Előfizetés

Erdogan bejelentette, hogy elfogták al-Bagdadi feleségét, és beszólt Trumpnak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.06. 17:22

Fotó: MURAT KAYNAK / AFP / Anadolu Agency
Mondjuk arról egy szót sem szólt a török elnök, hogy az Iszlám Állam volt vezetőjének több felesége is lehetett.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán bejelentette, hogy Törökország elfogta az Iszlám Állam terrorszervezet meggyilkolt vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi feleségét - írja az MTI. "A Bagdadi halálához vezető amerikai műveletet követően Washington hatalmas kommunikációs kampányba kezdett. Ami minket illet, elfogtuk Bagdadi feleségét - és ezt ma árultam el először -, mégsem harangoztuk be nagy csinnadrattával" - mondta Erdogan, amivel valószínűleg Donald Trump orra alá akart törni egy kis borsot. A török vezető azt nem árulta el, hogy mikor és hol kapták el a nőt, ahogy arról sem beszélt, hogy al-Bagdadi valószínűleg többnejű volt, így a lehetséges feleségek közül kaphattak el egyet. A török hatóságok még kedden tudatták, hogy egy szíriai hadművelet során letartóztatták al-Bagdadi egyik lánytestvérét is, illetve annak férjét, valamint mostohalányát és öt gyerekét. Ezt Erdogan is megerősítette. Donald Trump amerikai elnök október 27-én számolt be al-Bagdadi haláláról. A terroristavezérrel egy éjszakai razziában végeztek az amerikai csapatok Szíria északnyugati részén, a török határtól mindössze néhány kilométerre. A bejelentést követően Törökország azt mondta, hogy hírszerzése és hadserege folyamatos kapcsolatban állt az amerikaiakkal a művelet éjszakáján. Törökország - amely többször vált az Iszlám Állam véres merényleteinek célpontjává az elmúlt években - 2015-ben csatlakozott a terrorellenes koalícióhoz. Ankarát a szíriai konfliktus kezdetét (2011) követően azzal gyanúsították meg, hogy hagyta, hogy a dzsihadisták szabadon közlekedhessenek a török-szíriai határon.

Brexit: Félszázezer magyar biztos ott marad

A folyamatosan változó kilépési határidők miatt erős a bizonytalanság a Nagy-Britanniában tanuló és dolgozó magyar állampolgárok körében, és különösen azoknál, akik az esetleges Brexitet követően szánják rá magukat, hogy a szigetországban éljenek. Akik legalább öt esztendeje az Egyesült Királyságban élnek - és velük együtt a családtagjaik is - kötelesek regisztráltatni magukat, ha letelepedési engedélyt, majd brit állampolgárságot kívánnak elnyerni. A magyar kormány arra számít, hogy olyanok is kérnek majd brit állampolgárságot, akik nem kívánják új hazájuknak Nagy-Britanniát választani, viszont előnyösnek tartják ezt, s kettős állampolgárok lesznek. Ennek nyomán szeptember végéig 55 600 magyar kérelmezte az a a letelepedett státuszt. Mivel eddig semmilyen regisztrációs kötelezettség nem volt, így a Nagy-Britanniában élő magyarok tényleges száma nem ismert, a magyar kormány 150-200 ezer fősre becsüli a közösséget. (Mivel a két ország megállapodott abban, hogy Brexit esetén kölcsönösséget alkalmazzanak, érdemes megjegyezni, hogy hazánkban 5-10 ezer brit állampolgár élhet.) A legtöbb bevándorló Lengyelországból érkezett, akik egymilliónyian vannak, s az első tízben találhatók a franciák, az olaszok és a spanyolok, a magyarok a tizedik helyet foglalják el. Az uniós országokból érkezett 3,2 millió tanulóból és munkavállalóból 1,8 milliónyian regisztráltak. Egyébként a regisztrációs feltétel mindössze az - mint már említettük-, hogy öt éve a szigetországban éljen valaki, de nem szükséges sem tanulnia, sem dolgoznia. Ha a Brexit megállapodás nélkül jönne létre, akkor a regisztráció határideje 2020. december 31., ha "puha" távozás lesz, akkor pedig 2021. június 30.  Akik 2020. dece,ber 31. után döntenek a nagy-britanniai tanulás vagy munka mellett, akkor 3 évig tartózkodhatnak az országban különösebb engedély nélkül, függetlenül attól, hogy a Brexit milyen körülmények között jött létre.  

