Előfizetés

A kétévesek fele már rendszeresen kütyüzik

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.07. 16:06

Fotó: Peter Muller/Cultura Creative / AFP
Az is kiderült az ELTE több mint ezer szülő megkérdezésével készült kutatásából, hogy egyre korábban kezdik, valamint hogy a szülők "digitális nevelési stílusa" mellett a személyes példája is befolyásolja a gyerekek eszközhasználatát.
A kutatás során az Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor munkatársai azt vizsgálják, hogy a 2010 után született gyerekek (ők az Alfa Generáció) milyen mértékben használnak digitális eszközöket, és ez hogyan hat a fejlődésükre. Első lépésként a kutatók 1270 szülő megkérdezésével készítettek felmérést - olvasható az ELTE honlapján. A kutatás eredményéről készült publikáció a Journal of Children and Media szaklapban jelent meg november 4-én.
Az eredmények alapján a gyerekek egyre korábban és egyre nagyobb arányban használnak digitális eszközöket. A vizsgált korosztály 44 százaléka rendszeresen használ mobilt vagy tabletet, átlagosan napi fél órát. 2 éves kortól már a gyerekek fele "kütyüzik", a 4 év feletti gyerekeknél ez az arány pedig már 60 százalék. Az eredmények azt mutatták, hogy már az 1 és 2 év közöttieknek is több mint egyharmada használja a mobileszközöket. 
"Ez azért lényeges, mert ekkor az agy még nagyon plasztikus, fejlődésben van, és e korai élményeknek nagy hatása lehet a gyerekek fejlődésére, akár pozitív, akár negatív irányban"

- idézik a beszámolóban Konok Veronikát, a publikáció első szerzőjét.

 A kutatásból az is kiderül, hogy a gyerekek egyre korábbi életkorban kezdik el használni a mobileszközöket. Míg például 2013-ban a 2 és 3 év közötti gyerekeknek még csak a 10 százaléka mobilozott, addig a felmérés idején (2017-ben) a 2-3 éveseknek már a 40 százaléka használt ilyen eszközöket.
"Kutatásunkból azt is megállapíthatjuk, hogy a gyerek mobilozási/tabletezési szokásaira a szülő véleménye és személyes példája is hatással van. A gyerek többet használja a digitális eszközöket, ha a szülő erősebben kötődik a mobiljához. 
Ha egy gyerek azt látja, hogy a szülő folyton mobilozik és érzelmileg fontos számára a telefon, akkor a gyerek is fontosnak tartja majd és többet fog foglalkozni vele"

- idézi a cikk Bunford Nórát, a publikáció egyik szerzőjét.

 A szülő "digitális nevelési stílusa" szintén befolyásolja, hogy mennyit "kütyüzik" a gyereke. A pszichológiai kutatások alapján a szülők nevelési stílusa alapvetően négy típus valamelyikébe tartozik: tekintélyelvű, mérvadó, elkényeztető és elhanyagoló. Mint írják, az Alfa Generáció Labor kutatói elsőként mutatták ki, hogy a szülők a gyerekek digitális tevékenységére is ugyanezen nevelési stílusok valamelyikével reagálnak. Az is kiderült, hogy 
az elkényeztető és mérvadó szülők gyerekei többet kütyüznek, míg a tekintélyelvűeké kevesebbet.

 "Azt feltételezzük, hogy ilyen kis korban a gyerekeknek még szükségük van szülői iránymutatásra a digitális eszközök használatához, ezért azok a gyerekek kütyüznek többet, akiknek a szülei jobban bevonódnak és érdeklődnek az iránt, hogy mit csinál a gyerek az eszközön, esetleg tanítgatják is őt" - idézik Miklósi Ádámot, az Etológia Tanszék vezetőjét.
Az Alfa Generáció Labor frissen lezárult, megjelenés előtt álló kutatásában, amely a digitális eszközhasználat hatásait vizsgálta, megállapítják, hogy a gyerekek kognitív és önkontroll folyamataira, valamint társas készségeire is hat a digitális eszközök használata. Ezért a laborban dolgozó pszichológusok, biológusok és informatikusok kifejlesztettek egy olyan applikációcsomagot, amelynek célja, hogy keretek közé szorítsa a túlzásba vitt digitális eszközhasználatot és kompenzálja annak feltételezett negatív hatásait.

Már 12 millió éve felegyenesedve járó emberelődöt találtak Németországban

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.07. 14:15

Fotó: Sebastian Gollnow/dpa Picture-Alliance / AFP
Kombinálta a hátsó lábain járást a mellső lábakra építő mászással a Bajorországban talált emberszabású. A nemzetközi kutatócsoport szerint a felfedezés paradigmaváltást jelent az evolúció kutatásában.
Az eddig véltnél több millió évvel korábban kezdhetett felegyenesedve járni a mai ember és az emberszabásúak újonnan felfedezett lehetséges közös őse – írták a Nature című tudományos folyóiratban a Tübingeni Egyetem és a Senckenberg Humánevolúció-kutató Központ tudósai.
„Ez paradigmaváltást jelent az emberi evolúció kutatásában, a paleoantropológia alapjait kérdőjelezi meg az, hogy a felegyenesedés Európában alakult ki”

– mondta Madelaine Böhme, a kutatócsoport vezetője.

