Mégsem tisztítják a levegőt a szobanövények

Publikálás dátuma
2019.11.08. 15:15

Fotó: Sigrid Gombert/Cultura Creative / AFP
Hatásosabb egy szellőztetés, mint néhány cserepes növénytől várni a levegő minőségének javulását – állapították meg a philadelphiai Drexel Egyetem kutatói.
"A növények csodásak, ám nem képesek elég gyorsan megtisztítani a beltéri levegőt ahhoz, hogy tényleges hatással legyenek az otthoni vagy irodai környezet levegőminőségére" - idézte az Eurekalert tudományos hírportál Michael Waringet, az egyetem munkatársát.
Waring és egyik doktorandusza, Bryan Cummings 30 év kutatómunkáját felölelő tucatnyi tanulmányt vizsgált át és eredményeit a Journal of Exposure Science and Environmental Epidemiology című folyóiratban közölte. A legfőbb megállapításuk az, hogy a természetes vagy szellőztető-berendezés általi levegőcsere sokkal gyorsabban szétoszlatja az illékony szerves vegyületek (VOC) koncentrációit egy beltéri környezetben ahhoz képest, amilyen gyorsan a növények ki tudnák szűrni őket a levegőből.
A szobanövények levegőtisztító hatásának mítosza az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 1989-es, az űrállomások levegőjének hatékony tisztítási módjait kereső kísérletéig nyúlik vissza, amelynek nyomán a kutatók kijelentették, hogy a növények segítségével el lehet távolítani a levegőből a rákot okozó kemikáliákat. Ezzel és a többi hasonló kísérlettel azonban az a probléma, hogy egy lezárt, laboratóriumi kamrában végezték el, vagyis olyan környezetben, amelynek nem sok köze van egy igazi otthonhoz vagy irodához, és nem vizsgálták, hogy miként módosulnának az eredmények, ha egy valódi, természetes vagy mechanikus levegőcseréjű beltéri környezetbe helyeznék át a növényt. Waring és Cummings számításai szerint egy négyzetméternyi padlóterületen 10-1000 cserepes növényre lenne szükség ahhoz, hogy a növények fel tudják venni a versenyt egy épület szellőztetőrendszerének vagy csupán néhány nyitott ablakának levegőtisztító erejével.
Szerző

Új módszert találtak a használt ruhák feldolgozására

Publikálás dátuma
2019.11.08. 11:25

Fotó: MARIAMA DARAME / AFP
Szőnyegek és szigetelőanyagok gyártására alkalmas textilipari alapanyagokat tudnak előállítani használt ruhaneműkből svájci kutatók.
A Luzerni Alkalmazott Tudományi és Művészeti Egyetem szakemberei a használt ruhaneműk újrahasznosítására specializálódott Texaid nevű svájci céggel együttműködve fejlesztettek ki olyan módszereket, amelyek révén szőnyegkészítésre alkalmas durva fonalat tudnak előállítani a régi textíliákból.
A kutatóknak továbbá sikerült hangszigetelésre alkalmas anyagok prototípusait is létrehozniuk a textilek szakadásakor keletkező rövid szálak és "por" felhasználásával.
A Texaid évente nagyjából 37 ezer tonna régi ruhát gyűjt össze Svájcban és a textíliák csaknem 30 százaléka olyan rossz állapotban van, hogy nem lehet használt ruhaként újrahasznosítani. A szakemberek szerint a mostani kutatás célja, hogy az újrahasznosítás révén ne csupán törlőrongyként kapjanak új életet a használt ruhaneműk, hanem magas minőségű termékeket lehessen előállítani belőlük.  A következő lépésben pedig olyan új módszereket akarnak kidolgozni, amelyekkel új ruhák gyártására alkalmas rendkívül finom fonalakat lehet létrehozni. 
Szerző

A klímasztrájk lett az év szava

Publikálás dátuma
2019.11.07. 20:57

Fotó: ORLANDO SIERRA / AFP
Úgy is lehet tüntetni, ha otthon maradunk – ezt jelenti 2019 legfelkapottabb kifejezése.
A klímasztrájkot választotta az év szavának idén a Collins szótár, amely szerint ezt a kifejezést százszor többször használták 2019-ben, mint a korábbi években. A glasgow-i székhelyű kiadó a honlapokat, újságokat és folyóiratokat, valamint a közösségi médiát pásztázva választja ki az év szavát, azt vizsgálva, hogy mely angol kifejezések használata ugrott meg az adott évben a legnagyobb mértékben. 
A szótár definíciója szerint a klímasztrájk olyan tüntetés, amelynek résztvevői nem mennek iskolába vagy munkába, hogy cselekvésre szólítsanak fel a klímaváltozás ellen. A klímasztrájk kifejezést először 2015 novemberében jegyezték fel, amikor az első ilyen tüntetést szervezték az ENSZ Párizsban rendezett klímacsúcsa idején. Az elmúlt évben mindennapos valóssággá váltak ezek a megmozdulások a világ nagyvárosaiban, és a Collins munkatársai megfigyelték, hogy százszorosával nőtt a kifejezés használata 2019-ben. A Collins tavaly egyébként a single use („egyszer használatos”) kifejezést választotta az év szavának, az ilyen, gyakran környezetszennyező termékek pedig szintén kihatnak a klímaváltozásra.
Szerző