Sok kicsi sok Fideszre megy - vagy mégsem (szavazás)

A jelek szerint a politikai csatatér átkerül a nagyvárosokból a falvakba, nem csoda, hogy a vidéket hermetikusan le akarja falazni a kormánypárt.

Zalabér és Teskánd adja a választók több mint felét, azaz a falvak döntik el, ki kerül kormányra, és a kistelepüléseken igencsak beágyazott a Fidesz – nem véletlenül köszönte a választások estéjén a részvételt a falvak Magyarországának Orbán Viktor.

És az sem véletlen mutatott rá Bíró-Nagy András az Új Egyenlőség poadcastjában, hogy a kormány a voksolás után deklarálta, megemeli a falufejlesztésre szánt forrásokat, mivel a kormánypárt megértette, hogy a „kicsiken” múlik, megőrzi-e hatalmát. Úgyhogy a Fidesz mindent megtesz, hogy hermetikusan elzárja a falvakat az ellenzéktől, azaz egyaránt kiszorítsa a kormánykritikus médiát, és ellehetetlenítse a demokratikus pártok helyi jelenlétét. Ám az ellenzék mégsem tehet mást, a kisebb településekre kell fókuszálnia, vagy esélye sincs 2022-ben.

Már másfél évtizede világos volt, hogy a baloldal kiszorulóban van a falvakból, következésképp nem a NER idején kezdődtek a bajok, utalt a korábbi kormányok felelősségére Lakner Zoltán. A politológus szerint vidéken a hatalomszociológia is másképp működik, érvényre lehet juttatni azokat a személyes elnyomásokat, amik a nagyvárosokban nem működnek: például a közmunka egyfajta kegyosztó-fenyítő eszközzé vált, illetve egyértelmű nyerseséggel vásárolnak a helyi erős emberek voksokat.

A helyes megfejtést az Új Egyenlőség poadcastjában hallgathatja meg szerdán, a két politológus interpretációjában.