Előfizetés

Bordeaux-i bort küldtek az űrbe

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.05. 10:57

Fotó: BILL INGALLS / AFP
Nem az űrhajósok ellátására, hanem kutatási céllal vittek francia bort a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Fellőttek egy különleges sütőt is, amelyet csokiskeksz sütésére terveztek.
Tucatnyi palack francia bor érkezett a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) hétfőn. A híres bordeaux-i vörösbor egy évet tölt az űrben, majd visszatér a Földre. A tudósok azt vizsgálják, hogyan hat a súlytalanság és az űr sugárzása az érlelődési folyamatra. Az ismeretek segíthetnek új ízek és termékek előállításában az élelmiszeriparban.
A palackokat egy Northrop Grumman-kapszulában indították útnak Virginiából még szombaton, és a szállítmány hétfőn dokkolt az űrállomáson. Minden palackot külön fémtartályba csomagoltak, nehogy összetörjön az úton.
A borokkal kapcsolatos kísérletben a francia Bordeaux-i Egyetem és bajor egyetemek vesznek részt egy luxemburgi startup cég, a Space Cargo Unlimited szervezésében. A kísérlet tudományos igazgatója, az Erlangen-Nürnberg Egyetemen dolgozó Michael Lebert magyarázata szerint a borkészítésben az élesztő és baktériumok is szerepet játszanak, kémiai folyamatok zajlanak, és ezért a bor ideális alanya egy kozmikus kutatásnak. Az űrben érlelt bort összehasonlítják majd a Földön érlelt bordeaux-ival. A kísérlet befejezése után a megmaradt bort azok kapják, akik segítettek a kutatás finanszírozásában.
A luxemburgi vállalat a következő három évben hat kísérletet tervez az űrben, ezek közül az első a bor kutatásával kapcsolatos. Mint mondták, kutatásaik a változó világban a mezőgazdaság jövőjével kapcsolatban adhatnak válaszokat. A NASA megnyitotta az űrállomást az ilyen típusú üzleti lehetőségek előtt, és alkalmanként a privát űrmissziókat is lehetővé teszi. Ennek jegyében hétfőn a Cygnus-kapszulában egy csokiskeksz sütésre tervezett különleges sütőt is küldtek az űrállomásra, továbbá olyan karbonszálmintákat, amilyenekből az olasz Lamborghini sportautók karosszériája készül. 
Korábban a Budweiser küldött árpamagokat az állomásra, már arra gondolva, hogy majd a Marson is ihassák a sörüket az első telepesek. 2015-ben pedig egy japán alkoholgyártó küldött whisky-t és más italokat az űrbe, hogy teszteljék a mintákat, és már a Scotch is járt az űrben egy másik kísérlet részeként. A borokkal nem a mostani az első űrkísérlet: egy francia űrhajós a Discovery fedélzetére vitt magával egy palackot 1985-ben.
A Nemzetközi Űrállomáson jelenleg három amerikai, két orosz és egy olasz űrhajós dolgozik.

Átütő siker a négynapos munkahét

Varga Péter
Publikálás dátuma
2019.11.04. 18:53

Fotó: THEODORE tRIMMER
Negyven százalékkal nőtt a termelékenység a Microsoft leánycégénél, miután augusztusban a dolgozók minden héten pénteken fizetett szabadnapot kaptak.
A japán Microsoft közzétette annak a négynapos munkahét-kísérletnek az eredményeit, amelyek mindenkit megleptek: a cég termelékenysége 40 százalékkal nőtt a tavaly augusztusihoz képest, köszönhetően többek között a rövidebb, hatékonyabb értekezleteknek. A kísérletet ez év nyarán folytatták le, megközelítőleg 2300 alkalmazott kapott öt szabad, fizetett pénteket, amely az éves szabadságba sem számított bele. Ezen kívül támogatták a dolgozók családi nyaralását és továbbképzését 100 ezer jen (271 000 forint) erejéig. „Dolgozz rövidebb időt, pihenj és tanulj sokat. Az a lényeg, hogy olyan környezetben élj, ahol látsz életcélt, és amely nagyobb hatással van a munkádra. Azt szeretném, ha az alkalmazottak megtapasztalnák, hogyan lehet ugyanazt az eredményt elérni 20 százalékkal kevesebb munkával” - mondta Takuya Hirano, a Microsoft Japan vezérigazgatója. A négynapos munkahéten a dolgozók hatékonyabban használták ki az időt, az értekezletek rövidebbek voltak, vagy kihelyezték azokat, hogy az utazási időt rövidítsék, így a kipihentebb dolgozók nagyobb kedvvel álltak munkába és 25,4 százalékkal kevesebb időt töltöttek munkahelyi lazítással. 58,7 százalékkal kevesebb papírt nyomtattak ki, a hivatalok áramfelhasználása 23 százalékkal csökkent, ami a környezetre is jótékony hatású volt. Az ötnapos munkahét az egész világon elterjedt, de a most leszűrt tapasztalatok időszerűvé teszik ennek újragondolását, noha a japán kísérlet nem is az első demonstrálása volt annak, hogy a rövidebb munkahét jó hatással van a dolgozók közérzetre és produktivitásra. Új-Zélandon a Perpetual Guardian hitelcég már át is tért a folyamatos négynapos munkahétre, miután 2018-ban két hónapos kísérletükből kiderült, 240 alkalmazottjuk 20 százalékkal hatékonyabban, kiegyensúlyozottabb hangulatban dolgozik, és semmiféle hátrányát nem látták a rövidítésnek. A hasonló próbálkozások szerte a világon jó eredménnyel jártak, és az utóbbi években újabb támogatást kaptak a szakszervezetektől. Ugyanakkor kérdéseket is vet fel a négynapos munkahét: például a versenyképesség szempontjából, és olyan területeken, ahol vevőkkel, ügyfelekkel kell tartani a kapcsolatot. Néhány vállalat ezen úgy próbált segíteni, hogy a dolgozók felének a pénteket, másik felének a hétfőt tette szabaddá. Franciaországban már húsz évvel ezelőtt elkezdetek kísérletezni a rövidebb munkahéttel, ami heves vitákat váltott ki. A támogatók azt emelték ki, munkahelyeket teremthet és megőrzi az élet-munka egyensúlyt, az ellenezők szerint viszont csökkenti a francia cégek versenyképességét. Az OECD szerint Hollandiában az átlagos munkaidő hetente ma már 29 óra, ami a legalacsonyabb az iparosodott országok között: a 2000-ben elfogadott törvények minden dolgozó számára garantálják a teljes fizetett szabadságot és a gyermekgondozási szabadságot mind az anya, mind az apa számára. Sok brit szakszervezet is foglalkozik a kérdéssel, és a megkérdezett cégvezetők szerint - akik lehetővé tették a négynapos munkahetet egész napos vagy részmunkaidős alkalmazottaik számára –, a dolgozóik elégedettsége nőtt, a betegnapok száma csökkent, és összesen évi 2 százalék megtakarítást értek el. A munkavállalók háromnegyede ezt egyenes összefüggésbe hozta a rövidebb munkaidővel. A fiatalabb generációk a felszabadult idejüket képességeik fejlesztésére, önkéntes munkára vagy olyan szívesen végzett tevékenységekre fordítják, ami nem kapcsolódik napi pénzkereső munkájukhoz. De a vezetők háromnegyede aggályokat is megfogalmazott: a munkaszerződések szabályozása, a négynapos hét bevezetéséhez kapcsolódó bürokrácia, és a személyzet kiválasztásának folyamata lehet problémás. Magyarországon eddig nagy vállalat rendszerszerűen nem gondolkodott négy napos munkahét bevezetésén.  

