Előfizetés

Ahol GPS-szel keresték a szavazókört

Vas András
Publikálás dátuma
2019.11.09. 07:30

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Tíz településen tartanak megismételt voksolást vasárnap, Kisberényben azért, mert októberben kétszer annyian járultak az urnákhoz, mint amennyien ott élnek.
Percek alatt féltucatnyian verődnek össze a kisberényi faluház előtt, miután dudálva megérkezik a mozgóbolt. Sorban állás közben főleg az újabb vasárnapi választás a téma: a Balatontól úgy 15 kilométerre, a somogyi dombok között megbújó zsákfaluban, Kisberényben ugyanis a hét utolsó napján ismét az urnákhoz járulnak a választók. Szándékosan választókat és nem helyieket írunk. Az október 13-i voksolást ugyanis éppen azért kell megismételni, mert a választások előtti hetekben megduplázódott a szavazásra jogosultak száma. Míg a májusi EP-választáson 120-an, az önkormányzati voksolás kiírásakor pedig 124-en szerepeltek a névjegyzékben, addig a helyhatósági választáson már 252-en. Nem véletlen, hogy a bejelentések után a területi választási iroda megsemmisítette az eredményt, sőt, a rengeteg lakcímváltoztatás miatt a rendőrség is nyomozást indított közokirat-hamisítás gyanújával.
– Oda voltak vagy húszan bejelentve – mutat egy idős férfi a templomtól harmadik házra, melynek kerítésén hatalmas eladó felirat olvasható. – Ez a Németh Marikáé. Ő hozta a legtöbb idegent ide, jellemzően a rokonait a környékről, legfőképpen Barátihegyről. Barátihegy – a Kisberénytől pár kilométerre lévő falu, Öreglak külterülete – az ország egyik legszegényebb településrésze, szinte csak romák lakják, Közülük jelentkeztek be sokan a hatvan százalékban szintén cigányok lakta Kisberénybe. - A Marika idehozott mindenkit, hogy nyerjen, de szerencsére ez is kevés volt – folytatja az öreg. A végül megsemmisített eredmény alapján ugyanis Marika, azaz Németh Sándorné 37,2 százalékot kapott, Baloghné Varga Zsanett viszont 60,8-at. A két független mellett harmadikként, amúgy a Fidesz-KDNP színeiben próbálkozó Horváth Krisztián 1,9-et. Összesen négyen voksoltak rá, ami azért is meglepő, mert januárban még ő volt a polgármester. Igaz, őt méltatlanság állította fel a testülete, mert sikkasztás miatt – eltűnt egy önkormányzati motoros fűrész – elmarasztalta a bíróság. Azóta Baloghné alpolgármesterként vitte a falu ügyeit, s az októberi eredmények alapján elégedettek voltak vele a helyiek.
– Ő is hozott egy csomó embert – legyint a faluház előtt egy középkorú asszony. – Csak ő nem a környékről, hanem Budapestről, Paksról, Zalaegerszegről, meg még ki tudja, honnan…
– GPS-szel jöttek a faluházhoz – szól közbe egy helybeli. – Most majd talán már anélkül is idetalálnak. Éppen csak kiszálltak, bementek szavazni, aztán vissza az autóba, s már indultak is ki a faluból. Tudja, olyan szektások! Értetlenkedünk, de némi bogozgatás után kiderül, a jelző a tüke kisberényiek részéről a faluban az elmúlt években megtelepedett vallási-szellemi közösség, az Égi Út Egyesület tagjait takarja.
– Nem esznek húst, csak zöldséget – jegyzi meg lesújtóan egy másik asszony. – Meg valami templomfélét építenek a szántóföldön. Arrafelé – int Lengyeltóti irányába. – A Baloghné az ő emberük. A miénk a Krisztián volt, őt akartuk volna. Ezek után még meglepőbb az immáron nem is a faluban, hanem a közeli Hácson élő hajdani polgármester négy szavazata, de erre nem kapunk érdemi magyarázatot. A helyiek inkább a vasárnapról beszélnek, s szerintük ugyanaz lesz a forgatókönyv, mint szűk hónapja.
– Nem adja fel itt senki – magyarázzák. – Jönnek majd megint mindenhonnan a szektások rokonai, ismerősei, mert át akarják venni a falut. Az előző ciklusban még csak képviselői helyeket szereztek, most már a vezetés is kell nekik.
Kerestük a három polgármester-jelöltet, de egyikőjüket sem értük el a faluban.
– Inkább legyen Baloghné a polgármester, aki tanárnő, mint Marika a nagyjából öt osztályával – vélekedik egy férfi a faluszéli háza kerítésének támaszkodva. – Eddig sem csinálta rosszul a dolgokat, míg alpolgármester volt, s látszik, legalább van fogalma róla, hogyan kell vezetni egy települést. Ha ehhez az kell, hogy hozzon ide szavazókat, engem nem érdekel. Hoz a többi is, ahogyan októberben is hozott. Volt itt olyan ház ahová harmincan jelentkeztek be, pedig csak két szobája van. A területi választási iroda rendelkezése szerint a megismételt voksolás valóban a 252-es névjegyzék alapján zajlik majd, ám vélhetően ennél jóval kevesebben szavaznak, hiszen ezúttal nem lesz elég az átjelentkezést igazoló papír: csak érvényes lakcímkártyával lehet az urnához járulni.
– Sokan az idegenek közül be is rezeltek, amikor kiderült, hogy közokirat-hamisítás miatt bajba kerülhetnek – teszi hozzá a férfi. – Így már vissza is jelentkeztek a valódi otthonukba. Persze azért biztosan lesznek próbálkozók. A vesztes pedig úgyis megint feljelent mindenkit. Akkor aztán szavazhatunk újra meg újra.

