Bordeaux-i bort küldtek az űrbe

Publikálás dátuma
2019.11.05. 10:57

Fotó: BILL INGALLS / AFP
Nem az űrhajósok ellátására, hanem kutatási céllal vittek francia bort a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Fellőttek egy különleges sütőt is, amelyet csokiskeksz sütésére terveztek.
Tucatnyi palack francia bor érkezett a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) hétfőn. A híres bordeaux-i vörösbor egy évet tölt az űrben, majd visszatér a Földre. A tudósok azt vizsgálják, hogyan hat a súlytalanság és az űr sugárzása az érlelődési folyamatra. Az ismeretek segíthetnek új ízek és termékek előállításában az élelmiszeriparban.
A palackokat egy Northrop Grumman-kapszulában indították útnak Virginiából még szombaton, és a szállítmány hétfőn dokkolt az űrállomáson. Minden palackot külön fémtartályba csomagoltak, nehogy összetörjön az úton.
A borokkal kapcsolatos kísérletben a francia Bordeaux-i Egyetem és bajor egyetemek vesznek részt egy luxemburgi startup cég, a Space Cargo Unlimited szervezésében. A kísérlet tudományos igazgatója, az Erlangen-Nürnberg Egyetemen dolgozó Michael Lebert magyarázata szerint a borkészítésben az élesztő és baktériumok is szerepet játszanak, kémiai folyamatok zajlanak, és ezért a bor ideális alanya egy kozmikus kutatásnak. Az űrben érlelt bort összehasonlítják majd a Földön érlelt bordeaux-ival. A kísérlet befejezése után a megmaradt bort azok kapják, akik segítettek a kutatás finanszírozásában.
A luxemburgi vállalat a következő három évben hat kísérletet tervez az űrben, ezek közül az első a bor kutatásával kapcsolatos. Mint mondták, kutatásaik a változó világban a mezőgazdaság jövőjével kapcsolatban adhatnak válaszokat. A NASA megnyitotta az űrállomást az ilyen típusú üzleti lehetőségek előtt, és alkalmanként a privát űrmissziókat is lehetővé teszi. Ennek jegyében hétfőn a Cygnus-kapszulában egy csokiskeksz sütésre tervezett különleges sütőt is küldtek az űrállomásra, továbbá olyan karbonszálmintákat, amilyenekből az olasz Lamborghini sportautók karosszériája készül. 
Korábban a Budweiser küldött árpamagokat az állomásra, már arra gondolva, hogy majd a Marson is ihassák a sörüket az első telepesek. 2015-ben pedig egy japán alkoholgyártó küldött whisky-t és más italokat az űrbe, hogy teszteljék a mintákat, és már a Scotch is járt az űrben egy másik kísérlet részeként. A borokkal nem a mostani az első űrkísérlet: egy francia űrhajós a Discovery fedélzetére vitt magával egy palackot 1985-ben.
A Nemzetközi Űrállomáson jelenleg három amerikai, két orosz és egy olasz űrhajós dolgozik.
Szerző

