Népszavazással dönt az eutanázia legalizálásáról Új-Zéland

Publikálás dátuma
2019.11.13. 14:47

Fotó: Shutterstock
Előrejelzések szerint az új-zélandiak többsége az eutanázia mellett szavaz majd a jövő évi referendumon.
Két évig tartó vita után 69-51 arányban megszavazták az új-zélandi parlamenti képviselők szerdán az eutanáziát legalizáló törvényjavaslatot, írja az Euronews. A törvény viszont csak akkor léphet hatályba, ha a választópolgárok többsége is támogatja az intézkedést. Előrejelzések szerint az új-zélandiak többsége az eutanázia mellett szavaz majd a jövő évi referendumon.
A tervezett jogszabály értelmében az eutanáziát olyan gyógyíthatatlan betegségben szenvedő páciens kérheti majd, aki nagy valószínűséggel nem él már tovább 6 hónapnál, és akinek a megromlott egészségi állapota visszafordíthatatlannak számít, illetve olyan "elviselhetetlen szenvedést" kell kiállnia, amelyet az orvosok már nem tudnak enyhíteni.
Szerző

Államfőnek nyilvánította magát a szenátus elnöke, de tovább tart a káosz Bolíviában

Publikálás dátuma
2019.11.13. 11:57
Jeanine Anez
Fotó: AIZAR RALDES / AFP
A megbékélést kívánja elősegíteni a latin-amerikai ország új elnöke, Jeanine Ánez, ám egyelőre semmi ok az optimizmusra.
Elviekben megszűnt a hatalmi vákuum Bolíviában azt követően, hogy lemondásra kényszerítették, majd mexikói száműzetésbe vonult a volt elnök, Evo Morales. Ideiglenes államfőnek hirdette ki magát ugyanis a szenátus elnöke, Jeanine Ánez, kérdés azonban, olyan integráló személyiség lesz-e, akinek sikerül egységesítenie a társadalmat, lehűtenie a kedélyeket? „Az államfő és az alelnök távollétében, az alkotmány előírásának megfelelően, a szenátusi kamara elnökeként én veszem át azonnali hatállyal az államfői teendőket” – jelentette ki Ánez az ellenzéki honatyák tapsvihara közepette. Mint mondta, azért is volt szükség erre a lépésre, hogy létrejöjjön a társadalmi béke. „Minden eszközt bevetek ezért” – ígérte a politikus és mielőbbi parlamenti választásokat helyezett kilátásba. A Demokratikus Szociális Mozgalom nevű párt politikusának elnöksége szintén azt jelzi, 180 fokos politikai fordulat várható a dél-amerikai országban. Ánez ugyanis Evo Morales egyik legnagyobb ellenfele volt. A gyors politikai változásokat jól jelzi, hogy nemrégiben még csak az ötödik helyen állt az esetleges trónkövetelők rangsorában, ám annyi politikus távozott, illetve menekült el az elmúlt napokban az Bolíviából, hogy már ő következett. Elnökségének kezdete azonban nem sok jót ígér, egyelőre nyoma sincs társadalmi megbékélésnek. Mivel Morales pártja, a MAS képviselői bojkottálták a parlamenti ülést, amelyen Ánezt államfőnek nevezték ki, az nem is volt határozatképes. Később az alkotmánybíróság mégis azt közölte, kinevezése nem ütközik az alaptörvénybe, így ő tekinthető az ország új, törvényes elnökének. A taláros testület indoklásában kifejtette, biztosítani kell a végrehajtó hatalom működését. Morales mexikói száműzetéséből ítélte el a hazájában történt fejleményeket. Szerinte ez volt az ország történetének legveszélyesebb hatalomátvétele. Mint fogalmazott, egy jobboldali puccsista kikiáltotta magát elnöknek anélkül, hogy kellő többsége lett volna, miközben „a népet elnyomó rendőrség és hadsereg egyes személyiségei vették körbe”. A volt elnök hívei nem is nyugodtak bele a döntésbe. La Pazban ezrek tüntettek a volt államfő visszatéréséért, köztük sok indián. Evo Morales volt ugyanis a dél-amerikai állam első indián, ajmara származású elnöke, ma is rengeteg híve van az országban. Az október végén megrendezett választást ugyan vélhetően elcsalta környezete, de ettől még tény: sokan továbbra is benne bíznak, elnöksége alatt felzárkóztatta a szegényebb rétegeket. Mint a francia L’Express című lap riportjában írta, a Titicaca-tó környékén élő ajmarák Morales visszatérését követelik, s ők is puccsról beszélnek. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a lakosság több mint a fele indián (30,7 százalék kecsua, 25,2 százalék ajmara), így emiatt sem várható, hogy hamar béke köszönt be Bolívia életébe.
Morales-párti tüntetők La Pazban
Fotó: GASTON BRITO / AFP
La Pazban jelenleg polgárháborús állapotok uralkodnak. A rendőrség és a hadsereg elvágta a külvilágtól a kormányzati negyedet, s a légierő gépei repkednek a város felett. Az internetre felkerült videofelvételek tanúsága szerint összecsapások voltak a fővárostól délkeletre fekvő Cochabambában a Morales-párti tüntetők és a rendőrség között. A brit Guardian arról számolt be, hogy üzleteket is kifosztottak. Az Egyesült Államok felszólította polgárait, lehetőleg kerüljék el Bolíviát. Egyúttal Washington csökkentette La Paz-i külképviseletének létszámát. Mario Abdo paraguayi elnök bejelentette, hazája is kész lett volna befogadni Moralest függetlenül attól, hogy országa szerint Bolíviában nem puccs zajlott le.