Második körös települések

Kisberény mellett még kilenc településen tartanak megismételt választást vasárnap. Jászberényben, ahol az ellenzéki Budai Lóránt 14 szavazattal verte a kormánypárti Szabó Tamást teljesen meg kell ismételni a polgármester-választást. Komlón egy szavazókörben kell újrázni, ám ez akár a győztes polgármester személyét is megváltoztathatja – jelenleg a Fidesz-KDNP-s Polics József vezet minimális különbséggel. Szekszárdon, ahol a kormánypárti városvezetőnek ellenzéki többségű testülettel kellene dolgoznia, két egyéni kerületben kell újravoksolni. A falvak közül a veszprémi Litéren és a somogyi Taranyban polgármestert, a zalai Várföldén és a borsodi Nyéstán polgármestert és képviselőket, a baranyai Pettenden a teljes településvezetés mellett roma önkormányzatot is választanak, s utóbbi miatt kell az urnákhoz járulni a somogyi Lengyeltótiban is. V. A.

Kormányzati káoszelméletek: mi vezetett fél Budapest lebénulásához?

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2019.11.09. 06:30

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
A rendőrség és a Fidesz a tüntetőkre hárítja a felelősséget, amiért a török elnök látogatása miatt lebénult a fél város. Forrásaink szerint inkább az Orbán-Erdogan-program csúszása okozta a bajt.
Heves vita robbant ki arról, hogy miért bénult meg az élet Budapest több kerületében csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök látogatása idején. A rendőrség – amely utcákat, tereket zárt le hermetikusan, autókat szállíttatott el, metrót, buszt, villamos állíttatott le, embereket tartott vissza aluljárókban – sajátos módon mások mellett a török elnök ellen tüntetőket tette felelőssé. Arra hivatkoztak, hogy például „a vonulásos rendezvényt” nem egészen a bejelentett útvonalon tartották. A Fidesz úgy foglalt állást: „A szokottnál is nagyobb közlekedési kellemetlenséget éppen a különböző, több órás vonulásos ellenzéki tüntetések és akciók okozták.” A több ezer embert vonzó tiltakozó menet egyik szervezője, Vajnai Attila, az Európai Baloldal elnöke viszont azt állította: már csak azért sem lehetnek ők a felelősök, mert nem tértek el a bejelentett menetrendtől. A rendezvényt úgy hirdették meg, hogy az Oktogontól a Nyugati téren és a Margit hídon át vonulnak a Széll Kálmán térre. Eredetileg onnan még a várba is felmentek volna, de ezt még a rendezvény kezdetet előtt lefújták. Ennek megfelelően vonultak, és a Széll Kálmán téren hivatalosan véget is ért a rendezvény. Igaz, ezután több százan spontán a Gül baba türbéjéhez indultak, de a tüntetők még csak meg sem közelíthették a konvoj útvonalát. Vajnai szerint egyébként épp a rendőrök hibáztak. Ők ugyanis már napokkal korábban jelezték, hogy legalább háromezer ember várható a tüntetésre, a rendőrség azonban szerinte csak néhány száz emberre számított. Tarjányi Péter biztonsági szakértő szerint két komoly hiba vezetett a csütörtök esti tumultus kialakulásához. Egyfelől az: a kormányzat nem mérte