Amatőr karmesterek a Fesztiválzenekar élén

Publikálás dátuma
2019.11.14. 11:36

Fotó: Shutterstock
A Budapesti Fesztiválzenekar és a Művészetek Palotája először hirdetett amatőröknek karmesterpályázatot, a nyertesek – egy jogász, egy aneszteziológus, egy korrepetitor és egy csellóművész – vezényelhetik 2020. február 2-án a Beethoven-maratonon a Budapesti Fesztiválzenekart a Müpában.
Füzi Nóra korrepetitor az első tételben, Molnár András jogász a második tételben, Szabó Péter csellóművész, a zenekar tagja a harmadik tételben, Harkányi Árpád aneszteziológus a zárótételben állhat a BFZ elé a VII. szimfóniát dirigálva a több mint 1500 fős Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem közönsége előtt. A kétfordulós pályázaton 117-en indultak, a második fordulóba 13-an jutottak tovább, közülük választotta ki a zsűri, Dubóczky Gergely, Cser Ádám és Vass András karmester a négy befutót. „Függetlenül attól, ki honnan érkezett, a Beethoven iránti rajongás közös pont volt” – mondta Dubóczky Gergely, a zsűri elnöke. „Felüdülés volt azt látni, hogy csak a zene van” – tette hozzá Cser Ádám. Vass András pedig úgy fogalmazott: „Ámultunk és bámultunk. Volt olyan, aki olyan felszabadultsággal vezényelte a 4. tételt, hogy nem hittünk a szemünknek.” A négy győztesre a következő hónapokban egyéni mentorálás vár, hogy a zenekari próbára és a februári koncertre maximálisan felkészülve érkezzenek.  
Szerző

Már hivatalos: nem indul az Eurovíziós Dalfesztiválon Magyarország

Publikálás dátuma
2019.11.14. 11:34

Fotó: STR / AFP
A 65. fesztiválon 41 ország versenyez majd, egy év kihagyás után visszatér Bulgária és Ukrajna is.
Nyilvánosságra hozta az Eurovíziós Dalfesztivált szervező Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége a 2020-as Eurovízió résztvevőinek listáját – vette észre a hvg.hu. A 65. fesztiválon 41 ország versenyez majd, egy év kihagyás után visszatér Bulgária és Ukrajna is, Magyarország és Montenegró azonban tényleg nem indul Rotterdamban. A Dal produkció még október végén adott ki közleményt arról: elindult a jelentkezés a dalversenyükre, ám ezúttal az eurovíziós indulás helyett „közvetlenül a magyar könnyűzene tehetségeit, az általuk létrehozott értékteremtő produkciókat segítik”. 
Szerző

Helsinki Bizottság: Nem engedik ki a röszkei tranzitzónából saját filmbemutatójára az iráni filmest és kisfiát

Publikálás dátuma
2019.11.14. 11:23
A röszkei tranzitzóna kapuja
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
A menekültkérelmüket érdemben nem voltak hajlandók kivizsgálni a hatóságok, mondván, a menekülők a biztonságosnak ítélt Szerbián keresztül érkeztek.
„Abouzar Soltani filmjét ma este mutatják be a Verzió emberi jogi dokumentumfilm fesztiválon. Az iráni rendezőt és fiát, a 10 éves Armint a röszkei tranzitzónában tartják fogva immáron 11 hónapja. Soltaniék itt akartak menedéket kérni, de a hatóságok nem hajlandók érdemben meghallgatni őket. A fesztivál szervezői meghívták a rendezőt és kisfiát a bemutatóra, de nem engedik ki őket” – közölte a Magyar Helsinki Bizottság. A közlemény szerint Abouzar Soltaninak jó állása volt Iránban, egy egészségügyi szolgáltatónál dolgozott PR-osként és dekoratőrként. „Annyit lehet a meneküléséről nyilvánosan mondani, hogy mást gondolt a világról, mint az Iránban uralkodó nézet, és zaklatták emiatt. Három és fél éve úgy döntött hát, hogy fiával együtt elhagyja hazáját. Olyan helyen akar élni, ahol nem kell félni annak, akinek más véleménye van” – teszik hozzá.  A férfi előbb Bulgáriába került, ahol három hónapig volt bezárva. Majd Szerbiába mentek, és két és fél évig vártak arra, hogy a röszkei tranzitzónán keresztül beléphessenek Magyarországra – tehát legálisan jöttek ide. „Azonban a menekültkérelmüket érdemben nem voltak hajlandók kivizsgálni a hatóságok, mondván, a menekülők a biztonságosnak ítélt Szerbián keresztül érkeztek. Kiutasították őket, de a szerb hatóságok nem veszik vissza őket. Ezért az új kiutasítási célpont Irán lett, épp az az ország, ahonnan el kellett menekülniük és ahová nem térhetnek vissza, mivel keresztény hitük miatt akár ki is végezhetik őket. Soltaniék három pert is indítottak a magyar állam hatóságaival szemben, amelyekben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli őket.” Az iráni férfi abban reménykedett, hogy védelmet kap Magyarországon. Nem ez történt. A hatóságok ki akarják szekírozni a röszkei tranzitzónából, arra akarják rávenni, hogy menjen vissza Szerbiába. Egy ideig még éheztették is, és csak a strasbourgi bíróság fellépése nyomán kaphat újra enni. Kisfia egyenesen depresszióba zuhant. Az apa ezért kitalálta, hogy filmet készít fiáról és az elrabolt gyerekkoráról. A kisfilmben Armin arról is beszél, hogy nem érti, a felnőttek miért zárják el előle a világot szögesdrótokkal. „A Verzió fesztivál meghívta Abouzart és Armint – mint a film alkotóit – a premierre, de erre sem engedik ki őket. A Magyar Helsinki Bizottság azért készített egy kisfilmet róluk, hogy ne csak a fesztivál közönsége, de mindenki láthassa, kiket tartanak fogva a röszkei tranzitzónában. Nekik is van arcuk” – áll a közleményben.
Szerző
Frissítve: 2019.11.14. 11:28