334,08 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.11.12. 08:16
Illusztráció
Fotó: Népszava
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd reggelre a hétfő estihez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
 A forint árfolyama az euróval és a dollárral szemben kissé gyengült, a svájci frankkal szemben pedig kissé erősödött.
Az eurót a hétfő esti 333,74 forint után 334,08 forinton jegyezték kedden reggel nyolc órakor, a dollár jegyzése pedig 302,37 forintról 302,77-re emelkedett. A svájci frank jegyzése 304,35 forintról 304,30-ra csökkent.
Szerző

Újratárgyalják a minimálbéremelést

Publikálás dátuma
2019.11.11. 20:03

Fotó: Népszava
A kétéves bérmegállapodás ellenére újranyitják decemberben a jövő évi minimálbéremelésről szóló tárgyalásokat, mivel a gazdasági teljesítmény a vártnál jobbnak ígérkezik.
Ismét megkezdődhetnek a jövő évi minimálbéremelés mértékéről szóló tárgyalások, így akár még az is megtörténhet, hogy a tervezett 8 százaléknál nagyobb mértékben nőnek január 1-jétől a legkisebb fizetések. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) hétfői ülésén ugyanis a Pénzügyminisztérium olyan, a gazdaság teljesítményével kapcsolatos adatokat ismertetett a munkaadói és a munkavállalói oldallal, amelyek lehetővé teszik a tavaly év végén megkötött kétéves bérmegállapodás felülvizsgálatát.  A bérmegállapodás az idei és a jövő évre is 8-8 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést ír elő, így a minimálbér jelenleg bruttó 149 ezer, a garantált bérminimum pedig bruttó 195 ezer forint. Jövőre előbbi bruttó 161 ezer, utóbbi bruttó 210 600 forintra nőne. A megállapodás azonban azt is rögzíti, hogy az emelés mértékét felül lehet vizsgálni, ha bizonyos gazdasági paraméterek a tervezetthez képest másképpen alakulnak. A bérmegállapodás 2,7 százalékos inflációval, 3,9 százalékos GDP-növekedéssel, valamint 2,9 százalékos termelékenységnövekedéssel számol az idei évre nézve. Újratárgyalni akkor lehet a jövő évi összegeket, ha a végleges mutatók legalább 1 százalékkal eltérnek az előrejelzéstől, vagy a három mérőszám összesen legalább 2 százalékos eltérést mutat. Márpedig a Pénzügyminisztérium adatai alapján ez az összességében 2 százalékos eltérés megvalósul: az infláció esetében 3,4, a GDP-nél 4,8, a termelékenység tekintetében pedig 3,9 százalékos növekedéssel számol a szaktárca. Ezek a számok ugyanakkor magasabbak, mint a jegybank korábbi előrejelzései, az MNB például a megállapodásban tervezettnél 1 százalékkal kisebb, mindössze 1,9 százalékos termelékenységnövekedést prognosztizált. A munkaadói oldal ezért további adatokat kért a számítással kapcsolatban, illetve szeretnék tudni azt is, milyen teljesítményre számít a kormány 2020-at illetően – közölte érdeklődésünkre Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Mint mondta: a várhatóan december 10-én újrainduló minimálbér-tárgyalásokra nyitottak, ám addig, amíg részletesebb adatok birtokában nem lesznek, nem tud arról nyilatkozni, támogatják-e a 8 százaléknál nagyobb mértékű emelést. Fajsúlyos kérdés lesz az is, mikortól csökken újabb 2 százalékkal a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó. A jelenlegi forgatókönyv szerint ez csak júliustól csökkenne, a munkaadók viszont szeretnék ennek időpontját januárra előrehozni. A kormány azonban a hétfői VKF ülésen határozottan elzárkózott ettől – mondta Rolek Ferenc. A jövő évi minimálbéremelés mértékének újratárgyalását a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kezdeményezte. Kordás László, a MASZSZ elnöke szerint 8 százaléknál nagyobb minimálbéremelésre már az idén is lehetőség lett volna, a MASZSZ emiatt nem is írta alá tavaly a kétéves bérmegállapodást. Mint fogalmazott: ez az álláspontjuk beigazolódni látszik, hiszen az átlagos keresetnövekedés 10 százalék felett van. Így jövőre legalább 10,5-11 százalékos minimálbéremelést szeretnének, hogy „az idén elvesztegetett” 2,5 százalékot be lehessen pótolni. A 10 százalék feletti idei átlagos bérnövekedés azt jelenti, hogy ezúttal is a magasabb keresetűek járnak jól, hiszen a 8 százalékos minimálbéremeléssel csak úgy jön ki ez az átlag, ha az ennél többet keresők nagyobb emelésben részesültek – mutatott rá a szakszervezeti vezető. A cégeknek, főként a kisebb hazai vállalkozásoknak azonban még az idei, nettóban alig 99 ezer forintot jelentő minimálbér kigazdálkodása is komoly gondot okozott – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének - éppen a VKF ülése előtt nyilvánosságra hozott, de még áprilisi adatokat tartalmazó - felmérésből. Aszerint ugyanis a legkisebb bérek emelése miatt a cégek 38 százaléka kénytelen volt árat emelni, harmaduk pedig elhalasztotta a létszámbővítést, negyedük a tervezett beruházásokat. Az egyéb juttatásokat a vállalkozások 12-15 százaléka csökkentette, 5 százalékuk dolgozókat bocsátott el. Kordás László szerint azonban nem a dolgozókkal van probléma, hiszen ők ugyanazt a tevékenységet végzik, mint a szlovák vagy a lengyel munkavállalók. Úgy vélte: a problémát inkább a cégek hatékonyságában, a munkaszervezésben, a tőke és eszközellátottságban, vagy éppen a gazdaságpolitikában kell keresni. 

Sereghajtó a magyar minimálbér

Ha csupán 8 százalékkal emelkedne jövőre a magyar minimálbér, akkor a hazai keresetek még jobban leszakadnának a régiós fizetésektől. Míg ugyanis a magyar minimálbér 488 euróra emelkedne 2020-ban, addig Szlovákiában már biztosan 580 euró, Lengyelországban 610 euró, Szlovéniában pedig 940 euró lesz a legkisebb bér jövőre. Horvátországban a kormány 538 eurós, Romániában 458, felsőfokú végzettség esetén 514 eurós minimálbért javasolt. Csehországban a szakszervezeti javaslat 587 euróról szól, Bulgáriában 511 euróról folynak a tárgyalások.  

Szerző
Frissítve: 2019.11.11. 21:32

Kis műanyagcéget vett a Mol

Publikálás dátuma
2019.11.11. 18:25

Fotó: Népszava
Lezárta a német Aurora Kunststoffe-csoport felvásárlását a Mol - tette közzé hétfőn az olajcég. Az áprilisban már bejelentett ügylet vételárát változatlanul nem közölték. A neuersteini központú gyár használt műanyagból különböző célú, az autóiparban is használatos polimer-termékeket állít elő. A német cégjegyzék szerint a 2009-ben alapított, családi tulajdonú Aurora Kunststoffe nyeresége a 2017-es félmilliárd forintról tavalyra 2,1 milliárd forintra emelkedett. Forgalmuk szintén hasonló nagyságrendet tett ki. A társaság vagyona négymilliárd forintról tavaly megkétszereződött. Ennek fő oka egy 2017-es tűzeset, ami miatt berendezéseik tetemes hányadát pótolniuk kellett. A költségek és a kiesett bevétel jó részét a biztosító állta. Termelésük évi 15 ezer tonna.
Szerző
Frissítve: 2019.11.11. 20:15