Átszervezné a kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalok működését – értesült a 24.hu. A Gulyás Gergely kancelláriaminiszter által jegyzett törvényjavaslat kedd esti beterjesztését egy héttel megelőzte a titokban elrendelt, a teljes közszférát sújtó létszámstop terve is.
A portál szerint a tervezett intézkedések között szerepel, hogy
- tegyük hozzá, ez azonban tömeges elbocsátásokkal járhat. Az önkormányzati jegyzői építésügyi feladatok is a kormányhivatalokhoz kerülhetnek. Mi több, a települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga, amely a jegyző építésügyi igazgatási feladatainak ellátását biztosítja, 2020. március 1-jétől az állam (azaz a kormányhivatal) ingyenes használatába kerülne; ezzel újabb feladatkört vesznek át vagy el az önkormányzatoktól, a helyi iskolák és kórházak működtetése után.
Az átvételről a kormányhivataloknak 2020. január 31-ig kell megállapodást kötniük a polgármesterekkel. A megállapodás alapján átveszik nemcsak az ingó- és ingatlanvagyont, hanem a feladatokat ellátó köztisztviselőket is. Megállapodás hiányában a kormányhivatal 2020. február 15-ig határozatban dönt a megállapodás tartalmáról, amivel szemben közigazgatási pert lehet indítani.
A szabálysértési ügyek a rendőrséghez kerülhetnek
A szabálysértéseknél a jelenleg a járási (kerületi) hivatalokhoz tartozó ügyeket is áttennék a rendőrséghez, amely így általános szabálysértési hatóságként működne - írja a lap.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatósági eljárásainak egészét érinti, hogy a járási (fővárosi kerületi) hivatalok döntéseit közvetlenül a hivataloknál nem lehetne a jövőben megfellebbezni, csak a bíróságokon. Hasonlóan a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz, ahol ez a döntés már 2017. január 1-jével megszületett.
A tervezetben kitérnek rá, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok 2011. január 1-jei átalakítása óta számos átalakításon mentek keresztül, abban viszont nincs változás, hogy hatósági eljárásaik túlnyomó többsége engedélyezési eljárás, ami az általános közigazgatási rendtartáson alapul. Ez a merev szabályozás lassú és körülményes eljárásokat okoz. Ezért tartja szükségesnek a kormány, hogy radikálisan csökkenjen az engedélyezési eljárások száma, és ezeket fokozatosan váltsák fel a bejelentés-köteles eljárások. A tervezetben van is néhány példa, így engedély kérése helyett elég lesz bejelenteni például
• az oktatási intézményekben tanácsadást végző családvédelmi szolgálatokat,
• a járdák és gyalogutak építését, korszerűsítését, forgalomba helyezését és megszüntetését,
• a különböző anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi rendszerének meghatározását, forgalomba hozatalát,
• az egészségügyi szakértői illetve kártevőirtói tevékenység végzését,
• a tizenhatodik életévét be nem töltött személy filmipari foglalkoztatását,
• a talajjavítást, a mezőgazdasági célú tereprendezést, a talajvédelmi műszaki beavatkozásokat, létesítmények megvalósítását, ha nem tartoznak más hatóság hatáskörébe,
• számos élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi eljárást.