Anyatej termelésében segíthetnek a fogak őssejtjei

Publikálás dátuma
2019.11.04. 11:45

Fotó: GUILLAUME / AFP/BSIP
A mellszövet regenerálásában nyithat új fejezetet a felfedezés. Nagy segítség lehet olyan mellrákos betegeknél, akiknek el kellett távolítani a mellszövetét.
Bámulatos módon változékonyak a fogszövet őssejtjei: segíthetnek a mellszövet és a tejmirigyek regenerálódásában. A folyamatot egereken tesztelték zürichi kutatók. Az új ismeretek segíthetnek olyan őssejtalapú terápiák kifejlesztésében, amelyek hozzájárulnak a mellszövetek regenerálódásához. Ez nagy segítség lehet olyan mellrákos pácienseknél, akiknél mellszövet eltávolítására volt szükség.
Thimios Mitsiadis, a Zürichi Egyetem kutatója és munkatársai egerekkel végzett munkájuk során azt vizsgálták, milyen lehetőséget kínálnak a fogak őssejtjei a tejmirigyek szöveteinek regenerálására. Eddig úgy vélték, hogy a fogőssejtekből elsősorban fogszövetek lehetnek.
A tudósok fiatal egerek folyamatosan növésben lévő metszőfogaiból különítettek el őssejteket. Ezeket az őssejteket az első vizsgálatok során epiteliális mellszövetsejtekkel együtt beültették olyan nőstény egerek mellébe, melyeknél korábban minden tejmirigyszövetsejtet eltávolítottak. Ezután különböző módszerekkel folyamatosan figyelték a tejmirigyek zsírpárnáiban a fogból származó őssejtek fejlődését.
„Az eredmények szerint a fogból származó őssejtek hozzájárulnak a tejmirigyek regenerálódásához, képesek arra, hogy a mellmirigy bármely sejttípusát és akár tejtermelő sejteket is létrehozzanak”

– mondta Mitsiadis.

Egy második vizsgálati sorozatban a fogból származó őssejteket epiteliális mellszövetsejtek nélkül ültették be. A sejtek akkor is képesek voltak kis, fejletlen tejcsatornákat képezni. Bizonyos esetekben ciszták is keletkeztek.
A Cells című szaklapban csütörtökön megjelent eredmények bizonyítják a fogak hámszövetőssejtjeinek rendkívüli képességeit. Ez a plaszticitás egyedülálló az úgynevezett felnőtt (multipotens) őssejtek körében - mondta Pierfrancesco Pagella, a tanulmány egyik szerzője.
A többi vizsgált, nem a tejmirigyből származó epiteliális sejt nem rendelkezett ilyen képességekkel.
Szerző
Témák
mellrák őssejt

Rituális célra használt bronzkori épület maradványaira bukkantak a Deani erdőben

Publikálás dátuma
2019.11.02. 10:10

Fotó: Stuart Black/robertharding / AFP
Lézerszkenneléssel talált rá a nagyjából i. e. 2000-ből származó, kör alakban összehordott kőhalomra egy régész a délnyugat-angliai Deani erdőben.
Jon Hoyle a régió lézerszkenneléssel történő átvizsgálásakor bukkant rá a Gloucestershire-ben egyedülállónak számító bronzkori leletre. A levegőből végzett módszer lényege, hogy - a fákat figyelmen kívül hagyva - lehet háromdimenziós képet készíteni a talaj felszínéről.
Amikor az adatok elemzése közben Hoyle észrevette a szabályos kör alakú építményt, először azt hitte, hogy egy második világháborús géppuskafészek maradványaira bukkant. A Tidenham nevű faluhoz közeli titkos helyszín felkeresésekor azonban megállapította, hogy egy jóval régebbi, az i. e. 2500-1500 közötti időszakból való lelettel van dolga - olvasható a BBC hírportálján.
A kör alakban összehordott kőhalom átmérője nagyjából 25 méter, maga a perem 5 méter széles, a tetején legkevesebb tíz darab, egyenként kevesebb mint egy méter magas fehér "mészkőoszlop" áll. A régész szerint az ilyen kör alakú kőhalmok "gyakoriak az olyan magasan fekvő területeken, mint Derbyshire, Northumberland és Wales", de Gloucestershire-ben ez az egyetlen ilyen ismert építmény.
"Senki sem tudja pontosan, hogy ezek milyen célt szolgáltak. Néhányat a holtak elhantolásával hoztak összefüggésbe, de gyakran találni faszén nyomait is ezeken a helyeken, ami tűzzel végzett rituálékra utal" - tette hozzá Hoyle, aki felfedezéséről a Hidden Landscapes of the Forest of Dean (A Deani erdő rejtett vidékei) című könyvében számol be.
Szerző
Témák
bronzkor Anglia