Kötelező lett az autóban hagyott gyerekre figyelmeztető riasztó Olaszországban

Publikálás dátuma
2019.11.08. 11:47

Fotó: Shutterstock
Hangot ad, világít, de akár sms-t is küld az a vészjelző, ha a felnőtt kiszállása után gyermek marad a gépkocsiban. A beszerelési kötelezettség a hőségben bekövetkező tragédiákat hivatott megelőzni Olaszországban.
A vészjelző rendszert, amelyből már többféle is kapható Olaszországban, a négy év alatti gyermekek esetében kötelező használni. Az átlag 50 euróba kerülő szerkezet megvásárlását az állam 30 euróval támogatja. Aki enélkül szállít négyévesnél kisebb gyermeket, 81-től 326 euróig terjedő pénzbüntetést kaphat.
A szerkezetet a gyereküléshez kell applikálni, hang- és fényjelzéssel, rezgéssel jelzi, ha gyermek marad az autóban, amelyben már nem tartózkodik felnőtt. A vészjelző kombinálható a mobiltelefonnal is, így a szülők még sms-ben vagy a mobilapplikációk üzenőfórumain is kaphatnak értesítést arról, hogy gyermeküket az autóban felejtették.
Európában és vélhetően világviszonylatban is Olaszország az első ország, ahol ilyen jogszabály lépett életbe - jelentette ki Andrea Albanese, aki a kampányt kezdeményezte a bevezetésére. A férfi 2013-ban több órára magára hagyta az autóban kétéves kisfiát, a gyermek meghalt. Albanesét a bírák felmentették a hanyagságból elkövetett emberölés vádja alól, mert egy pszichiáter azzal érvelt, hogy a férfi feledékenységét disszociatív amnézia okozta.
Szerző

Nem csak fenyegetésre jók az orosz „csodafegyverek”

Publikálás dátuma
2019.11.08. 10:00

Fotó: ALEXANDER NEMENOV / AFP
A katonai együttműködés gyümölcseit nem csupán a hadsereg, hanem az orosz hadipar arathatja le.
Páratlanok az orosz hadipar legújabb fegyverei – büszkélkedett el ismét Vlagyimir Putyin újonnan kinevezett katonai parancsnokok előtt. Bemutattak a légvédelmi rendszereket kicselező hiperszonikus - a hangsebesség többszörösével repülő – és légi indítású rakétákat, lézereket, nukleáris meghajtású víz alatti drónokat. Az orosz elnök persze sietett leszögezni, hogy eszük ágába sincs ezeket fenyegetésre használni, éppen ellenkezőleg, mindent megtesznek a leszerelés folytatásáért, céljuk csupán biztonságuk garantálása. Ennek bizonyítására az orosz sajtó emlékeztetett rá: Putyin még Donald Trumpnak is felajánlotta, hogy az Egyesült Államok ne kezdjen saját fejlesztésekbe, inkább vásároljon orosz hiperszonikus rakétákat, és máris visszaáll az egyensúly. Orosz technológiai fölényről azért aligha lehet beszélni, de a Nyugat számára mindenképpen aggodalomra adnak okot ezek a „csodafegyverek”, melyek megváltoztathatják a szembenállás eddigi dinamikáját. Moszkva kétségtelenül jól ismerte fel, hogy a hagyományos fegyverkezési versenyt nem nyerheti meg: Oroszország védelmi költségvetése nagyjából 61,4 milliárd dollár, ami világviszonylatban a 6. helyre elég. Az Egyesült Államok 649 milliárd dollárt, azaz ennek tízszeresét szánja hadi célokra. Az orosz elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a fegyveres erők harckészültségének záloga a katonák felkészültsége, ezért az idén például negyedével több a hadgyakorlat. Ezek a nyugati médiában olykor nagy riadalmat keltenek. Két éve a Zapad (Nyugat), a „hidegháború óta rendezett legnagyobb hadgyakorlat” kapcsán egyesek már arra figyelmeztettek, hogy a művelet álcája alatt rohanják le Európát. A támadás elmaradt, de következő évben a Vosztok (Kelet) nevű hadgyakorlat alatt – melyen először kínai csapatok is részt vettek – ismét mindenki az oroszokra figyelt. Békeidőben a hadsereg dolga, hogy gyakorlatozzon, így nincs is ezekben semmi rendkívüli. Ami mégis újdonság lehet, hogy a katonai diplomáciát is felhasználva Moszkva új együttműködési formákat keres. Az idén már például Kínával, Indiával és Pakisztánnal valamint több posztszovjet állammal rendeztek nagyszabású közös manővereket. A múlt hónapban nagy port kavart, hogy a Szláv Pajzs nevű műveletben Szerbiában gyakoroltak, ráadásul ilyen célból most először szállították külföldre az SZ-400-as légvédelmi rakétarendszert. Ugyancsak múlt hónapban a „Mennydörgés 2019” gyakorlaton a tengeralattjárókról indítható interkontinentális ballisztikus rakétákat tesztelték az elnök személyes felügyelete alatt. Jelenleg pedig Egyiptomban zajlik közös hadgyakorlat az oroszokkal. A katonai együttműködés gyümölcseit nem csupán a hadsereg, hanem az orosz hadipar arathatja le. India például már rendelt az SZ-400-as rendszerből, Egyiptom pedig az orosz fegyverek egyik legnagyobb felvásárlója lett: Szu-35-ös és Mig-29-es harci repülőket, helikoptereket, rakétavédelmet, tüzérséget, kézifegyvereket is beszereznek, több milliárd dollár értékben (s nukleáris erőművet is az oroszok építenek az országban). Moszkva nem titkolt célja a terjeszkedés Afrikában, a múlt havi Oroszország-Afrika csúcstalálkozón Putyin több tucat vezetőt látott vendégül, alternatívát kínálva a „gyarmatosító hatalmakkal” szemben. A „csodafegyverek” az ő meghódításukban is sokat segíthetnek.   
Szerző

