Az újonnan nyugdíjba vonulók járandóságát már kötelező legyen banki folyószámlára utalni, a havi kétszeri, 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét pedig töröljék el, vagy limitálják legfeljebb havi 50 ezer forintban. Többek között ezt javasolja a Magyar Bankszövetség a készpénzhasználat visszaszorítása érdekében. A forgalomban lévő készpénz mennyisége ugyanis az elmúlt 9 évben megháromszorozódott és az idén júliusra 6225 milliárd forintra emelkedett, így GDP arányosan már csaknem 15 százalékra rúg. Márpedig a jelentős arányú készpénzhasználat éves szinten 400-450 milliárd forint kiesést jelent a nemzetgazdaságnak.
A Bankszövetség ezért kidolgozott egy 22 pontból álló digitalizációs javaslatcsomagot, amelynek része a készpénzhasználat digitális fizetési megoldásokkal történő visszaszorítása is. A nyugdíjak mellett a bérek kifizetését is elektronikus útra terelnék, mivel most még minden ötödik dolgozó készpénzben veszi fel fizetését. Javasolják a gazdasági szereplők közötti, jelenleg 1,5 millió forintos készpénzhasználati limit 500 ezer forintra csökkentését is. A készpénzállomány 70 százaléka egyébként 10 ezresekből és 20 ezresekből, vagyis megtakarítási címletekből tevődik össze. A nyáron bevezetett, kedvező hozammal kecsegtető új lakosságnak szánt állampapír pedig csupán a befektetési piacot rendezte át, a készpénzállományt nem csökkentette, ezért a Bankszövetség egy úgynevezett adóamnesztiát is javasol a fekete és szürkegazdaságban keletkezett készpénzre. Eszerint egy egyszeri, hat hónapos időkereten belül 10 százalékos adókulcs mellett lehetne betenni bankszámlákra 5 millió forint feletti készpénzt. Mindez Csányi Péter, a Bankszövetség digitális munkacsoportjának elnöke szerint nagyobb átláthatóságot és évi több száz milliárd forint megtakarítást jelentene a költségvetésnek.
A Bankszövetség javaslatai között szerepel a tranzakciós illeték kivezetése is, amellyel kapcsolatban a hazai bankok – túl azon, hogy megdrágítja az elektronikus bankolást - azt is nehezményezik, hogy míg nekik meg kell azt fizetniük, addig a külföldi székhelyű fintech cégeknek nem. A digitalizáció előretörése és a big tech cégek piacralépése meghatározó a bankszektor jövője szempontjából, ezért fontos, hogy minden szereplőre azonos szabályok vonatkozzanak – fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Becsei András, a Bankszövetség elnöke. Szerinte ez most nem érvényesül, ezért egyenlőtlen a verseny, de egy globálissá váló pénzügyi tranzakciós környezetben amúgy is nehéz egy ilyen adónemet fenntartani.
A 20 ezer forint feletti átutalások 0,3 százalékos illetékét Varga Mihály pénzügyminiszter a nyáron évi 800 forintra mérsékelte volna, ám ezt a javaslatot a fideszes képviselők utóbb leszavazták, azzal indokolva: kell a pénz a családtámogatási intézkedésekre, például a babaváró hitelre. Jelasity Radován, a Bankszövetség alelnöke által közölt adatokból most kiderült: november 4-ig 45 ezren igényeltek kamattámogatott babaváró hitelt és 35 ezer szerződést kötöttek meg 330 milliárd forint értékben. (Összehasonlításul: a lakossági átutalásokat terhelő tranzakciós illeték évi 10-15 milliárd forint bevételt jelent a költségvetésnek.)
A Bankszövetség egyébként a babaváró hitel igénylési és szerződéskötési folyamatát is digitalizálná, és lehetővé tenné, hogy a támogatásokkal kapcsolatos nyilatkozatok is történhessenek elektronikus úton. Jelenleg ugyanis „digitális szigetek” működnek az országban, amelyek között nehéz az átjárás. A babaváróhoz szükséges, elektronikus formában tárolt TB-igazolást például kinyomtatják, majd az ügyfél átviszi a bankba, ahol beszkennelik vagyis ismét digitalizálják azt.
