Erdogan feleségével pózolt, majd a kinevezte Lackner Csabát a kispesti polgármester

Publikálás dátuma
2019.11.08. 09:55

Fotó: Ruzsa István / Gajda Péter Facebook oldala
Tüntetés kísérte a kispesti önkormányzat alakulóülését, amin Gajda Péter bizottsági alelnökké nevezte ki a korrupciógyanúba keveredett képviselőt.
Ahogy az várható volt, a Kispesti Önkormányzat csütörtöki alakuló ülése leginkább a kokain és korrupciógyanúba keveredett Lackner Csabáról szólt – írja az eseményről beszámoló Index. Az önkormányzat üléstermében többen táblákkal tiltakoztak az időközben az MSZP-ből is kizárt képviselő ellen, aki végül hangos anyázás és fütyülés közben vette át megbízólevelét. A tüntetők kokaincsászárnak nevezték, és szólt az 
„Add vissza, Csabi!”

is, de Lackner a megbízólevelét és mandátumát sem adja vissza. Ezt korábban a Facebookon-oldalán kiadott közleményben is egyértelművé tette, az alakuló ülésen pedig csupán annyit mondott, hogy a kiadott közleménynél többet nem kíván elmondani.

Gajdának jár az egymillió és a költségtérítés

Havi 1 023 000 forintos havi illetményt plusz 153 500 ezer forintos költségtérítést állapított meg a kispesti önkormányzat Gajda Péter polgármesternek a mai alakuló ülésen- jegyzi meg a lap. Megszavazták a három alpolgármestert is, ők − akárcsak az előző ciklusban – Vinczek György, Kertész Csaba és Varga Attila lettek, akik havi 800 500 forintért és 120 100 forintos költségtérítésért látják majd el feladatukat. Csökkentették a képviselők tiszteletdíját, a tanácsnoki és bizottsági elnökök díjai viszont nem változnak a következő ciklusban. 
Paróczai Anikót választották meg az egyenjogúsági és átláthatósági tanácsnoknak, és döntöttek a bizottsági elnökök, alelnökök névsoráról. Lackner Csaba a jövőben a Szociális és Lakásügyi Bizottság alelnöke lesz, ami több képviselő szerint aggályos.  Dódity Gabriella fideszes képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy Lacknert a polgármester feladattal bízza meg. Gajda erre csak úgy reagált, hogy
ameddig valaki képviselő, addig dolgozzon!

Emine Erdogan és Gajda Péter a török first lady látogatásán
Fotó: Getto Márton / Gajda Péter Facebook oldala
A két és fél órás alakuló ülés vége egyre inkább szólt a botrányt érintő kérdésekről és egymás sértegetéséről, mint a napirendi pontokról, de az ülés végén Gajda is kapott kérdést a török-magyar barátságról. A kispesti polgármester csütörök délelőtt ugyanis Erdoğan feleségét fogadta a Kispesti Szivárvány óvodában.  Emine Erdoğan tízmillió forintot adományozott a budapesti intézménynek, a török first lady-t pedig virágcsokorral fogadták az óvodások. Emine Erdoğan érkezéséről csupán két nappal korábban értesültek az önkormányzatnál, mondta Gajda. Azért nem esett nehezemre ez a találkozó, mert ez egy majdnem tíz éves kapcsolat. Sokat dolgoztunk azért, hogy a gyerekek megismerkedhessen más néppel, kultúrával Két éve indult a program, amely nem egy politikai program, hanem egy kulturális program, amelyben a gyerekek önkéntesek vesznek részt. Úgy gondoltam, hogy nem sértek meg senkit, hogy nem megyek el, én ezt a kispestiek érdekében mentem el és ezt vállalom - tette hozzá a polgármester.
Szerző
Frissítve: 2019.11.08. 11:01

Orbán a Soros-tervvel magyarázta az Erdogan elleni tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.11.08. 09:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A miniszterelnök szerint a bevándorláspárti erők akarják megbuktatni a török elnököt, nekünk pedig az a jó, ha Szíriába küldik a menekülteket.
Törökország nélkül nem lehet megállítani a Magyarország és Európa felé tartó milliós migránsáradatot, ezt azonban az ellenzék nem tudja felfogni, nem akarja megérteni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, miután előző nap Budapesten tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.

