Terápiás malac nyugtatja az utasokat San Francisco repterén (videó)

Publikálás dátuma
2019.11.12. 09:07

Fotó: FREDERIC J. BROWN / AFP
A pilótasapkát viselő, röfögve köszönő Lilou akár a beszállásig kísérheti az ideges utazókat.
E hét elejétől terápiás malac fogadja az utazókat San Francisco nemzetközi repülőterén - jelentette több amerikai médium is. A jól fejlett disznólány Juliana névre hallgat, de tulajdonosa, Tatyjana Danilova Lilou becenéven szólítja. A koca terápiás állat lett, vagyis az ebekhez hasonlóan segít csökkenteni az izguló utasoknak a stresszt. Az idegességét csillapítani óhajtó utas ugyanis megsimogathatja a termetes röfögő sertés sörtés hátát.
Juliana nem először jár San Francisco nemzetközi repülőterén: három évvel ezelőtt, még egészen fiatal süldőként pár hetet már próbaképpen ott töltött. De tulajdonosa és a reptér akkor nem kötött szerződést. Három évvel később azonban szerződtették a disznót, így a város kutyakiképző központjában zajló oktatása után az ideges utasokat akár a beszállásig is elkísérheti az állat.
A coca állítólag nemcsak nyugtató hatású, hanem illedelmes is. Megtanították akkor röfögni, amikor "köszöntenie" kell a vendéget, türelmesen viseli a fejére nyomott pilótasapkát, és megadóan tűri a szelfiket is.
Ha nem teljesít szolgálatot a reptéren, Juliana a gazdájával él San Francisco belvárosának egyik lakásában. Saját ágya és diétája van, és naponta sétáltatják, nyakörvvel. Állítólag szívesen tölti az időt emberek társaságában.
A terápiás állatok megszokottak sok amerikai repülőtéren, igaz, elsősorban kutyákat "foglalkoztatnak", de a sertések sem teljesen szokatlanok. New York állam fővárosa, Albany nemzetközi légikikötőjében például 2016 decemberétől ugyancsak terápiás állatként kocog Szalonna, a koca.
Szerző

Ló farokszőréből készült, hamis tülök mentheti meg a rinocéroszokat

Publikálás dátuma
2019.11.11. 13:32

Fotó: CEGALERBA-SZWEMBERG / Hemis.fr / AFP
A könnyen és olcsón előállítható szarvszerű anyagból készült tülök elterjedésével elősegíthető a faj fennmaradása – vélik az Oxfordi Egyetem és a Sanghaji Futan Egyetem kutatói.
A Scientific Reports folyóiratban publikált koncepció azon alapul, hogy az orrszarvú tülke nem olyan jellegű, mint egy tehén szarva, bár anyagukban van hasonlóság. Az orrszarvú tülke valójában egy szőrtincs az állat orrán, amelyet növekedés közben szorosan összetapaszt a faggyúmirigyek váladéka. A tudósok ebből kiindulva megpróbáltak az orrszarvú közeli rokona, a ló farokszőréből előállítani az orrszarvúéhoz hasonló tülköt. A lószőrt selyemszál alapú egyedi anyaggal ragasztották össze, hogy utánozzák az igazi orrszarvútülök kollagén alkotóját. Az igazihoz zavarba ejtően hasonlító eredményt kaptak. Az elemzések az igazi és a hamis szarv hasonlóságát igazolták mind az összetételükben, mind tulajdonságaik tekintetében – olvasható az Oxfordi Egyetem honlapján megjelent közleményben.
A tanulmány társszerzője, Fritz Vollrath professzor, az Oxfordi Egyetem Zoológiai Tanszékének tudósa szerint a vizsgálatból kiderült, hogy könnyen és olcsón lehet előállítani olyan szarvszerű anyagot, amely hasonlít az orrszarvú rendkívül drága tülkére. Mint hozzáfűzte: másokra hagyják a feladatot, hogy kifejlesszék a technológiát, amelynek révén el lehet árasztani a piacot a hamis tülökkel, le lehet nyomni az árakat, és ezzel elő lehet segíteni a rinocéroszok fennmaradását.
Az orrszarvútülök feketepiaci értéke kilogrammonként eléri a 60 ezer dollárt. A tülökből készült porra egyes ázsiai körökben gyógyszerként, illetve afrodiziákumként tekintenek. A vadon élő orrszarvúk száma az elmúlt évtizedekben drámaian csökkent. A 20. század elején még félmillió orrszarvú élt, manapság mintegy 29 ezer.
Szerző