Európai Számvevőszék jelentése: a migránskvóta nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket

Publikálás dátuma
2019.11.13. 11:30

Fotó: Christian Marquardt / AFP
Az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint a menedékkérők áthelyezése - Magyarországon meghonosodott kifejezéssel: a kötelező kvótaredszer - nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és csak részben érte el az eredeti szándékát: a görögországi és olaszországi menekülthullám enyhítését.
Az elmúlt években az Európai Unióba példátlanul sok menedékkérő érkezett. A menekülthullám 2015-ben tetőzött, elsősorban Görögországban és Olaszországban. A válság kezelésére az EU a menekültek fogadására alkalmas hivatalokat és állomásokat állított fel, ideiglenes áthelyezési programot indított el és növelte anyagi támogatását a frontországoknak. Az unió pénzügyeinek ellenőrzését végző Európai Számvevőszék (ESZ) az elmúlt hónapokban megvizsgálta, hogy a két országnak nyújtott közösségi segítség elérte-e célját, az elosztási rendszer megfelelően működött-e, a menekültügyi és visszatérési eljárások kellőképpen gyorsak és eredményesek-e. A szakemberek úgy találták, hogy a vizsgált EU-támogatás igazodott ugyan az igényekhez, a legtöbb projekt végrehajtása során mégsem sikerült teljes mértékben teljesíteni a célokat. Ez a helyzet az úgynevezett migránskvótákról hozott két EU-határozattal is, amelyek arról rendelkeztek, hogy 2015-2017 között a tagállamoknak 160 ezer nemzetközi védelemre szoruló embert kell fogadniuk Görögországból és Olaszországból meghatározott kvóták alapján. 
Az uniós országok végül 98 ezer személy áthelyezéséről állapodtak meg, de két év alatt csak nagyjából 35 ezret költöztettek el. Az Egyesült Királyság és Dánia szerződésbe foglalt jogait gyakorolva eleve nem vett részt a programban, Magyarország és Lengyelország pedig nem volt hajlandó fogadni központilag elosztott menedékkérőket. Az Európai Bizottság ezért kötelezettségszegési eljárást indított a két tagállammal, valamint az áthelyezéseket egy rövid idő után leállító Csehországgal szemben.  A kvótahatározatok voltak az első, szolidaritásra felhívó kezdeményezések az EU migrációs politikájának történetében, amelyek - a számvevőszéki értékelés szerint - csak részleges hatást értek el. Nem voltak elegendőek ahhoz, hogy lényegesen enyhítsenek a két frontország terhein. A két év során az Olaszországban tartózkodó összes menedékkérő körülbelül 4 százalékát sikerült áthelyezni, a görögországiaknak körülbelül 22 százalékát. A kvótákat több okból sem sikerült kitölteni. Egyrészt azért, mert az EU a menekülthullám csúcsán hozta a határozatokat, amikor az áthelyezésre jogosult migránsok egy része már elhagyta Görögországot és Olaszországot Európa belseje felé. Másrészt 2015-2016 fordulóján a görög és az olasz hatóságok erőforrások és felkészültség híján képtelenek voltak azonosítani a menedékre jogosan pályázókat. Az Európai Számvevőszék megállapítása szerint a rendszer alapvetően azért nem működött jól, mert nem volt elég áthelyezésre jogosult és nyilvántartásba is vett személy. Ráadásul a kvótarendszert megalapozó döntések kapkodva születtek, mielőtt még a végrehajtásukhoz szükséges infrastruktúra - például a menedékkérők nyilvántartásba vételére, szállítására, elszállásolására - létrejött volna. A lassan érkező felajánlások és a fogadó országokról nyújtott gyér tájékoztatás sok migránst eltántoríthatott attól, hogy áthelyezésért folyamodjon. Nehezítette az elosztásuk folyamatát az is, hogy bizonyos tagállamok külön feltéteket szabtak a fogadásukhoz. "Ha az EU a jövőben bármilyen önkéntes áthelyezési rendszert léptetne életbe, mindenképpen vegye figyelembe az e téren szerzett korábbi tapasztalatait" - javasolja az Európai Számvevőszék. Az intézmény jelentésében azt is megállapítja, hogy az EU-nak hathatósabb intézkedéseket kell hoznia a menedékjoggal és menedékkérők visszatérésével kapcsolatban is. 
Görögországban hiába nőttek a menedékjog iránti kérelmek feldolgozását végző erőforrások, azok mégsem elegendőek a lemaradás ledolgozásához. A 2016-ban megkötött EU-Törökország megállapodás nyomán jelentősen csökkent az érkezők száma. A kérelmek elbírálásának sürgősségi eljárása azonban még mindig nem elég gyors: 2018-ban néhány nap helyett átlagosan 215 nap telt el a kérelemtől az elsőfokú határozatig. A gyorsított vagy normál eljárások esetében az interjúk időpontját jelenleg 2021-re, illetve 2023-ra tűzik ki. Olaszország jelenleg elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy képes legyen megbirkózni az érkezők jelentősen fogyatkozó számával és a menedékjog iránti kérelmekkel, de a nagyszámú fellebbezést nem tudja időben elbírálni. Átlagosan több mint négy évbe telik, hogy egy 2015-ben benyújtott kérvény eljusson a fellebbezés utolsó stádiumába. A Számvevőszék megállapítja, hogy a két országból, de az EU egészéből is sokkal kevesebb illegálisan érkezett migráns tér vissza a küldő országba, mint ahány visszatérési határozat születik. Ennek több oka is van: a hosszadalmas menekültügyi eljárások éppúgy hozzájárulnak, mint a visszatérési határozatok kölcsönös elismerésének vagy nyilvántartásának a hiánya, a fogvatartási központok elégtelen kapacitása, a bevándorlók származási országával folytatott nehézkes együttműködés és a migránsok eltűnése.