„A Terrorelhárítási Központ a saját, a bevont és az együttműködő erők feladatait hangolja össze annak érdekében, hogy az általa védett személy életét, testi épségét, méltóságának megőrzését biztosítsa.” Ezzel, tehát a méltóság védelmével indokolta a Népszava kérdésére a Terrorelhárítási Központ (TEK), miért akadályozta meg a múlt héten egy civil ruhás rendőr, hogy egy férfi középső ujja felmutatásával fejezze ki véleményét, amikor közeledett felé a Budapestre látogató orosz elnök Vlagyimir Putyin konvoja.
Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője szerint nemzetközi egyezmények valóban kimondják, hogy a kiemelten védett külföldi személyiségek védelme kiterjed méltóságuk megőrzésére is.
Fontosnak tartotta azonban pontosítani, hogy azt ebben az esetben nem a politikusok személyét, hanem az általuk betöltött pozíció, hivatal méltóságát kell megvédeni. Ráadásul kérdéses, hogy mi számít – ahogy a vonatkozó egyezmény fogalmaz – a védett személy méltósága ellen irányuló támadásnak. Hegyi Szabolcs úgy vélte, a véleménynyilvánítás szabadsága alapjog, minden állampolgár szabadon kinyilváníthatja, mit gondol Putyinról vagy éppen Erdogan török elnökről, megtapsolhatja őket vagy beinthet nekik. Szerinte ezt addig teheti, amíg nem okoz kárt, nem erőszakos és nem sérti mások szabadságjogait.
– Egy-egy kézmozdulat önmagában nem biztonsági kockázat, de például egy kifeszített zászló már az lehet, hiszen kitakarja a védett útvonal egy részét – tette hozzá. Ilyenkor a helyszínen tartózkodó rendőr megkérheti a zászlót tartókat, hogy lépjenek hátra, de ezt csak azután teheti, hogy igazolta magát és elmondta, milyen minőségben és milyen intézkedést hajt végre. Egészen más a helyzet, ha valaki hirtelen előrelép az út menti tömegből, netán előhúz valamit, ami akár fegyver is lehet – ilyenkor nincs idő az igazolásra, azonnal intézkedni kell.
A kérdésre, hogy mit tehet az állampolgár, ha ilyen helyzetekbe kerül, Hegyi Szabolcs azt felelte, a rendőri felszólításnak engedelmeskedni kell, a rendőrök ilyenkor „nem nyitottak” jogi kérdések eldöntésére. A TASZ szakértője szerint a gyakorlat az, hogy ellenkezés esetén a rendvédelmi szervek munkatársai testi erőt alkalmaznak, s hogy aztán kinek lesz igaza az eljárás végén, az más kérdés.
A jogász szerint épp ezért jobb, ha nem egyedi akciókkal akarja valaki kifejezni a véleményét, hanem másokkal együtt tüntetést, megmozdulást szervez, mert ilyenkor a jog is a véleményt nyilvánító csoportot védi.