fel jól a közhangulatot, azt, hogy milyen erejű tiltakozás fogadhatja Erdogant, aki Európában jó ideje nem kívánatos vezetőnek számít. „Úgy éreztem, hogy a BRFK és a Készenléti Rendőrség részéről meglepetés volt, hogy mekkora tömeg ment ki az utcára és élt a szólásszabadság jogával” – fogalmazott. A másik súlyos hiba az lehetett szerinte, hogy a politikusok nem tartották magukat az ilyenkor előzetesen megállapított, rendkívül precíz programhoz. Márpedig ha az előzetesen megállapított programban az szerepel, hogy az elnöki konvoj elindul pontban fél hatkor, akkor az útvonalat biztosító rendőrség akkor is lezárja akkor az útvonalat, ha még nem jönnek a diplomáciai járművek.  „Amikor egy rendőr azt az utasítást kapja, hogy fél hatkor legyen zárás, akkor lezár. Ez normális esetben tíz percig élne, ám ha fél órán át anekdotáznak még a politikusok, akkor a rendőrök és az állampolgárok kénytelenek az utcán várakozni.” Ennek alapján a szakértő azt állítja: ha a politikusok betartották volna a programot, akkor nem bénul meg ennyire és ennyi időre az élet az érintett kerületekben. A csütörtöki lezárások után kérdésként merült fel az is, hogy a rendőrség és a terrorelhárítás nem vitte-e túlzásba a biztonsági intézkedéseket. Volt olyan forrásunk, aki szerint „jócskán túlbiztosította” a rendőrség a konvoj útvonalát, hiszen Magyarországon nincs terrorvészhelyzet, az itt élő török és kurd kisebbség is „békés”, vagyis valószínűtlen lenne egy budapesti támadás. Más szakértő viszont úgy fogalmazott: a rendőrség nem tehetett mást. Azzal, hogy a kormányfő úgy döntött, vendégül látja Budapesten egy háborúban álló ország első számú vezetőjét, a rendőrség kénytelen volt úgynevezett I. fokú kiemelt védelmet biztosítani. Ezt pedig részletesen szabályozza egy 2013-as ORFK-utasítás. E szerint pedig kötelességük az érintett főutakat elkordonozni, a keresztező utcákat biztosítani, az épületek és építményeket ellenőrizni.

Nagyüzemi kényelmetlenségek

Orbán Viktor kormányfő megköszönte péntek reggeli rádiónyilatkozatában a budapestieknek, hogy tudomásul vették a "diplomáciai nagyüzemmel" járó kényelmetlenségeket. Az Erdogan-vizitről szólva újra elmondta: Törökország nélkül nem lehet megállítani a Magyarország és Európa felé tartó milliós migránsáradatot. Ezért szerint a bevándorláspárti erők érdeke, hogy eltávolítsák Erdogan elnököt a székéből. Orbán beszélt arról is, hogy érzése szerint a magyar közvélemény inkább támogatja a nemzeti alapú külpolitikát, amely úgy szól: "merjünk magyarok lenni". A kormányfő említést tett a szerdai kormányülésről is, amelyen részt vett Karácsony Gergely főpolgármester is. Kifejtette, a kormányülésen tizenöt-húsz fejlesztésről is megkérdezte az új főpolgármestert, mi a szándéka, mert a kormány megegyezést szeretne ezek ügyében és "sok fájdalmas dolgot" kellett lehúznia, álmokat kellett feladnia.

Üres kasszák, drága italok, nagy adósságok - hullanak a csontvázak a fideszes önkormányzatok szekrényéből

