A folyamatosan változó kilépési határidők miatt erős a bizonytalanság a Nagy-Britanniában tanuló és dolgozó magyar állampolgárok körében, és különösen azoknál, akik az esetleges Brexitet követően szánják rá magukat, hogy a szigetországban éljenek. Akik legalább öt esztendeje az Egyesült Királyságban élnek - és velük együtt a családtagjaik is - kötelesek regisztráltatni magukat, ha letelepedési engedélyt, majd brit állampolgárságot kívánnak elnyerni. A magyar kormány arra számít, hogy olyanok is kérnek majd brit állampolgárságot, akik nem kívánják új hazájuknak Nagy-Britanniát választani, viszont előnyösnek tartják ezt, s kettős állampolgárok lesznek.
Ennek nyomán szeptember végéig 55 600 magyar kérelmezte a letelepedett státuszt. Mivel eddig semmilyen regisztrációs kötelezettség nem volt, így a Nagy-Britanniában élő magyarok tényleges száma nem ismert, a magyar kormány 150-200 ezer fősre becsüli a közösséget. (Mivel a két ország megállapodott abban, hogy Brexit esetén kölcsönösséget alkalmazzanak, érdemes megjegyezni, hogy hazánkban 5-10 ezer brit állampolgár élhet.) A legtöbb bevándorló Lengyelországból érkezett, akik egymilliónyian vannak, s az első tízben találhatók a franciák, az olaszok és a spanyolok, a magyarok a tizedik helyet foglalják el. Az uniós országokból érkezett 3,2 millió tanulóból és munkavállalóból 1,8 milliónyian regisztráltak. Egyébként a regisztrációs feltétel mindössze az - mint már említettük-, hogy öt éve a szigetországban éljen valaki, de nem szükséges sem tanulnia, sem dolgoznia. Ha a Brexit megállapodás nélkül jönne létre, akkor a regisztráció határideje 2020. december 31., ha "puha" távozás lesz, akkor pedig 2021. június 30.
Akik 2020. december 31. után döntenek a nagy-britanniai tanulás vagy munka mellett, akkor 3 évig tartózkodhatnak az országban különösebb engedély nélkül, függetlenül attól, hogy a Brexit milyen körülmények között jött létre.
