor Washington jog szerint megtehette ezt a lépést. Washington ezzel elindította a várhatóan egy évig tartó kilépési procedúrát, amely a 2020-as amerikai elnökválasztást követően zárul le és lép hatályba.
Donald Trump amerikai elnök már választási kampánya idején is az egyezmény ellenzőjeként lépett fel. Kormánya aztán az elmúlt években mindent megtett a már elfogadott környezetvédelmi szabályozások lebontásáért, a nagyvállalatok rövidtávú érdekeit következetesen az emberiség java elé helyezve: a "Make America Great Again" szlogennel takarózva hangoztatta, hogy a klímacélok betartása gátolja az üzleti világot és ezzel előnyhöz juttatnak más országokat az Egyesült Államokkal szemben. Tény, ami tény: az Egyesült Államok az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó. Kilépése a klímaegyezményből szinte garantálja, hogy annak célja - a globális felmelegedés +1,5 fokban való maximalizálása -  nem fog megvalósulni. Ami már csak azért is szomorú, mert a klímakatasztrófa szóló, nemrégiben kiadott ENSZ-jelentés szerint már ez a másfél fokos felmelegedés is milliárdok életét tenné tönkre, egyfajta "klíma-apartheidhez" vezetve.
A párizsi klímaegyezményt 2015-ben sikerült megkötni és 2016 novemberében lépett hatályba. Hogy országát ebből kilépteti, azt Trump nem egészen egy évvel később, 2017 júniusában jelentette be - elnökségének első fél évében. Az egyezményt a világ szinte minden országa aláírta, így a klímaváltozás elleni küzdelem kérdésében az amerikai kormány gyakorlatilag szembefordult minden szövetségesével és az ország legfontosabb versenytársaival is. Trump maga folyamatosan arról beszél, hogy nem hisz a klímaváltozásban.

Hoppon marad Bugár Béla pártja

Publikálás dátuma
2019.11.05. 07:25

Fotó: Népszava
A Híd-Most kimaradt a magyar pártok összefogásából, a kiszemelt partner pedig nem akar velük együttműködési megállapodást kötni.
Miután a jelenlegi szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Híd-Most kimaradt a magyar pártok összefogásából, így egyetlen jelöltje sem kerülhet fel a magyar pártlistára a jövő év februárjában megrendezendő parlamenti választás során, a Bugár Béla által irányított politikai erő a Jó Választás nevű tömörüléssel kívánt egyezkedni. E pártot Tomás Drucker, a jelenlegi koalíció legnagyobb pártja, a Smer volt politikusa alapította, aki 2016-2018 között két éven át az egészségügyi tárca élén állt, majd 2018 márciusában egy hónapig belügyminiszterként szolgált Robert Kalinák leváltása után. Idén augusztusban jelentette be az új párt létrehozását. Ravasz Ábel, a Most-Híd alelnöke a Markíza televízió vasárnapi vitaműsorában erősítette meg, elképzelhetőnek tartják az együttműködést a Jó Választás nevű politikai erővel, s mint mondta, már fel is vették egymással a kapcsolatot. Drucker tömörülése megerősítette, Bugárék valóban megkeresték őket, ugyanakkor egy rossz hírrel is szolgált a Most-Híd számára: „a Jó választás jelenleg nem mérlegeli a Most-Híd párttal való együttműködést a parlamenti választás előtt”. A baj nem jár egyedül. Bugár Béla egy másik rossz hírt is kapott. A Focus iroda arról készített felmérést, kit tartanak a legkevésbé őszinte politikusnak a szlovák politikai életből. A listán Stefan Harabin, a legfelsőbb bíróság bírája szerepel az élen, aki a 2000-es években Robert Fico akkori kabinetjében kormányfőhelyettesként, illetve igazságügyi miniszterként szolgált. Mindössze 0,3 százalékkal mögötte maga Robert Fico végzett, vagyis 53,5 százalék látja úgy, hogy a volt miniszterelnök, a Smer elnöke hazudik a legtöbbet. A harmadik helyet Richard Sulík, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) liberális párt egykori vezetője foglalja el, a negyedik pedig Bugár Béla lett. Bugár a megkérdezettek 44,3 százaléka szerint nem mond igazat az esetek többségében, 12,3 százalék úgy vélte, igazat mond, 37,3 százalék pedig azt mondta, igazat is meg nem is. A leghitelesebbnek Zuzana Caputová államfőt tartják, a megkérdezettek 41,8 százaléka szerint ő mond a legtöbbször igazat. Mindössze 21,3 százalék véli úgy, hogy nem szabad hinni neki. A második helyen Peter Pellegrini miniszterelnök áll, aki a válaszadók 32,2 százaléka szerint igazat mond. A harmadik helyet Andrej Kiska volt elnök foglalja el.