A tudósok 2015 és 2018 között fedezték fel egy addig ismeretlen ősi főemlős csontkövületeit a bajorországi Unterallgäu egyik agyagbányájában. A Danuvius guggenmosinak nevezett főemlős 11,62 millió évvel ezelőtt élt és valószínűleg képes volt két lábon járni, és négy lábon mászni.
„Eddig a felegyenesedett járás kizárólag az ember tulajdonsága volt. A Danuvius azonban nem ember, hanem emberszabású”

– magyarázta Böhme.

 A felegyenesedett járás eddigi legkorábbi bizonyítékai mintegy hatmillió évesek és Kréta szigetéről, valamint Kenyából származnak. A bajor agyagbányában a paleontológusok épségben megmaradt kar- és lábcsontokat, csigolyákat, kéz- és lábujjcsontokat találtak, amelyek legalább négy egyedtől származnak. „Ezek alapján rekonstruálhattuk, hogyan járt a Danuvius. Most először tudtunk több funkcionálisan fontos könyök-, csípő-, térd- és ugróízületet egyetlen csontvázon vizsgálni. Nagy meglepetésünkre néhány csont jobban emlékeztetett az emberére, mint a majmokéra” – mondta Böhme.
A Danuvius S-alakú gerincoszlopa segítségével tudott felegyenesedni, míg az emberszabású majmoknak egyszer görbülő gerincoszlopa van. 
„A Danuvius kombinálta a hátsó lábakra alapuló két lábon járást a mellső lábakra építő mászással”

– mondta David Begun, a tanulmány társszerzője, a Torontói Egyetem munkatársa.

 A kutatók megítélése szerint „az új emberelőd” nagyjából egy méter magas volt. A nőstény, amelynek csontjai előkerültek, 18 kilogrammos, a hím 31 kilogrammos lehetett. 

Genetikai ollóval kezelnek rákos betegeket Amerikában

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.07. 09:15

Fotó: VOISIN / AFP/PHANIE
Génszerkesztéssel extraerővel dúsítják a beteg sejteket a daganatok elleni harchoz az Egyesült Államokban.
Először alkalmazták a 2015-ös év tudományos áttörésének választott CRISPR genomszerkesztési módszert daganatos betegségek ellen az Egyesült Államokban. Az egyszerűen programozható génszerkesztő bioszerszám, a genetikai olló biztonságosnak tűnik a három érintett beteg esetében, de túl korai megítélni, hogy javítani fogja-e túlélési esélyüket – közölték szerdán a Pennsylvaniai Egyetem kutatói.
Az orvosok a betegek véréből kiszűrték az immunrendszer T-sejtjeit, amelyeket genetikailag módosítottak, hogy felismerjék a rákos sejteket és felvegyék ellenük a harcot. A beavatkozás minimális és kezelhető mellékhatásokkal járt.
Két betegnél a myeloma multiplexet, az immunrendszer plazmasejtjeinek rosszindulatú daganatos megbetegedését kezelték, a harmadik a kötőszövetben lévő szarkómában szenvedett. Mindhármuknál korábban eredménytelennek bizonyultak a hagyományos eljárások.
A genomszerkesztés során kitöröltek három gént, amelyek akadályozták a T-sejtek képességét, hogy támadásba induljon a betegség ellen, és egy új, negyedik génnel segítették a T-sejteket feladatuk ellátásában.
„Ez a legkomplikáltabb genetikai, sejtszerkesztés, amelyet eddig megpróbáltak. A beavatkozás bizonyítja, hogy biztonságosan lehet génszerkesztést végezni ezeken a sejteken”

– mondta Edward Stadtmauer, a philadelphiai székhelyű intézmény kutatója, az Amerikai Hematológiai Társaság által közzétett a tanulmány vezető szerzője.

Eddig a sejtek életképesek maradtak és szaporodnak – tette hozzá Stadtmauer. Két-három hónap után az egyik daganatos beteg állapota súlyosbodott, egy másiké stabil maradt. A harmadik betegnél a közelmúltban végezték el a genomszerkesztést, ezért még nem tudni, miként reagál szervezete. A kutatók azt tervezik, hogy 15 további betegen végzik el a beavatkozást, és vizsgálják annak biztonságosságát, és hatékonyságát.
A génszerkesztés a DNS maradandó megváltoztatásának a módja, hogy egy betegség alapvető okait támadják meg. Az új tanulmány azonban nem a DNS megváltoztatását célozza meg a beteg szervezetében, hanem annak  
Kínai kutatók már kipróbálták a génszerkesztési technológiát daganatos betegek esetében, de ez az első eset, hogy az ázsiai országon kívül alkalmazták a genomszerkesztés ezen technológiáját, amely annyira új eljárás, hogy több mint két évbe tellett, hogy az illetékes amerikai hatóság engedélyt adott kipróbálására.