A december 12-i választás jelöltállítási határidejének lejártával, csütörtök estére eljött az igazság pillanata a Konzervatív Párt és a februári születésének megfelelően még gyermekbetegségekkel küzdő Brexit Párt számára. Mint arról lapunk is beszámolt, az utóbbi vezetője, Nigel Farage nagyvonalú gesztust tett Boris Johnson felé, amikor a hét elején lemondott arról, hogy a 2017-ben konzervatív képviselőt választott 317 körzetben saját jelöltet indítson. A kormányfő és a veterán Brexit-harcos még az utolsó pillanatban sem jutott azonban dűlőre további engedmények terén. Johnson kérése ellenére sem mondott le Farage arról, hogy próbára tegye új pártját a 2016-os népszavazáson a kilépésre voksolt munkáspárti, illetve a Labour által kis többséggel tartott ún. marginális választókerületekben, amelyek elhódítása viszont létkérdés a kormánypárt számára. A tory vezető eddig - legalábbis a nyilvánosság előtt - nem viszonozta euroszkeptikus elvtársa lépését és nem vont vissza jelölteket a Brexit Párt iránt vonzódó körzetekben.
A Konzervatív Párt aggodalmaskodik, annak ellenére, hogy a legújabb közvélemény-kutatásokban 42 százalékos népszerűségi mutatójával 14 százalékkal vezet a 28 százalékon rostokló Munkáspárt előtt, miközben a Liberális Demokraták 15 százalékon állnak. Ez azonban érthető, hiszen a 2017-es választás nyomán - az előrejelzéseket megcáfolva - döntésképtelen parlament jöhetett csak létre. A konzervatív The Spectator magazin, melynek Boris Johnson 1999 és 2005 között a főszerkesztője volt, figyelmezteti is a torykat, hogy szemben 2010-zel, amikor a lib-demekkel léphettek koalícióra, majd 2017-ben, amikor az északír koronahű Demokratikus Unionista Párt sietett a segítségükre, most nincs védőhálójuk. Legfeljebb közvetett formában kapnak támogatást a Skót Nacionalista Párttól, melynek vezetője, Nicola Sturgeon máris kilátásba helyezte, hogy egy újabb döntésképtelen parlamentből hasznot húzva másodszor is népszavazásra bocsátaná a tartomány függetlenségének kérdését.
A választási kampány csütörtöki kulcskérdése a bevándorlás volt. Priti Patel belügyminiszter ígérete szerint a szigetországba érkezők száma valóban csökkenni fog, miután egy új konzervatív kormány az ausztrál típusú pontrendszer bevezetésével minimalizálni akarja az alacsony képzettségű bevándorlók munkavállalási lehetőségeit. A tanult szakemberek konkrét állásajánlat híján is beutazási engedélyhez juthatnak. A Munkáspárt mindeddig kitartott a munkaerő szabad áramlásának folytatása mellett, ám e pillanatban, az árnyék-kormányban a témáról kialakult feszültség miatt nem biztos, belekerül- e ez a pont a közeljövőben nyilvánosságra kerülő választási programba? A Konzervatív Párt szerint a Labour bevándorlási politikája óriási nyomást helyez az oktatásra és az ingyenes egészségügyi ellátásra: a világ minden tájáról évi 840 ezer ember próbálna meg elhelyezkedni az Egyesült Királyságban.