Pénzszagú füst Amazónia felett

Publikálás dátuma
2019.11.08. 09:00

Fotó: JIM WATSON / AFP
A januárban hivatalba lépett, „Trópusi Tumpként” emlegetett brazil elnök a sajtóval hadakozik, és követi az amerikai elnök példáját: kitiltotta a legfontosabb brazil lapot a kormánypalotából.
Őslakosok vére tapad Bolsonaro kezéhez – jelentette ki a napokban a brazil bennszülötteket képviselő szervezet egyik képviselője. Kampánykörútján próbája győzködni az Öreg Kontinens politikusait, hogy ne írják alá az EU és a Mercosur – a Dél-amerikai Közös Piac – közötti szabadkereskedelmi egyezményt, ami további lendületet adna a farmerek erőszakos, és veszélyes terjeszkedésének. Eközben  Amazóniában most is terjeng a füst, amelynek erőteljes pénzszaga van. Hiába a világ józanabbik részének szava, a fákat védő őslakosokat sem hallják azok, akik felperzselik szándékosan az erdőket, hogy az addig szűz területeken legeltetni tudják marháikat. Brazíliában a 200 milliós állatállomány kedvéért az utóbbi évtizedben, a Yale egyetem kutatóinak felmérése szerint, csaknem 174 000 millió négyzetméternyi erdőt gyújtottak fel szándékosan, és a helyzet csak rosszabbodott az idén január óta. A jobboldali populista Jair Bolsonaro nem igazán aggódik a környezetért, a farmerek nem ok nélkül érezhetik, hogy zöld lámpát kaptak a rövid távon talán hasznot hajtó, de távlatokban katasztrófát okozó tevékenységhez. Igaz a három legnagyobb brazil húsfeldolgozó elkötelezte magát, hogy nem vásárol olyan gazdaságból, amelyik illegálisan felégetett területen neveli állatait, de meg van a módja az állományfehérítésnek, az érintettek ugyanis lánckereskedést folytatnak, és a "piszkos" földön felnevelt állat egy "tiszta" gazdaságban landol, megfelelve a nemzetközi elvárásoknak, így a finnyás feldolgozók igényeinek is. Az erőszak azonban egyre jobban elhatalmasodik, és ez az elnök gyűlöletkeltő megnyilvánulásának egyenes következménye. ”Az állam magára hagyja a végzet felé sodródó bennszülött társadalmat”- szól az egyre hangosabb tiltakozás, amelyet a napokban még felerősített, hogy megöltek egy fiatal bennszülöttet, aki egy szervezett védelmi csoport vezetője volt. A 209 milliós országban 305 etnikum él, az őslakosok száma mintegy 800 ezer. Miközben a világ józanabbik része az őslakosok segélykiáltására figyelt, a másik felét Jair Bolsonaro akciói kötötték le. Ezeket akár ámokfutásnak is lehet nevezni. A brazil elnök október végén Szaud-Arábiában járt, egy a Davos-i hoz hasonló alternatív fejlesztési konferencián, ám a hírek nem az ott történtekről szóltak, hanem az elnök hadakozásairól