Leporolta a régi szlogent

Az MTI beszámolója alapján Orbán a beszélgetés során bevetette a rég nem használt Soros-terv sablonját is: mint mondta, a bevándorláspárti erőknek érdekük, hogy eltávolítsák Erdogan elnököt a székéből, mert ha Törökországban nincs erő, egyensúly, biztonság, kiszámíthatóság, rend, akkor nem fogják megállítani a migránsokat, és megvalósul „a bevándorláspárti erők álma”, milliós tömegben érkeznek majd migránsok Európába. Soros György ezt meg is írta a „híres tervében”, amely szerint évi egymillió migránsra van szüksége Európának - tette hozzá.  

Nem stimmel a házszám

Amíg azonban Erdogan Törökország elnöke, és Európa meg tud vele egyezni, ő pedig így nem Európa, hanem Szíria felé nyitja a kapukat a migránsok előtt, addig "mi biztonságban vagyunk" - hangsúlyozta Orbán Viktor. Ismét bevetette kedvelt fordulatát, hogy egy ország nem tudja megváltoztatni házszámát, Magyarország pedig egyensúlyra törekszik Berlinnel (nyugattal), Moszkvával (kelettel) és Isztambullal (déllel). 
ami a házszámot illeti, Ankara és Budapest között légvonalban is 1380 kilométer a távolság, a térképen pedig minimum két ország választja el őket egymástól.

Ha valaki joggal panaszkodhatna erre, az, közvetlen szomszédként a menekültáradattal első vonalban küzdő Görögország vagy Szíria, melynek határmenti területeit önkényesen rohanta le a török hadsereg.
A miniszterelnök köszönetet mondott a budapestieknek, hogy elfogadták, de legalábbis tudomásul vették Erdogan érkezését; igaz, más választásuk nem is volt a rendőri erővel koordinált területlezárások láttán.
Orbán a Momentumról is szólt - a HVG szerint talán most először  néven nevezve a pártot - és  SZDSZ-es tempónak titulálta, hogy a párt elnöke, Fekete-Győr András nem a magyar jelöltet, hanem  Dan Barnát, az USR elnökét és államfőjelöltjét támogatta a romániai elnökválasztáson. Ami az ellenzéket illeti, a miniszterelnök már mérvadó tényezőként említette politikai ellenfeleit – és azt is elismerte, hogy „a kormánypártok jelentős veszteségeket szenvedtek” a választáson. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere szerinte méltó módon viselkedett hivatalba lépése után; a Liget-projekt fővárosi elutasítását fájó pontnak nevezte, ám szerinte nem dőlt el a kérdés, ahogy a fővárosi atlétikai központ építésének ügye sem veszett el végleg.
Szerző

