Hungarikum lett a dobostorta

Ezzel 71-re bővült a Hungarikumok Gyűjteménye. A hosszifurugla, a regölés, a cifraszűr és a betyárköltészet pedig a Magyar Értéktár része lett.

A dobostorta bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe és a Magyar Értéktár része lett a jellegzetes dunántúli pásztorhangszer, a hosszifurugla; a regölés, a cifraszűr és a betyárköltészet – tájékoztatott a Hungarikum Bizottság döntéséről az Agrárminisztérium.

A bővítéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe 71 érték, a Magyar Értéktárba 167 érték tartozik.

A dobostortát a magyar szakács- és cukrászművészetért sokat tevő, sokoldalú szakember és szakíró, Dobos C. József 134 évvel ezelőtt mutatta be először, kóstolói között volt Erzsébet királyné és I. Ferenc József is.

A regölés, a hozzá kapcsolódó szokás és ének, a különleges termékenységvarázsló és köszöntő rítus csak a Kárpát-medencei magyarságra jellemző. A hosszifurugla játéktechnikájában, hangsorában és morfológiai kiképzésében is egyedülálló sajátosságokat hordoz. A cifraszűr nemcsak egy reprezentatív magyar népi ruhadarab, hanem nemzeti szimbólum is, míg a magyar betyárköltészet közel 200 éves múltra tekint vissza és hozzájárult a magyar virtus eszmei tartalmának fennmaradásához – írták a közleményben.

A 2012-ben hatályba lépett hungarikum törvény szerint a hungarikum gyűjtőfogalom olyan "egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye." Egy formanyomtatvány kitöltésével bárki javasolhat értéket. A felvétele után az úgynevezett nemzeti érték felterjeszthető a Hungarikum Bizottsághoz a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek közé, majd pozitív döntést követően újabb felterjesztéssel a Hungarikumok Gyűjteményének hungarikumai közé – olvasható a Hungarikum.hu-n.