a sajtóval, na meg fia kijelentéseiről. Az ifjú politikus a diktatúra visszatérésével fenyegette meg apja elégedetlenkedő népét. Eközben az elnök trágár szavakkal illette a TV Globo-t, mert azt állította, köze volt egy tavalyi politikai gyilkossághoz, amelynek áldozata Rio de Janeiro egyik önkormányzati képviselője volt. Gazemberek, semmiféle érdekem nem fűződött Marielle megöléséhez - üvöltötte. Majd másnap bejelentette, lemondja a «La Folha de Sao Paulo», az ország legnagyobb lapjának előfizetését. Aki akarja olvasni az menjen ki a buszpályaudvarra, írta a Facebook-on, egyúttal megfenyegette a lapban hirdetőket is, kijelentve hogy a kormány egy fillért sem áldoz olyan termékre, amely a Folha-ban kap publicitást. Mindez röviddel azután, hogy a Fehér Ház lakója is a New York Times és a Washington Post lemondásával orvosolta nyugtalanságát. Jair Bolsonaro, próbálta menteni, magyarázni fia elképzeléseit, hogy mennyire látszott hitelesnek, arról megoszlanak a vélemények, különösen annak fényében, hogy köztudottan csodálója a katonai diktatúrának. Mielőtt közszereplő lett állítólag tanúk előtt azt mondta, a diktatúra legnagyobb vétsége az volt, hogy „kínzott és nem ölt”. Pártelnökként tavaly márciusban a katonaságnak azt ajánlotta, ünnepeljék meg az 1964-es államcsíny 55. évfordulóját.    A tavalyi gyilkosság kivizsgálása viszont még nem zárult le és az elnök érintettségét nem csak a sajtó, hanem a politikusok is pedzegetik. Marielle Franco-t 2018. márciusában ölték meg Rió központjában, sofőrje szintén életét vesztette. A riói önkormányzati képviselő, a fekete bőrű Marielle, a helyi legszegényebb negyed szülötte, harcosan küzdött a rasszizmus, a homofóbia, a rendőri erőszak, és a lakosságot terror alatt tartó félkatonai szervezetek ellen. A gyilkosság után rögtön letartóztattak két volt rendőrt, a részletekre és arra, hogy ki lehetett a felbujtó azóta sem derítettek fényt.  

Nagy barátság

Tavaszi találkozásukkor azonnal megtalálta a közös hangot az amerikai elnök a brazil vezérrel, akit nem véletlenül emlegetnek „trópusi Trump”-ként. „Fantasztikus munkát végeztél, egyesítetted a nemzetedet” – mondta az amerikai és a trópusi sem maradt adós a tömjénezéssel, kifejezve egyre erősebb csodálatát, és meggyőződését, hogy Trump 2020-as újraválasztásához nem férhet kétség. A hála nem maradt el, Brazíliát a nem NATO tagok szürke sorából a legfontosabb szövetségesévé emelte az amerikai elnök, még azt a politikailag nonszensz ötletet is meglebegtetve, hogy a legerősebb latin-amerikai ország esetleg csatlakozhatna az Észak Atlanti Szövetséghez.