egészségügy;kórházigazgatók;

Beteges létszámstop a kórházakban

Miközben egyre nagyobb az orvos- és ápolóhiány, nem vehetnek fel új embereket az igazgatók a fenntartó utasítása alapján. A vezetők hitetlenkednek, az illetékesek hallgatnak.

Komoly izgalmat keltett a kórházigazgatók körében az állami fenntartó múlt pénteki, lapunkhoz is eljutott levele, amelyben arról értesítette őket, hogy gyakorlatilag létszámstop lépett életbe az egészségügyben. A levél szerint november hatodika után visszavonásig csak megbízási szerződést köthetnek, de nem lehet új jogviszonyt létesíteni, így nem vehetnek fel orvosokat, nővéreket sem. Ez különösen azért rázta meg az intézményvezetőket mert a betegágyak mellett így is alig van ember. A szakdolgozói kamara tavalyi felmérése szerint 15-20 százalékos nővér- és egyéb szakember hiánnyal küzdenek az ellátók. Az állami intézményekben gyógyító 17 ezer orvosból 4-5 ezren nyugdíj mellett dolgoznak. A kórházak honlapjain számtalan hirdetésben keresnek gyógyítókat, ápolókat, műszaki és gazdasági szakembereket.

A kórházigazgatók először nem is hitték, hogy a levél valódi. Az elektronikus posta bélyegzője szerint ugyanis az utasítást pénteken, a hivatali munkaidő után egy perccel küldték ki, és a levélben egy olyan „négyezres besorolású” kormányhatározatra hivatkozva rendelte el az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) főigazgatója a létszámstopot, amely hivatalos jogforrásokban nem jelent meg. Ez az intézményvezetőket is elbizonytalanította, ám az egyik érintett érdeklődőnek Gondos Miklós főigazgató nevében a titkárságvezetője azt válaszolta: a létszámstopot elrendelő kormányhatározat nem nyilvános így az érintetteknek be kell érniük a fenntartó interpretációjával.

– Gyakorlatilag megbénulhat az ellátás, az egyéb kellemetlenségekről nem is szólva – kommentálta a döntést az egyik vidéki kórházvezető.

Lapunk már vasárnap este megkereste az ÁEEK-t, de hétfő estig sem válaszoltak kérdéseinkre.

Információink szerint a Magyar Kórházszövetség hétfőn a létszámstopra magyarázatot kérő levelet írt a kórházfenntartónak, az államtitkárságnak, a miniszternek és a miniszterelnökségnek is. A helyzet abszurditását jelzi az is, hogy épp a napokban született döntés a kórházvezetői pályázatokról, így az utasítás szerint hiába nyerte el valaki az állást, őt sem lehetne kinevezni. Jelenleg legalább öt kórház esetében azért is tisztázatlan, hogy ki az igazgató, mert ugyan az ÁEEK a vezetői pályázatokat lebonyolította, és továbbította a nyertesek nevét is a tárcához, Kásler Miklós miniszter még nem írta alá a kinevezési okmányokat. Például a Veszprém megyei kórház főigazgatói székét Lippai Norbert nyerte, erről tájékoztatták is a megbízott főigazgatót, ám az új vezetőt azóta sem nevezték ki, miközben a réginek már lejárt a megbízatása október 31-én. De baj az is, hogy egy nagyobb intézményben csak a természetes fluktuáció miatt havonta 100-150 ember cserélődik. Most a távozók ugyan kiléphetnek, de oda ahová indultak, már nem vehetik fel őket, legfeljebb vállalkozói szerződés keretében lenne lehetőség a foglalkoztatásukra.

– A hierarchikus rendszerben működő egészségügyben viszont nagyon nehéz a közalkalmazott főorvos alá vállalkozó nővért beosztani – mondta az egy másik intézményvezető, aki szerint a létszámstop veszélyezteti a betegellátást, és megbéníthatja a napi működést.

Volt olyan intézményvezető, aki lapunktól értesült a létszámstopról. Ő határozottan azt mondta: biztosan felveszi azt, akire szüksége van, mert a beteg nem maradhat gyógyító nélkül.

Azt egy nyári hvg.hu cikkből tudjuk, hogy ez az „otromba” jogalkotás nem példa nélküli. Akkor is elrendeltek egy létszámstopot és az derült ki, hogy a szakorvos-jelöltek nem tudnak munkába állni a kórházakban. Akkor a szakmai szövetség elérte, hogy lehessen az intézkedés alól egyéni mentességet kérni. Most erre sem menekülhetnek a kórházak. A pénteki ÁEEK levélben az is szerepel, hogy a mentesítési eljárás szabályait egyelőre még nem dolgozták ki.