Doros Judit, Vas András
Publikálás dátuma
2019.11.09. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Milliárdos hitelek, összeomló városi közlekedés, pezsgőkről és koktélalapanyagokról szóló milliós számlák – ezt örökölték elődeiktől a most hivatalba lépett vidéki ellenzéki polgármesterek.
Noha a kormánypárti propaganda rendre arról szól, milyen pompás anyagi kondíciókkal, és rendbe tett költségvetéssel adják át a stafétabotot utódaiknak a fideszes vezetésű önkormányzatok, a valóság épp ennek ellenkezőjét tükrözi. Azt már korábban megírtuk, hogy Budapestnek óriási adóssága van, és kiderült mára, több kerület gazdálkodása sem olyan makulátlan, mint ahogyan azt a Fidesz feltüntette, és a helyzet vidéken sem más. Az általunk megkérdezett, ellenzéki vezetésű települések polgármesterei szerint sorra hullanak ki a csontvázak a szekrényből, s megkönnyebbülhet, aki „csak” százmilliós, s nem milliárdos hiányokat talál. – Dunaújvárosban még tartanak a tételes vizsgálatok, de első ránézésre máris akadt egy 400 milliós adósság – mondta megkeresésünkre Pintér Tamás, Dunaújváros új polgármestere. Az önkormányzati cégeket is átvilágítják, és az előzmények ismeretében további súlyos problémáktól tart: a városi vagyonkezelő cégnél például több millió forintnyi számlát találtak röviditalokról, pezsgőkről és koktélalapanyagokról. A polgármester szavai szerint próbálják kideríteni, hogy ezeket milyen önkormányzati rendezvényeken használták fel.   Úgy tűnik, a kormány által sikerként kommunikált Modern Városok Program is feladhatja a leckét az új vezetőknek. Dunaújvárosban olyan vállalásokat találtak e program keretében az előző városvezetés részéről, melyekre nincs fedezet. Érden a korábbi fideszes városvezető, T. Mészáros András a Facebook-oldalán azt állította: soha nem volt még ilyen kedvező helyzetben a város, hisz 40,5 milliárd forint fejlesztésekre fordítható forrás és mintegy 500 millió forint működésre fordítandó keret van a város kasszájában. Csőzik László, Érd ellenzéki polgármestere szerint azonban több sebtől vérzik ez az állítás: az amúgy 39 milliárdos fejlesztési forrásból 37 milliárd a Modern Városok Program kerete, ami csak átfolyik az önkormányzaton, a projekteket ugyanis a Mészáros Lőrinc-féle Fejér-B. Á. L. nyerte el, vagyis ez a pénz érdemben nem áll az önkormányzat rendelkezésére. Az idei költségvetésben pedig szerepel egy 1,9 milliárdos lyuk, amit működési célú támogatással akartak betömni, vagyis abban bíztak, hogy az állam majd kifizeti ezt a pénzt. Az összeg amúgy a napi működésre kellene, ám szeptemberben csak 700 milliót kapott Érd, és aligha is számíthatnak többre. Vagyis 1,2 milliárd a működési hiány. Ezt egyebek között olyan tételek generálták, mint a 137 millió forintos tanácsadói szerződések: ez az idei költségvetés 10-15 százaléka. – Fájni fog, ha a hiányt nekünk kell kigazdálkodnunk, de felkészülve a legrosszabbra, próbálunk összeállítani egy tervezetet, hol és mennyit lehet lefaragni a költségekből. És persze reménykedünk, hogy a kormány is segít, hiszen Orbán Viktor azt ígérte, együtt fognak működni az ellenzéki önkormányzatokkal – fogalmazott Csőzik. 
Miskolcon is kiderült, hogy miközben október közepén az önkormányzatnak 14,4 milliárd forint tartozása, kötelezettsége volt partnerei felé - s ezek az adatok a város cégeit működtető Miskolc Holding Zrt. kötelezettségeit, adósságait és tartozásait még nem is tartalmazzák - mindössze 2,3 milliárd forint áll a hivatal rendelkezésre, hogy ezeket fedezze. Ráadásul a napokban egy újabb „csontváz” hullott ki a borsodi megyeszékhelyen a szekrényből: az évek óta húzódó sofőrhiány miatt gyakorlatilag összeomlott a helyi tömegközlekedés, járatkimaradások voltak, menetrend-szűkítésére volt szükség. Veres Pál polgármester szavai szerint a városi közlekedési vállalatnál kilenc éve gyűlik a probléma és kilenc éve söprik a szőnyeg alá ezeket, a korábbi városvezetés tevékeny segítségével. - Utasítottam a cég vezérigazgatóját, találjon rövid távú megoldásokat, hogy a miskolciak visszakaphassák a számukra megfelelő tömegközlekedést, hogy ne legyen káosz, tömegnyomor a járatokon, ehhez képest később sem javult a helyzet – mondta a Népszavának Veres Pál polgármester, aki emiatt már egy válságmenedzsment felállítását kezdeményezte. Pécsen sem jobb a helyzet. Péterffy Attila polgármester fideszes elődje, Páva Zsolt korábban arról beszélt, hogy hétmilliárdos plusszal adja át a várost. Ehelyett Péterffy szerint a valóságban 18 milliárdos hitelállományt és közel ötmilliárdos működési hiányt örököltek, az előző vezetés gyakorlatilag csőd közeli helyzetben hagyta hátra a várost.