A stroke kockázatát is növeli a globális felmelegedés

Publikálás dátuma
2019.11.11. 09:12

Fotó: AMELIE-BENOIST/BSIP / AFP
Izraeli kutatók kimutatták, hogy a hőmérséklet egyetlen Celsius-fokos emelkedése 50 évesnél idősebb embereknél 10 százalékkal növeli az agyvérzés kialakulásának kockázatát.
Stroke (szélütés) akkor alakul ki, ha az agy valamely területének a vérellátása elégtelenné válik, ami az ott lévő sejtek pusztulását idézi elő. A szívbetegségek után a második leggyakoribb halálok. A Stroke Világszervezet adatai szerint évente mintegy 15 millió embert ér a betegség, és 5,8 millió halálát okozza.
A Haifai Egyetem kutatói az izraeli egészségügyi tárca stroke adatbázisát használták tanulmányukhoz, amelyben azt vizsgálták, hogy milyen összefüggés van a magas hőmérséklet és a stroke kockázata között nyáron. Kimutatták, hogy a hőmérséklet egyetlen Celsius-fokos emelkedése 10 százalékkal növeli annak kockázatát, hogy valakit hat napon belül szélütés érjen. Erősebb összefüggést találtak a hőmérsékletnövekedés és a jóval gyakoribb vértelen (ischemiás) stroke között – amikor vérrög zárja el az agy egyik erét –, mint a vérzéses stroke esetében – amikor az agy valamelyik ere megreped és vérzés alakul ki.
Azt is kimutatták, hogy kisebb a valószínűsége a stroke-nak, ha minél nagyobb a különbség 24 órán belül a legmagasabb és a legalacsonyabb hőmérséklet között. A tanulmány szerint jelentős az összefüggés a hőmérséklet és a betegség között mind a férfiak, mind a nők, valamint az 50 évesek és az idősebbek körében, ha a stroke kialakulása előtti hat napon át magas a hőmérséklet.
A kutatók az eredmények nyomán azt tanácsolják a kockázati csoportokba tartozóknak, hogy légkondicionált környezetben tartózkodjanak a nagyon meleg napokon.
Szerző

Kacsaláb segíthet megmagyarázni a dinoszauruszok óriási növekedését

Publikálás dátuma
2019.11.09. 10:10

Fotó: AUSLOOS Henry / hemis.fr / AFP
Csont- és porcszövet furcsa keveréke segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését – fedezték fel az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport és a Genti Egyetem kutatói. A tudósok szerint ez a szövet kulcsfontosságú szerepet játszhatott a madarak extrém gyors növekedésének evolúciójában.
A mai madarak az egyetlen olyan dinoszauruszcsoport, amely túlélte a földtörténeti kréta időszak végén bekövetkezett tömeges kihalást, és amelyek közt a leggyorsabb növekedésű gerinces állatok találhatóak. Azért, hogy megbízható betekintést nyerhessenek a kutatók, hogyan növekedtek és kaptak szárnyra az első madarak és Theropoda dinoszaurusz őseik, Prondvai Edina vezetésével egy nemzetközi tudósokból álló csoport az élő leszármazottakra fordította a figyelmét: kiskacsák végtagcsontjainak szöveti szerkezetét vizsgálták egyedfejlődésük különféle fázisaiban – írta az MTA közleményében.
A kacsafélék, mint például a tőkés récék, futásra és úszásra kész lábakkal kelnek ki a tojásból, míg szárnyaik aránytalanul aprók, így azokkal csak kifejlett korukra képesek repülni. „Ez az egyedfejlődési tulajdonság tökéletes kutatási alannyá teszi őket, hogy kideríthessük, a szárny- és lábcsontok szöveti felépítése hogyan tükrözi ezeket a funkcióban és növekedési ütemben látható különbségeket. Ezt követően hasonló tulajdonságok ugyanígy tanulmányozhatók a fosszilis madarakban és egyéb dinoszauruszokban is” – magyarázta Prondvai Edina, aki a kutatás ideje alatt a Genti Egyetem Biológia Tanszékén dolgozott, jelenleg pedig az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport tagja.
A fejlődésben lévő végtagcsontok szövetének vizsgálata során a kutatócsoport meglepő dolgot tapasztalt: a szövet nem a végtagcsontokra jellemző általános csontszövet volt, hanem a csont- és porcszövet furcsa keveréke, amelyet chondroid csontnak neveznek. Ennek létezése nem újdonság a kutatók számára, például néhány gerincesnél ismert speciális struktúrákban, illetve a csontok patológiás elváltozásaiban is előfordul. Azonban a jelenléte ilyen nagy mennyiségben egészséges madarak végtagcsontjaiban váratlan és jelentős felfedezés – írták.
A szerzők úgy vélik, hogy ez a speciális szövet a porcszerű tulajdonságainak köszönhetően nagyon gyors növekedésre képes, így a hagyományos csontszövet növekedési üteméhez képest jelentősen felgyorsítja a végtagcsontok vastagságbeli növekedését. Ez azt sugallja, hogy a chondroid csont kulcsfontosságú szerepet játszhat a madarak extrém gyors növekedésének evolúciójában.
A felfedezés egyelőre azonban több kérdést vet föl, mint amennyit megválaszol. Prondvai Edinát idézve azt írták: „nagyon is lehetséges, hogy a chondroid csont beépítése a csontváz fejlődésének folyamatába egy olyan fontos evolúciós lépés volt, amely lehetővé tette más dinoszauruszok, mint például az ikonikus Tyrannosaurus rex rendkívül gyors növekedését”. A mai madarak és kihalt dinoszauruszok további vizsgálataival ez a hipotézis is tesztelhető lesz – olvasható az október 31-én a Journal of Anatomy című szaklapban megjelent tanulmányról szóló összegzésben.
Szerző