Az eddigi gyors vízszint-emelkedés csak ízelítő abból, ami várható

Publikálás dátuma
2019.11.11. 10:12

Fotó: Dominika Zarzycka/NurPhoto / AFP
A globális felmelegedés jóval drámaibb mértékben növelheti az óceánok vízszintjét, mint ahogy az a korábbi előrejelzésekben szerepelt – vélik ausztrál kutatók.
A szakértők felidézték: a Föld legutóbbi felmelegedési időszakában, több mint 100 ezer évvel ezelőtt mintegy 10 métert emelkedett a tengerszint. Egy ilyen változás messze felülmúlja a jelenlegi előrejelzéseket és katasztrofális következményekkel járhat az emberiség számára - mutatott rá tanulmányában az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatócsoportja.
A legutóbbi interglaciális, vagyis két jégkorszak közötti időszakban „a tengerszint akár három métert is emelkedett évszázadonként, így messze túlszárnyalta az elmúlt 150 évben tapasztalt, nagyjából 0,3 méteres szintemelkedést” – írták a kutatók, akik eredményeiket a Nature Communications című szaklapban mutatták be.
Az elmúlt egymillió évben a Földön váltakoztak a nagyjából százezer évnyi hosszú hideg periódusok – jégkorszakok – és a rövidebb, mérsékeltebb időszakok, mint amilyen a holocén (jelenkor) földtörténeti korként ismert utóbbi 11 500 év volt.
A tudósok szerint a Föld utolsó interglaciális periódusa alatt, 125-118 ezer évvel ezelőtt, amikor a hőmérséklet csak 1 Celsius-fokkal volt magasabb, mint ma, az óceánok vízszintje 10 méterrel emelkedett. „Az üvegházhatású gázkibocsátás az elmúlt 200 évben olyan változásokat okozott a klímában, amelyek gyorsabbak és sokkal szélsőségesebbek, mit amilyenek a legutóbbi interglaciális időszakban tapasztalhatók voltak. Ez azt jelenti, hogy a vízszint legutóbbi emelkedésének aránya alapján tett előrejelzések alulértékelik azt, ami a jövőben történhet” – jegyezték meg a tudósok.
Az Antarktisznak nagy szerepe van a tengerszint változásában, jégtakarója „gyors változásra képes” a kutatók szerint. Az utolsó interglaciális periódusban az antarktiszi jégveszteség – amely a mai nap is zajlik – megváltoztatta a Föld óceánjainak körforgását – tették hozzá a szakértők. „Ez az északi-sarkvidéki régió melegedését okozta és felgyorsította a grönlandi jégolvadást” – emelték ki.
A jelenlegi becslések szerint a tengerszint 70-100 centimétert fog növekedni 2100-ra, a következő évtizedek üvegházhatású gázkibocsátásától függően.

„Ami feltűnő az elmúlt interglaciális periódusban, az az, hogy milyen gyorsan milyen magasra emelkedett a jelenlegi szint fölé a tengerszint” – írták a szakértők. Az ismeretek alapján feltételezhető, hogy a sarkvidéki jégtakarók olvadása sokkal drámaibban fogja befolyásolni a vízszintet, mint ahogyan azt a jelenlegi becslések tartják – tették hozzá. Fontos tényező, hogy a melegedés és a jégolvadás egyszerre történik mindkét sarkvidéken.
„Ez azt jelenti, hogy ha a klímaváltozás továbbra is változatlanul folytatódik, a Földön tapasztalt múltbéli drámai vízszint-emelkedés csak kis ízelítő lehet abból, hogy mi várható a jövőben”

– vonták le a következtetést.

Szerző