Idén is száraz a november - Kibírják-e a diákok egy hónapig alkohol nélkül?

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.04. 15:37

Fotó: Pixabay
A középiskolai és egyetemi ivás problémája áll a november 1-én indult, harmincnapos önmegtartóztatási kampány középpontjában.
Negyedik alkalommal szervezi meg idén a Száraz November kampányt a Kék Pont Alapítvány. Az idei téma a kockázatos egyetemi ivás. Cél, hogy minél több fiatalt sikerüljön bevonni az egy hónapos önmegtartóztatási kihívásba.

Ital a padban

Magyarország 64 felsőoktatási intézményében 202 ezer hallgató tanul nappali képzésben. Tény, hogy az életnek ez az időszaka az ivás szempontjából az egyik legintenzívebb. Egy hazai felmérésben a megkérdezettek 3,9 százaléka válaszolta azt, hogy gyakran részeg. Magyarországon a felsőoktatásban tanulók között az alkoholt soha nem fogyasztók aránya 10 százalék, ami jóval kevesebb, mint a 15-29 éves korosztályt érintő, általános ifjúsági kutatásokban megjelenő 32 százalék. A magyar egyetemisták és főiskolások tehát többet isznak, mint a hasonló korú átlagnépesség. 
Magyarországon a fiatalok (15-29 évesek) alkoholfogyasztása 2000 és 2016 között kismértékben nőtt, az absztinensek aránya pedig nagyobb mértékben csökkent, amely ellentétes az USA-ban, vagy a Nyugat-Európában megfigyelt tendenciákkal. A fiatalkori kiugró alkoholfogyasztás az esetek nagyobb részében az életkor előrehaladtával csökken, viszont a "korai nagyivó", 9-10-11. évfolyamban, illetve az egyetemi és főiskolás tanulmányok első éveiben megfigyelt, nagyobb alkoholhasználattal jellemezhető csoportok problémaivása később is fennmarad. Ezért a fiatalkori alkoholprevenció szerepe kiemelt jelentőségű a későbbi mértéktelen ivás, illetve az alkoholhoz kapcsolható testi és mentális betegségek szempontjából.

Kontrollvesztés helyett mértékletesség

A kampány célja, hogy segítsen elkerülni a problémás, kontrollvesztett ivás kialakulását és a mértékletes alkoholfogyasztás szükségességét hangsúlyozza. A célcsoport a kockázati ivók, akik napi rendszerességgel vagy hetente többször isznak kisebb mennyiségű alkoholt, de a fogyasztásuk még nem kontrollvesztett. 
A harmincnapos kihívás során számtalan olyan helyzet jelenik meg, amelyben fokozottan jelentkezik az ivás iránti sóvárgás, és amelynek ismételt leküzdése fontos tapasztalatokkal gazdagítja az egyént és megerősíti az alkoholfogyasztása feletti kontrollt. A korábbi évek résztvevői körében általános tapasztalat a jobb alvás, a tisztább gondolkodás, a motiváltabb és vitálisabb hétköznapi működés, valamint a nemet mondás képességének felbukkanása olyan helyzetekben, ahol ezt megelőzően a rutinszerű ivás volt a meghatározó.
A harmincnapos józanság önkéntes vállalása a mértékletes, tudatos és tervezett alkoholfogyasztás fontosságára is felhívja figyelmet.

A négy évvel ezelőtt indított Száraz November kampányban résztvevők száma már eléri a tízezres nagyságrendet és évről évre nő a kihívásban résztvevők száma. A kampányban a Kék Pont Alapítvány szakmai partnere az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara.