A hivatalos infláció 3 százalék alatt, de egyre gyorsabban drágulnak az élelmiszerek

Publikálás dátuma
2019.11.08. 10:25

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak októberben az egy évvel korábbiaknál, szeptemberhez viszonyítva 0,6 százalékkal emelkedtek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.
A maginfláció a szeptemberi 3,9 százalékosról 4,0 százalékra emelkedett ugyanúgy 0,1 százalékponttal, mint az átfogó mutató. A maginfláció májusban volt legutóbb ilyen magas, amikor idei tetőpontján, 3,9 százalékon állt a fogyasztói árindex. Tavaly októberhez viszonyítva az élelmiszerek áremelkedése a szeptemberi 5,1 százalékról 5,4 százalékra fokozódott. Ezen belül gyorsult 15,5 százalékosra a sertéshús drágulása, a párizsi és kolbászféléké 10,8 százalékosra, a cukoré 8,1 százalékosra. A kenyér ára 6,7, a liszté 5,8 százalékkal volt magasabb a tavaly októberinél. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) drágulása az előző havi 6,5 százalékról 5,3 százalékra szelídült. A zöldségek már 3,2 százalékkal olcsóbbak lettek, mint tavaly októberben, a gyümölcsök viszont 5,4 százalékkal drágábbak és a burgonyáért még mindig 14,7 százalékkal kellett többet fizetni. Az üzemanyagok ára a szeptemberi 4,6 százalék után októberben is 4 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy éve. A szolgáltatások tarifái az előző havi 3,4 százalék után októberben 3,3 százalékkal emelkedtek. A lakbérek 10,9 százalékkal emelkedtek egy év alatt, a belföldi üdülések 5,9, a külföldiek 1,1 százalékkal drágultak. A telefon és internet tarifák 2,6, a postai szolgáltatások díja 4 százalékkal emelkedett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,1 százalékkal, a szeszes italok ára átlagosan 4,8 százalékkal emelkedett, úgy, hogy az égetett szeszes italok 8,9 százalékkal drágultak, a bor viszont olcsóbb lett, mint tavaly volt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6,0 százalékkal, a szén 6,7 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan 1,5 százalékkal maradt el a tavaly októberitől, a használt autók azonban továbbra is csaknem 8 százalékkal, a számítástechnikai cikkek és telefonok pedig 5,2 százalékkal olcsóbbak. Január-októberben a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.
Szerző
Témák
infláció

Sokkal többet tankoltunk

Publikálás dátuma
2019.11.08. 08:15

Fotó: Shutterstock
Miközben az év első kilenc havában megugrott a benzin iránti kereslet, a termék értékesítése a nem nyilvános kutakon szinte megszűnt. A márkás töltőállomásokon inkább a dízelesek hozták az újabb rekordot.
Az év első kilenc havában 3,3 százalékkal 4,8 milliárd literre nőtt a hazai üzemanyagok összforgalma a tavalyi év hasonló időszakához képest – számítható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által nemrég frissített adatsorból. Az értékbe a kutakon kívüli értékesítés, vagyis az úgynevezett teljes szabadforgalom is beleszámít. Ez, amiként az elmúlt négy év során, lapunk kimutatása szerint ismét csúcsérték. A bővülés mértéke ugyanakkor inkább átlagos, vagy ha úgy vesszük, az elmúlt hét év harmadik leggyengébb adata. Ezen belül benzinből 1,48 milliárd, gázolajból pedig 3,35 milliárd liter fogyott. Előbbi változatlanul nem döntötte meg a 2007-es rekordot. 1,9 százalékos bővülése a válság 2013-as lecsengése óta nem látott mértékű, alacsony szint. A gázolajeladások - tekintve, hogy ez a termék alkotja a teljes üzemanyagforgalom kétharmadát – értelemszerűen szintén rekordot értek el, ami ez esetben az elmúlt hat év során is zsinórban teljesült. A gázolaj 3,9 százalékos bővülést mutat, ami az elmúlt hét év adatai között szintén átlagosnak mondható. A NAV ezen belül számon tartja a nyilvános töltőállomásokon zajló forgalmat, ami pedig összevethető a legnagyobb hazai olajcégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) által frissített, az összes hazai kút körülbelül felét kitevő márkás egységek adataival. Az adóhatóság kimutatása szerint az összes, körülbelül kétezer hazai kúton az év első háromnegyedében 4,2 milliárd liter üzemanyag kelt el. Ez a teljes hazai forgalom bővülésénél nagyobb, 4,7 százalékos emelkedés. Vagyis a kutak népszerűsége élénkebben nőtt a többi egységhez képest. A rekord itt is megdőlt, amiként az elmúlt öt év során folyamatosan. Az 1,47 milliárd literes benzinforgalom, bár szintén nem dönt csúcsot, meglepően nagy, 4,9 százalékos ugrás, amit csak a 2016-os adat előz meg. Gázolajból az időszakban 2,7 milliárd liter fogyott, ami szintén hatodik éve rekord, 4,6 százalékos emelkedése pedig nyolc év távlatában közepes. A teljes, illetve a csak a kutakra vonatkozó NAV-adatsor összevetéséből az is kitűnik, hogy míg a benzin értékesítése a nyilvános kutakon kívül szinte teljesen megszűnt, addig a – például a szállítmányozáshoz és a mezőgazdasághoz használt – gázolaj mintegy harmadát változatlanul zárt töltőállomásokon tankolják. A MÁSZ – lapunkban már idézett – első háromnegyedévi kimutatása szerint a márkás kutakon 2,9 milliárd liter üzemanyag fogyott, ami 5,6 százalékos bővülés. Előbbi újfent, ez esetben négyéves hagyományt követő rekord, utóbbi pedig szintén átlagba simuló érték. Ebből tehát az a következtetés vonható le, hogy bár az összes hazai nyilvános kútnak csak körülbelül fele számít „márkásnak”, az üzemanyag több mint kétharmada rajtuk keresztül jut el a fogyasztókhoz. Igaz, ha ehhez hozzászámítjuk a zárt értékesítést is - különösképp a gázolaj miatt –, arányuk már 60 százalékra csökken. Míg a dízel esetében a márkás kutakon az összesítésnél nagyobb, 6,1 százalékos bővülést mértek, addig a benzin 4,8 százaléka szinte megegyezik az összes kútéval. Vagyis az ismert, megbízhatóbbnak, de kicsit drágábbnak tartott márkás láncok népszerűsége elsősorban a dízelt használók körében nőtt. A MÁSZ-kimutatás alapján ennek egyik oka lehet a prémium üzemanyagok növekvő népszerűsége.

Emelkedő ár ellenére bővült a dízelkereslet

Számításaink szerint az első háromnegyed évben a benzin 380 forintos átlagára egy forinttal volt alacsonyabb az előző év hasonló időszakához képest. A gázolaj 397 forintos középarányos díja viszont ugyane összevetésben nyolc forinttal magasabb. Az, hogy a dízel iránti igények ennek ellenére változatlanul jóval magasabbak, illetve nagyobb ütemben is nőnek a benzinhez képest, megerősíti azt az - amúgy nehezen elfogadható - tételt, miszerint az üzemanyagkereslet nem az ár, hanem vevő gazdasági helyzetének függvénye.

Szerző

332,60 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.11.08. 08:08

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon péntek reggel: az euróval és a dollárral szemben erősödött, míg a svájci frankhoz és a japán jenhez képest gyengült.
Az euró 332,60 forinton forgott hét órakor, 13 fillérrel csökkent az árfolyama a csütörtök esti 332,73 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 301,36 forintról 300,93 forintra gyengült, míg a svájci franké 302,23 forintról 302,55 forintra erősödött.
A jent 2,7544 forinton jegyezték, szemben a csütörtök esti 2,7536 forinttal.
Az euró 1,1054 dolláron forgott péntek reggel, 0,04 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,01 százalékkal erősödött az euró, 1,0996 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9947 frankot kértek, 0,01 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest 0,02 százalékkal gyengült a dollár, péntek reggel 109,25 jent ért.
Szerző