Volner úgy számol, hogy havi 6-10 millióból tud pártot alapítani

Publikálás dátuma
2019.11.08. 07:30

Fotó: Soós Lajos / MTI
„Szigorúan oligarchák nélkül, kizárólag mikroadományokból” gyűjti a pénzt Volner János a pártalapításhoz.
Volner János parlamenti képviselő úgy számol, hogy havi 6-10 millió forint támogatásra van szükség az általa elképzelt új párt anyagi hátterének megteremtéséhez és felfuttatásához. A pártalapítás gondolatával kacérkodik Pálinkás József, az első Orbán-kormány miniszterere, volt MTA-elnök is. Ceglédi Zoltán politikai elemző nem fűz vérmes reményeket a most formálódó kezdeményezésekhez. A volt jobbikos Volner János a közelmúltban kilépett a Toroczkai László-féle Mi Hazánk parlamenti képviselői csoportjából is, és „agytrösztként” létrehozta az Európa Öröksége Intézetet. A köztévében nemrég arról beszélt, hogy százötven értelmiségivel összefogva egy „szalonképes, mérsékelt, jobbközép” párt alapításán dolgozik: a folyamat az anyagi lehetőségek felmérésénél tart. A Népszavának nyilatkozva Volner János közölte, hogy – mivel szerinte „független média Magyarországon gyakorlatilag nincs” – az egyetlen bármikor hozzáférhető, hatékony kommunikációs csatornát a közösségi média jelenti. Az elmúlt időszakban a Facebook és a Google is a jelentős havi hirdetési büdzsével rendelkező ügyfelek számára kedvezően módosította az algoritmusait. Kalkulációja szerint egy kellő ismétlésszámú, hatékony kampányhoz és annak humán hátteréhez „a képviselői kereteimen felül havi legalább 6-10 millió forint szükséges. Szigorúan oligarchák nélkül, kizárólag mikroadományokból”. Ennyiből – állította Volner – a mai politikai környezetben már fél év alatt fel lehet húzni egy szalonképes anti-establishment pártot 7-8 százalékra. Gyakorlatilag ennyin múlik, hogy marad-e az „Orbán vagy Gyurcsány” dilemma mindörökké. Viszonyításképpen hozzátette: a tavaly szeptemberben bejegyzett Mi Hazánkat októbertől kezdte el külsősként segíteni egy erőteljes kampánnyal, február első napjaiban pedig már 3 százalékra mérték. A politikus úgy látja, egy rendszerkritikus, erős értelmiségi bázissal rendelkező, szalonképes pártra most még nagyobb az igény. Nagyon sokan gondolják azt, hogy sem a Fidesz, sem a baloldal nem kormányozta megfelelően az országot, számukra „valósággal megváltás lenne egy jó szívvel választható, normális alternatíva”. Az idei év valószínűleg döntő lesz – válaszolta Volner arra a kérdésünkre, mikor dől el, hogy létrejön-e az új párt. Egyelőre a párt nevéről korai lenne beszélni, „legyen elég annyi, hogy a domaineket már lefoglaltam”. Az általa életre hívott Európa Öröksége Intézet civil társaságként működik, munkatársa és székhelye nincs, a Parlamentet, a képviselői irodaházat használják, vagy egy-egy különtermet, amikor szükséges. Az intézet – állapította meg – alapvetően a benne közreműködő értelmiségiek önkéntes munkájára épül: „a törvény adta kereteken belül természetesen támogatom a céljainkat a képviselői kereteimből is”. Volner János, amikor a Pálinkás József nevével fémjelzett kezdeményezésről kérdeztük, kijelentette: „több akadémikus barátom is aktívan érdeklődik egy ilyen párt iránt, különösen most, hogy a Fidesz alaposan felbolydította az akadémiai közeget. Pálinkás József mindig egy olyan koponya volt, akire érdemes odafigyelni. Rövidesen meg fogom ismerni a pártalapításra vonatkozó elképzeléseit, aztán meglátjuk, mit tartogat a jövő”. Pálinkás József – aki a Felelős Értelmiség nevezetű társaság vezetője – több interjúban is hangsúlyozta, szerinte szükség van egy „polgári, szabadelvű-konzervatív politikai formációra.” A VálaszOnline.hu-nak például elmondta: két jelentős választói csoportot lát. Az egyik befogta az orrát és leszavazott az úgynevezett összefogásra, mert elege volt a Fideszből. A másik befogta az orrát és leszavazott a Fideszre – mert amazokra azért mégsem. A lényeg, hogy mindkét oldal szavazói között sokan vannak a befogott orrúak, akiknek az elkötelezettsége nem erős, inkább a másik oldal elutasítása miatt szavaznak, jobb híján. És a harmadik csoportról se feledkezzünk meg: akik nem mentek el szavazni. Pálinkás megkeresésünkre most csak annyit mondott, „egyelőre kivár.” Ceglédi Zoltán politikai elemző lapunknak hangsúlyozta, hogy olyan piaci rés biztos nincs Magyarországon, ahol a visszatérő, múltbéli jobboldal váltja le, „növi ki” Orbán Viktor – általa szélsőjobboldalinak minősített – kormányzását. A „kiábrándult fideszes szavazó” önfelmentő mítosza helyett szerinte a kiábrándult ellenzéki szavazóval kell foglalkozni. Még a Fideszre sincs szükség ahhoz, hogy egy ilyen formáció hamar légüres térbe találja magát – állította. Amennyiben ugyanis létrejön egy külön induló, önálló konzervatív párt, akkor azt az agresszív ellenzéki nyilvánosság „eszi meg”, mondván, ezeket „biztos a Fidesz fizeti”, azért nem mennek be a választási pártba, közös listába. Ha meg úgy alakul meg, hogy rögtön deklarálja, maga nem is indul a választáson, csak valami más listába integrálódva, akkor saját szavazói nem lesznek. Hiszen melyik kiábrándult fideszest izgatná a lehetőség, hogy „egy nullkilométeres párt megkéri, szavazzon az MSZP-s listára, mert ott valami volt jobbikost vagy huszonnyolc évvel ezelőtti MDF-es minisztert is beraktak a kilencedik helyre”. Az ellenzék a saját szempontjait és a választási törvényt valóban megértve akkor jár el helyesen – magyarázta az elemző –, ha 2022-ben a koordinált egyéni jelöltállítás mellett kettő, esetleg három országos lista állítására törekszik. Ceglédi szerint egyrészt egy hagyományos, lomhább, balos-összefogós anyahajó, másodiknak egy progresszív-liberális gyorsnaszád, „és lehet egy konzervatív, politúros mentőcsónak a sétapálcás öreguraknak, ha és amennyiben üzembiztosan küszöb fölött vannak addigra.”
Frissítve: 2019.11.08. 09:02