Kitűzték a török zászlót a budai Várban

Publikálás dátuma
2019.11.07. 19:04

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
Alig reppent el 333 év, és újra török lobogót látni a Várban – a Karmelita Kolostor épületére tűzték ki a zászlót, Erdogan elnök látogatásának alkalmából.
Látványos fotókat tett közzé Recep Tayyip Erdogan elnök budapesti látogatásáról Facebook-oldalán Orbán Viktor: a sorozatban nem csak a vörös szőnyeget, Erdogan páncélozott limuzinját, vagy a felvonuló huszárokat tekinthetjük meg, hanem a Miniszterelnökség - vagyis a Karmelita kolostor– sok tízmilliárd forintból felújított épületére kitűzött török zászlókat is.
A kedveskedő gesztus diplomáciai szempontból érthető, mégis furcsán hat, tekintve, hogy a budai vár 145 éven át, 1541 és 1686 között volt török kézen. I. Szulejmán 1541 augusztusában csellel vette be a korábban az osztrákok által ostromolt várat, janicsárjai városnézést színlelve járták be, aztán kellő pillanatban el is foglalták az erődítmény stratégiailag fontos tereit.A Miniszterelnökség főbejáratát egyébként rendszerint két magyar zászló díszíti; az Európai Unió kék zászlóját nem teszik ki az épületre.
 Ha Várat ezúttal nem is vették be törökök, Budapest elesett az elnöki delegáció érkezése miatt:  lezárások nehezítették a fővárosi közlekedést, a konvoj útvonalán több helyen a házakat sem hagyhatták el az emberek, a rendőrök villamosokról parancsoltak le utasokat - estére pedig járhatatlanná vált a Margit körút.
Teljes útzár a Hősök terénél. Nem csak a Margit körőt, hanem Erdogan konvojának teljes útvonalát lezárták
Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
Szerző
Frissítve: 2019.11.07. 19:07

Erdogan miatt hazamenni sem tudnak az emberek

Publikálás dátuma
2019.11.07. 18:23
Teljes az útzár a Hősök terénél is
Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
Rendőrök szállították le a Combinók utasait, az se hatja meg őket, ha valaki gyerekéhez sietne.
Hamarosan a Gül Baba türbéjéhez érkezik a török diktátor, van is készültség rendesen a Margit körúton- írja a 444.hu. A lap munkatársai látták, ahogy a rendőrök a leszállították közeledő 4-6-os villamos utasait, a jármű tovasuhant, az emberek pedig ott állnak az út szélén, mert nem engedik át őket Erdogan érkezése miatt. 
Az itt álldogáló tömegek nem tüntetők, csak szeretnének hazamenni, de már elég idegesek. Egy ideges anya, akinek hatig vigyáznak a gyerekére az iskolában, kezdtew elveszíteni a türelmét, és azt kérte a biztosítás parancsnokától, hogy mondjon egy megoldást, mire azt a választ kapta emelt hangon, hogy
„van megoldás, hölgyem, az, hogy itt vár!”

Sajnos most a metró sem jó alternatíva - teszi hozzá a hírportál - a Széll Kálmán téren is,óriási tömeg várja, hogy végre lejussanak a metróhoz.   
Szerző
Frissítve: 2019.11.07. 18:57

Debrecen megépítené az atlétikai stadiont

Publikálás dátuma
2019.11.07. 18:18
Az atlétikai stadion látványterve
A Kúria ugyan - felülbírálva a Nemzeti Választási Bizottság korábbi döntését - jóváhagyta a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra tervezett stadion megépítése ellen indított népszavazási kezdeményezést, de az korántsem biztos, hogy el is indul a referendum kiírásához szükséges aláírásgyűjtés. Az ötletgazdák - Hadházy Ákos független képviselő és Kassai Dániel XVIII. kerületi független önkormányzati képviselő - egyelőre az ellenzéki pártokkal egyeztetnek arról, hogy érdemes-e elkezdeni a gyűjtést. Ezt egyébként legkorábban az önkormányzati választás utáni 40. napon, azaz november végén lehetne elkezdeni.
Karácsony Gergely a szerdai kormányülés után ugyanakkor közölte: azt kérte az Orbán-kabinettől, hogy a fővárosi önkormányzatnak tegye lehetővé a további tájékozódást az atlétikai stadion ügyében, „de november végére kialakítja az álláspontját Budapest is”. Hadházy erre reagálva azt mondta lapunknak, a Fővárosi Közgyűlés döntésétől is függ a szignógyűjtés. A független országgyűlési képviselő szerint a tapasztalatok alapján a kormány meghátrál az olyan ügyekben, amelyekben felmerülhet referendum. Ezt bizonyítja – folytatta Hadházy –, hogy csütörtökön a debreceni képviselő-testület jelezte: ha Budapest nem akar élni a lehetőséggel, akkor szívesen megrendezik az atlétikai világbajnokságot, így pedig ott épülne fel a stadion is. (A helyszínről egyébként a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek és a kormánynak kell döntenie.) Hadházy Ákos szerint egyébként az ellenzéki pártok sem akarják, hogy új stadion épüljön Budapesten. Lapunk kérdéseire csak az MSZP válaszolt, annyit írtak, hogy még nem alakítottak ki az álláspontjukat. A Magyar Atlétikai Szövetséget (MASZ) mindenesetre teljesen váratlanul érte a referendum ötlete. – Tavaly decemberben boldogok voltunk és büszkék, amikor megkaptuk a világbajnokság rendezési jogát – mondta Gyulai Miklós, a MASZ elnöke, korábbi válogatott sprinter, egy háttérbeszélgetésen, amelyre a Népszava és néhány médium kapott meghívást. – Nem értjük, miért akarnak nekünk ártani, mi senkinek sem tettünk semmi rosszat, nem mi tehetünk arról, hogy a „stadion” kifejezés mára szitokszó lett, amit összeköt a közvélemény a mutyival és korrupcióval.” Gyulai Márton, az Európai Atlétikai Szövetség (EAA) tanácsának tagja azt mondta, ha vissza kell lépni a rendezéstől, akkor 50-60 milliárd forint körüli kártérítést kellene fizetni a nemzetközi szövetség részére, nagyjából ennyibe kerülne a vb megrendezése is. „Magyarországon nincs egyetlen olyan atlétikai stadion sem, amelyben az egész pálya körül találhatóak ülőhelyek, nincs egy olyan létesítmény, amit az atléták az otthonuknak nevezhetnek – hangsúlyozta az EAA magyar tanácstagja. – Atlétikai centrumot szeretnénk építeni egy olyan területre, amely jelenleg le van zárva a lakosság elől, ahol napjainkban szennyező anyagok kerülnek a Dunába. Nem a vb a lényeg, természetesen nekünk ez is fontos, hanem az, hogy az esemény után az atlétáknak lesz egy saját otthonuk, ami ráadásul a lakosság számára is elérhető. A stadion futópályája mindenki előtt nyitva lesz, a környéket parkosítjuk, Budapest több hektáron kap zöld területet. ”
Szerző
Frissítve: 2019.11.07. 20:50