Nem viccelnek: a rendőrség a tüntetőkre is hárítja a felelősséget a csütörtöki közlekedési káoszért

Publikálás dátuma
2019.11.08. 16:26

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ja, és a Budapesten játszott Ferencváros-CSZKA Moszkva mérkőzés közlekedésre gyakorolt hatásáról sem szabad elfeledkezni.
A tüntetőkre hárítaná az elképesztő csütörtöki budapesti káosz miatti felelősséget a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A BRFK szóvivője pénteken az MTI-nek nyilatkozott arról, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök látogatása mellett jelentős ráhatással volt a főváros közlekedésére csütörtökön négy, a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvény is. Ezek egy részét a szóvivő szerint a bejelentők nem az egyeztetéseknek megfelelően bonyolították le, eltértek például az előzetesen bejelentett útvonaltól. Csécsi Soma alezredes hozzátette, ebből az is következik, hogy az ezekkel a gyűlésekkel érintett terület kiterjedt, a főváros közlekedésére gyakorolt hatásuk megnövekedett. Még azt is megjegyezte, hogy a labdarúgó Európa-liga csoportküzdelmeinek negyedik fordulójában csütörtökön Budapesten játszott a Ferencváros-CSZKA Moszkva mérkőzés közlekedésre gyakorolt hatásáról sem szabad elfeledkezni - ez alkalomból valóban megesett, hogy lovasrendőrök kergették az autók között az orosz szurkolókat az FTC stadionja körül. Végül a szóvivő statisztikai adatokkal oszlatná el a maradék kétséget is afelől, hogy bizony már megint a civilek a felelősök mindenért:
az alezredes szerint a török elnök Budapest közúthálózatának csak mintegy 94 "ezred százalékán" közlekedett, és 15 kerületet nem is érintett.

Erdogan tehát mindössze a budapesti utak 94 ezrelékén közlekedett - ennek függvényében még inkább érthetetlen, hogy miért zárták le a rendőrök többször órákra a főváros legforgalmasabb útjait és legnépesebb környékeit. Csütörtökön ugyanis az történt, hogy a rendőrség - ami az Index szerint maga felelt az útvonal biztosításáért - már reggeltől megbénította a várost. Gyakorlatilag abban a pillanatban lezárták például a teljes Andrássy utat - és alatta a metrót is leállították -, valamint az abba torkolló utcákat, hogy leszállt a török elnök gépe, és csak azután oldották fel a lezárást, hogy a fontos ember már a Várban volt. És míg a város kihalt panoptikummá változott az útvonalon, a lakóknak még a házaikat sem szabadott elhagynia.
De az egyenruhások nem csak délelőtt tartóztatták fel a saját házaik előtt is az embereket, de mikor délután a Gül Baba türbéjéhez ment Erdogan, már a villamosokról is leszállították, majd kordonok közé terelték az utazókat, másokat pedig metró-aluljáróban ejtettek csapdába. Az állítólagosan összevissza vonuló tüntetők mellett pedig a Széll Kálmán térnél előbb még csak menetkísérők sem voltak, majd pedig a környékbeli mellékutcákban hosszú időre ugyancsak bekerítették és foglyul ejtették őket. De még maguk a rendőrök is komoly megpróbáltatásoknak voltak kitéve: egyeseknek állítólag hajnali 4-től kellett estig szobroznia kilométerekre a török elnök útvonalától, hogy este szigorú nemmel fordíthasson vissza síró kisgyerekét kézen fogva vezető szülőket, újabb lezárások felé irányítva őket.
A kialakult közlekedési káoszt Karácsony Gergely főpolgármester is elfogadhatatlannak nevezte, és hangsúlyozta, hogy a BKK és BKV illetékesei hasonló esetben már csak főpolgármesteri engedély birtokában egyeztethetnek a rendőrséggel.
Szerző

