Képzőművészet jelen időben

Száznál is több háború utáni és kortárs műalkotást árverez el november 17-én a Virág Judit Galéria. Kaszás Gábor művészettörténész szerint áttörés várható a kortárs műgyűjtés terén.

Maurer Dóra kiállítása a londoni Tate Modernben, Bak Imre egyéni kiállítása a londoni The Mayor Gallery-ben, Nádler István festménye a párizsi Pompidou Központ állandó tárlatán, vagy Keserü Ilona alkotása a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum gyűjteményében – számos jel arra, hogy a magyar kortárs művészet nemzetközi megítélése egyre inkább javul. – Ezek mind-mind olyan izgalmas hírek, amely a magyar gyűjtők figyelmét is a kortárs irányába fordította – állítja Kaszás Gábor művészettörténész. Bár a magyar műgyűjtői ízlést szokás konzervatívnak titulálni, a Virág Judit Galéria munkatársa szerint az elmúlt négy-öt évben a triplájára nőtt a modern képzőművészet iránt érdeklődők száma. Az olyan gyűjtők is elkezdtek formabontó kortárs műveket vásárolni, akik a klasszikus festészeti anyag iránt fogékonyak.

A galéria idei őszi aukcióján már ötven világháború után készült műalkotás szerepelt, a felfokozott várakozást jelzi, hogy november 17-én a Budapesti Kongresszusi Központban 105 ilyen alkotásra lehet licitálni. Kaszás Gábor szerint több oka is van, hogy a gyűjtők egyre inkább a jelen felé fordulnak. – A kortárs egyik előnye a klasszikussal szemben: a gyűjtőknek e téren sokkal nagyobb az esélyük arra, hogy egy-egy alkotó főművét megszerezzék. A klasszikus festészeti anyagnál a főművek egy része múzeumokba került, a másik része neves patinás gyűjteményekben van. Kicsi az esélye, hogy Egry Józseftől vagy Tihanyi Lajostól főművek jelenjenek meg árveréseken. A gyűjtők szándéka pedig az, hogy lehetőleg ne egy életmű szegélyén elhelyezkedő darabokat szerezzenek meg, ez a cél a kortárs művészet terén sokkal könnyebben teljesíthető. már nem az írott szövegen alapuló észlelés dominál, a mai fiatal, 20-as 30-as generáció elsősorban képeken keresztül tájékozódik.

Az információtechnológia fejlődésével – internet, mobiltelefon – párhuzamosan változik a vizuális kultúránk, az új kondícióknak sokkal inkább megfeleltethetők a kortárs képzőművészeti darabok. Főként a fiatal gyűjtőkön érezni, hogy nem Rippl-Rónai József vagy Ferenczy Károly festészete, hanem inkább a fotográfia, a mixelt technikák, az új képzőművészeti műfajok érdeklik őket. A rendszerváltás előtti vizuális a béka feneke alatt volt, a kortársak felé a kultúrpolitika sosem volt igazán nyitott, etalonná tették Munkácsyt, a XIX. század és a XX elejének művészetét, ezért a vizuális kultúránk elmaradottá vált a nyugati társadalmakéhoz képest. Az 1990-e években az állam rengeteg pénzt és ötletet beleinvesztált abba, hogy ez megváltozzon, ám igazából a változást szerintem nem ez, hanem az hozta meg, hogy mindenféle kütyüket nyomkodunk. Ezekhez tényleg jobban illenek az új művészeti médiumok. Megváltoztak a belsőépítészeti trendek is: húsz évvel egy-egy reprezentatív lakásnak lehetett szalonjellege, ma már a minimalizmus, a Bauhaus, a retro, a hatvanas évek divatja jellemző. Ezekbe a miliőkbe csak jelzésértékkel lehet berakni klasszikus műveket, inkább a kortárs, a modern, az indusztriális művészet illik az ilyen terekbe.

Az aukciós ház kortárs árverésén jellemzően elsősorban befutott művészek alkotásai szerepelnek. − Csak olyan műveket bocsátunk aukciókra, amik magántulajdonban vannak, műteremből már nem beszerezhetők – mondja Kaszás Gábor. − Ilyen például Lakner László: a hatvanas években született munkáit vagy a közgyűjtemények, vagy magángyűjtők vásárolták meg. Ha olyan műveket szerepeltetnénk aukción, amelyek tavaly-tavalyelőtt még kiállításon szerepeltek, akkor magát az eseményt ítélnénk halálra. Fiatal művészektől viszont több okból is alig vannak művek az árverésen: ha esetleg nem olyan áron mennének el az alkotásaik, az sok évekre visszavetheti őket a kortárs műtárgypiacon.

A kortárs képzőművészeti kánonban jelenleg a hatvanas-hetvenes évek művészete áll a csúcson. A Virág Judit Galéria november 16-ig látható aukciós kiállításán ennek megfelelően az Iparterv generációja, Keserü Ilona, Nádler István és Bak Imre művei vannak középpontban. A szürnaturalisták −Lakner László, Csernus Tibor − és a Pécsi Műhelyhez tartozó művészek − Kismányoki Károly, Ficzek Ferenc, Pinczehelyi Sándor − alkotásaiból is először rendeznek ekkora nagyságrendű aukciót. És természetesen megtalálhatók az Európai Iskola népszerű művészeinek, Lossonczy Tamásnak és Gyarmathy Tihamérnak a művei, de jelen van az 1980-as évek új szenzibilitásához kapcsolódó Mulasics László művészete is.

A művészettörténész Váli Dezsőt mint a műgyűjtők álmát – és a kortárs művészek elé állítandó példaképet – dicséri: a festőművész minden alkotását dokumentálta, mit, mikor, milyen méretben festett, a mű hová került, van-e más változata is. – Mindent „leszögelt a padlóra”.Így el lehet helyezni egy-egy alkotást az életműben, és teljesen kizárható a hamisítás lehetősége. A külföldi gyűjtők bizalmát is jobban megnyeri egy-egy precízen dokumentált és feldolgozott életmű – hangsúlyozza Kaszás Gábor.

Infó:

Háború utáni és kortárs művek

Kiállítás november 16-ig a Virág Judit Galériában

Aukció november 17-én a Budapest Kongresszusi Központban