Az óceánokban lévő szemét tíz százaléka a halászatból származik

Publikálás dátuma
2019.11.07. 10:23

Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A halászati felszerelések, amelyből évente 640 ezer tonna kerül a vizekbe, megölik vagy megcsonkítják a tengeri állatokat.
Becslések szerint minden évben 640 ezer tonna halászháló és más felszerelés kerül a vizekbe – közölte szerdán bemutatott jelentésében a Greenpeace. A halászati felszerelés a műanyag szemét „leghalálosabb formája” az óceánokban, hiszen arra tervezték, hogy elfogja és megölje a tengeri állatokat. A világ kormányainak cselekedniük kell, hogy „a túlságosan kevéssé szabályozott halászati ipart felelősségre vonják veszélyes hulladéka miatt” – követelte Louisa Casson, a környezetvédelmi szervezet munkatársa.
A jelentés szerint minden használt háló hat százaléka, minden csapda kilenc százaléka és a hosszú horogsorok 29 százaléka marad a vizekben. A halászati felszerelések a tengeri állatokat megölik vagy megcsonkítják, a szemét pedig már eléri az óceánok távoli területeit is – hangoztatta Thilo Maack, a Greenpeace tengerbiológusa. Ilyen távoli terület például a Vema tengeri hegy régiója az Atlanti-óceán délkeleti részén, Dél-Afrika partjaitól ezer kilométerre nyugatra.
A térségben 2007-ben betiltották a tengerfenéki vonóhálós halászatot, azóta ott sikeresen regenerálódott egy szinte teljesen kihalt langusztafaj állománya. A kutatók ebben a térségben is találtak hálókat és halcsapdákat.
Szerző

Az erdőirtás kevésbé járul hozzá a klímaváltozáshoz, mint eddig gondolták

Publikálás dátuma
2019.11.06. 09:56

Fotó: Michal Fludra/NurPhoto / AFP
Egy új tanulmány szerint az erdőirtáshoz köthető szén-dioxid-kibocsátás a korábban becsültnek az ötöde.
Az erdőirtáshoz köthető szén-dioxid-kibocsátás jóval alacsonyabb az eddig véltnél, vagyis sokkal kisebb mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz – derült ki egy új tanulmányból. Az Ohiói Állami Egyetem és a Yale Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a fakitermelés és mezőgazdasági termelés céljából végzett erdőirtás miatt nagyjából 92 milliárd tonna szén-dioxid került a légkörbe 1900 óta – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.
Az ohiói egyetem munkatársa, Brent Sohngen szerint ez a becslés nagyjából egyötöde a korábbi tanulmányokban megállapított 484 milliárd tonnának, ami az emberhez köthető összkibocsátás egyharmadát teszi ki az elmúlt 119 évben. A professzor szerint a korábbi becsléseket az erdők természetes úton történő regenerálódására alapozták, figyelmen kívül hagyva az olyan erdőgazdálkodási gyakorlatokat, mint a faültetés, a fajtaváltogatás, a körültekintő trágyázás, az öntözés és az erdőnövekedést elősegítő egyéb eljárások.
A Journal of Forest Economics című folyóiratban publikált új tanulmány készítői egy olyan új modellel dolgoztak, amely figyelembe veszi ezeket a tényezőket. A szakemberek szerint, ha összevetjük a csaknem 1300 milliárd tonnányi szénre rúgó ipari kibocsátással, akkor az ember általi földhasználat és annak változásai viszonylag kis mértékben járultak hozzá a szén-dioxid-kibocsátáshoz az érintett időszakban. A kutatók korábban úgy becsülték, hogy az emberhez köthető emisszió nagyjából 27 százalékáért az erdőirtás a felelős, ám az új eredmények szerint ez az arány mindössze 7 százalék.
Az új eredmények azt sugallják, hogy a szén-dioxid-kibocsátás mérséklését célzó erőfeszítéseknek döntően az iparra kellene irányulniuk. A szakemberek szerint ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy az erdőket ezentúl figyelmen kívül kell hagyni, ha környezetvédelemről van szó. Sohngen szerint a fáknak jelentős szerepe lehet a klímaváltozás elleni védekezésben, de ehhez az kell, hogy a világ kormányai elősegítsék az erdőségek még hatékonyabb kezelését.  
Szerző

Világszerte a legmelegebb október volt az idei

Publikálás dátuma
2019.11.05. 17:21

Fotó: Artur Widak/NurPhoto / AFP
0,01 Celsius-fokkal haladta meg az idei az előző, 2015-ben mért legmagasabb októberi átlaghőmérsékletet.
A valaha mért legmelegebb október hónap volt a világon 2019 októbere - jelentette be kedden a Copernicus európai kutatóintézet. A légszennyezéssel, üvegházhatással és klímaváltozással foglalkozó intézet adatai szerint októberben 0,69 Celsius-fokkal volt melegebb átlagosan az 1981-2000 közötti időszak átlaghőmérsékleténél, ami 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban.
2019 októberében 0,01 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az előző legmagasabb - 2015-ban mért - októberi átlaghőmérsékletet.
Ötödször fordult elő idén, hogy rekordot döntött egy adott hónap átlaghőmérséklete - írták közleményükben a kutatók. 2019 júniusában, júliusában és szeptemberében mértek rekord magas átlaghőmérsékletet az adott hónapra, augusztus a második legmelegebb augusztus volt a világon a feljegyzések kezdete óta - emlékeztettek a szakemberek.
A Copernicus adatai szerint különösen meleg volt októberben az Északi-sark térségének nagy részén és Európa egyes térségeiben. Az Egyesült Államokban és Kanadában azonban az átlagos alatti hőmérsékleteket jegyeztek fel.
Szerző
Frissítve: 2019.11.05. 19:28