A HIV-vírus új törzsét azonosították

Publikálás dátuma
2019.11.08. 17:17

Fotó: HO / AFP
A felfedezés segíthet megismerni az AIDS-t okozó vírus evolúcióját és terjedését és közelebb vihet a védőoltás kidolgozásához.
A szerzett immunhiányos tünetegyüttest (AIDS) okozó vírus, a HIV egy újabb törzsét azonosították amerikai kutatók. Legutóbb tizenkilenc éve azonosították a rettegett vírus egy új, addig ismeretlen altípusát.
A diagnosztikai eszközök kifejlesztésén dolgozó amerikai Abbott Laboratories globális vírusfigyelő programja keretében azonosított vírus nem új mutáció, már az 1980-as években is létezett, de csak napjainkra fejlődött odáig a technológia, hogy sikerült a kimutatása - olvasható a Journal of Acquired Immune Deficiency Syndromes című szakfolyóiratban csütörtökön publikált tanulmányban.
A humán immundeficiencia-vírusnak (HIV) két típusa ismert, a világjárványt okozó HIV-1, és a kevésbé elterjedt HIV-2. A HIV-1 genetikailag négy csoportra (M, N, O és P) oszlik, az M-csoporton belül eddig kilenc altípust ismertek, és jelöltek A-tól K-ig terjedő betűkkel. Az Abbott Laboratórium Mary Rodgers vezette, a Missouri Egyetem tudósait is magába foglaló kutatócsoportja mutatta ki a tizedik, L-altípust (törzset).
A HIV-1 M-csoport L-altípus néven azonosított vírustörzset a Kongói Demokratikus Köztársaságban élő három személy vérében találták. Egy 1983-as és egy 1990-es vérmintában már korábban kimutatták, de a hivatalos besoroláshoz szükséges volt egy harmadik minta is. Ezt végül egy 2001-ben levett, gyanút keltő vér szolgáltatta, de a mintában olyan kevés volt a vírus, hogy a korabeli technológiával még nem lehetett szekvenálni. Az új technológiákkal azonban már sikerült a genetikai elemzése, és bebizonyosodott, hogy azonos a két korábbi mintában talált vírustörzzsel.
A vírus tehát nem új, és a kutatók szerint valószínűleg ma is "forgalomban van" a Kongói Demokratikus Köztársaságban és talán másutt is. Bár felfedezése jelentős, szakértők szerint nem ad okot az aggodalomra, egyrészt rendkívül ritka, másrészt a jelenlegi HIV-gyógyszerek ugyanúgy hatásosak ellene, mint a többi ismert vírustörzs ellen. A tudósok szerint azonosításának jelentősége abban áll, hogy segít jobban megismerni a vírus evolúcióját és terjedését, és az összes lehetséges altípus ismeretében könnyebb lehet egy hatékony védőoltás kidolgozása.
Szerző
Témák
HIV-vírus AIDS