Úzvölgyi temető: négy nemzet képviselői nem tudnak megegyezni

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.06. 15:54
Korábbi felvétel.
Fotó: Veres Nándor / MTI
Román, orosz, német és magyar hadisírgondozók jártak az emlékhelyen, hogy dűlőre jussanak.
A román Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) meghívására az úzvölgyi katonatemetőben tájékozódtak szerdán délelőtt a román, a magyar, az orosz és a német hadisírgondozó hivatalok képviselői.
Annyit előre elárulhatunk, hogy sokra nem jutottak.

Röviden:
  • a román fél szerint a magyarok engedély nélkül újították fel a temetőt,
  • a magyar fél szerint a románok kegyeletsértést követtek el,
  • az orosz fél emlékhelyet szeretne a temetőben nyugvó 22 orosz katonának,
  • a német fél pedig diplomatikusan hallgatott.
A tanácskozás után Kovács Vilmos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézetének és Múzeumának a parancsnoka az MTI-nek telefonon elmondta: a román és a magyar hadisírgondozó hivatal illetékeseinek júniusi megbeszélése óta semmilyen előrelépés nem történt a temető helyzetének rendezése ügyében.

Egy feltárás segíthetné az ügyet

Az ezredes a temetőben történt kegyeletsértő állapot megszüntetését tartotta a magyar fél legsürgetőbb elvárásának. Kijelentette: azáltal történt kegyeletsértés a temetőben, hogy az ismeretlen román katonáknak állított, négy sorban elhelyezett ötven betonkereszt közül két sor keresztet bizonyosan magyar katonák sírjára helyeztek. Hozzátette: a román fél nem látta bizonyítottnak a kegyeletsértést. "Erre egy megoldás van. Azon a területen ahol az 50 kereszt, az emlékmű és a zászlósor áll, hajtsunk végre a román féllel közösen egy feltárást, ami igazolná, hogy vannak idetemetve katonák. Ha katonákat találunk a keresztek alatt, azok nem lehetnek mások, mint az 1917-ben eltemetett magyar katonák" - jelentette ki az ezredes. Kovács Vilmos azt is elmondta: a magyar fél képviselőjeként azzal kapcsolatban is kétségeit fogalmazta meg, hogy mi szükség van a temetőben ötven olyan keresztre, amelyen az "ismeretlen román hős" felirat áll, amikor a román védelmi minisztériumnak alárendelt ONCE álláspontja szerint 11 román katona nyugszik a temetőben, a magyar fél pedig iratokkal bizonyította, hogy a 11 románnak vélt hős közül öt magyar katona, egy pedig orosz katona volt. "Legfeljebb öt román katona nyugszik a temetőben, de nem kaptunk kielégítő választ arra a kérdésünkre, hogy mit jelképez a nekik állított ötven kereszt" - nyilatkozott az ezredes.

A magyar fél füle mögött is van vaj

Arra a kérdésre, hogy nem követett-e el hibát Darmanesti polgármesteri hivatalához hasonlóan Csíkszentmárton önkormányzata is, amikor az elmúlt években a szükséges engedélyek nélkül újította fel a temetőt, Kovács Vilmos úgy vélte: nem lehet egyenlőségjelet tenni a két temetőátalakítás közé. Szerinte ugyanis Csíkszentmárton egy rendezetlen területen alakított ki jobbító szándékkal egy emlékparkot, melyre több mint 600 fakeresztet állított. Azt is hozzátette: a fakeresztek vállaltan nem pontosan a sírok fölé kerültek, és a keresztekre rögzített jel: a kard és sisak valamennyi itt eltemetett katonát jelképezi. Megjegyezte: a temetőben 800-900 magyar katona nyugszik.

Az orosz és a német fél higgadt

"A 600 fakereszt jelképes kihelyezése a mi olvasatunkban egyáltalán nem kegyeletsértő. Ezzel szemben Darmanesti önkormányzata az itt nyugvó öt román katonának helyezett ki ötven keresztet, amelyek egy része magyar sírokra került" - magyarázta az ezredes. Kovács Vilmos elmondta: a többször is feltett kérdésére azt a választ kapta, hogy a román félnek egyelőre nincsen megoldási javaslata a kialakult helyzetre. Azt is megjegyezte, hogy a német hadisírgondozó hivatal képviselője nem foglalt állást az úzvölgyi temetővitában. Nyilvánvalóan csak tájékozódni jött a megbeszélésre. Az orosz hadisírgondozó hivatal képviselője felszólalásában a magyar javaslatot támogatta, és azt is közölte: számára az a fontos, hogy a temetőben emlékhelyet alakítsanak ki az itt nyugvó 22 orosz katonának is. Kovács Vilmos közölte: valamennyi érintett ország képviselőjét meghívta Budapestre, hogy ott folytassák a temető helyzetének rendezéséről elkezdett párbeszédet.