Megkezdődött az MTA-elnökválasztás

Publikálás dátuma
2019.11.08. 15:52
Freund Tamás neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi alelnöke kapta a legtöbb szavazatot
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A Qubit.hu úgy tudja, hogy a jelölőbizottság részben érvénytelenítette az eredményt a procedúra első fordulójában, az MTA kommunikációs főosztálya részben cáfolta az értesülést.
Freund Tamás neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) jelenlegi alelnöke kapta a legtöbb szavazatot az elnökválasztási procedúra első fordulójában – írta akadémiai forrásokra hivatkozva a Qubit.hu. A második helyen Pléh Csaba kognitív tudós, a harmadikon Kondorosi Éva növénybiológus végzett. A portál azonban úgy tudja, az MTA jelölőbizottsága részben érvénytelenítette az eredményt, mert azon nem vettek részt elegen (Freundra például az 562 szavazati joggal rendelkező tudósból 263 szavazott), az eredmény nem tükröz valódi közgyűlési akaratot. Az elnökválasztásra azért van szükség, mert az Akadémia mostani elnöke, Lovász László mandátuma jövő májusban lejár. Freund neve már korábban is felmerült, mint lehetséges utód, de a múlt héten nyilvánosságra hozott, Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levele megosztotta a tudósközösséget. Freund „gyengén teljesítő”, kormánykritikus társadalomtudományi kutatócsoportok munkatársairól írt, akik a fiatalságot „mételyezik”. Az akadémikus később bocsánatot kért tudóstársaitól, de a Qubit forrásai szerint az eredmények visszadobásához hozzájárulhat a Freund személye iránt kialakult bizalmatlanság is. Az MTA kommunikációs főosztálya részben cáfolta a portál értesüléseit. Mint írták, az elnökjelöltekről szóló közvélemény-kutatáson nem kevesen, éppen hogy kiemelkedően sokan vettek részt, éppen ezért szó sincs arról, hogy visszadobták volna az eredményeket. „Az Akadémia tisztújítási folyamata a korábbi választásokhoz hasonló ütemezéssel, a hatályos akadémiai szabályozásnak megfelelően zajlik” - közölték. Hangsúlyozták: a mostani eredmények nem azt jelentik, hogy az MTA megválasztotta volna az elnökét, a folyamat még hónapokig nem zárul le. A most kialakult elsődleges jelöltlistán szereplő akadémikusokkal novemberben-decemberben egyeztet a jelölőbizottság elnöke, Vörös József, maga a bizottság pedig január 22-én ülésezik legközelebb, ekkor kerül sor az elnökjelöltek hivatalos bejelentésére. A választásra a május 4-5-ei közgyűlésen kerül sor. 
Szerző

A Borkai-ügy csak porcukor volt a fideszes buktán

Publikálás dátuma
2019.11.08. 15:09

Fotó: Népszava
A győri polgármester korrupciós- és szexbotránya felháborította a lakosságot, de a kormánykritikus szavazók többsége nem Borkai Zsolt ellen, hanem az ellenzéki összefogás mellett adta le voksát.
A nyilvánosságban az önkormányzati választást követően számos (vélt) diskurzus élt azzal kapcsolatban, hogy Borkai Zsolt ügyének vajon mekkora jelentősége is lehetett az eredmények alakulásában. Azontúl, hogy maga a „hatás" kérdése is nehezen definiálható, amellett az sem volt egyértelműsíthető, hogy a választópolgárok döntésében az ügy, annak virális jellege, valamint az ügy politikai kezelése játszott-e egyáltalán katalizáló szerepet - írja pénteki közleményében az IDEA közvélemény-kutató intézet.
Az IDEA 2019. október 29-31. közötti kutatásának eredményei alapján nem igazolt, hogy a Borkai Zsolt gerjesztette problémahalmaz érdemi befolyással bírt volna a választók döntésére. Felmérésük szerint minden tizedik fővárosi egyenesen Orbán Viktor és a Fidesz politikája ellen szavazott október 13-án – az ellenzéki és a kormánypárti szavazók pedig egyaránt 28-28 százalékban tartották a legfontosabb, választást eldöntő szempontnak az ellenzéki összefogás támogatását.
A teljes terjedelmében a 24.hu-n közölt elemzés szerint
az ellenzéki jelöltre szavazók mindössze két százaléka jelölte meg legfontosabb szempontnak a Borkai-ügy miatti felháborodását.

Budapesten még karakteresebb volt az ellenzéki összefogás melletti kiállás. A fővárosban az ellenzéket támogatók 36 százalékának volt a legfontosabb szempontja az ellenzéki összefogás támogatása, ezt követte 28 százalékkal a jelölt alkalmassága, majd 10 százalékkal a kormány politikájának elutasítása. Közel egy hónappal a Borkai-ügy kirobbanását követően egyetlen településtípus esetében sem beszélhetünk arról, hogy az eseménysor érdemi befolyással lett volna a választói döntések folyamatára – állítja az Idea, bár hozzáteszik, nem zárható ki, hogy az eltelt idő elegendő volt arra, hogy a néhány héttel ezelőtti felháborodás csillapodjon, és az ügy egyre inkább elhalványul a kollektív és az egyéni emlékezetben.
Ugyanakkor azért elmondható, hogy 
az önkormányzati választáson szavazók 62 százaléka szerint a Fidesz rosszul kezelte a Borkai-ügyet.

Érdekes módon még a kormánypártot támogatók relatív többsége, 34 százaléka is ezen a véleményen van, és feltűnő, hogy 19 százalékuk nem kívánt, 22 százalékuk nem tudott válaszolni erre a kényelmetlen kérdésre. A települési lejtőn felfelé haladva egyébként növekszik azok aránya, akik szerint a Fidesz nem kezelte jól a Borkai-botrányt. 
A Fidesz polgármestereit támogatók leginkább a jelöltalkalmasságot (38 százalék), illetve a jelölt orbánista következetességét (20 százalék) emelték ki döntő szempontként. Mivel a települések jelentős többségének élén fideszes városvezetők álltak, nem meglepő, hogy az október 13-án a kormánypártra szavazóknak csak 3 százaléka jelölte meg legfontosabb támpontnak az alkalmatlan ellenzéki jelölt leváltását. A Fidesz-KDNP szavazói a kormánypárt jelöltjének alkalmasságát jelölték meg legnagyobb arányban (28 százalék, majd a jelölt programjára hivatkoztak (24 százalék) második válaszukban - derül ki a további részleteket is tartalmazó felmérésből.
Szerző