334,38 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.11.15. 08:01
Illusztráció: Népszava
Alig változott, vegyesen alakult a forintárfolyam péntek reggelre a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró és a dollár jegyzése kissé emelkedett péntek reggelre az előző estihez képest, az eurót 334,28 forint után 334,38 forinton, a dollárt 303,37 után 303,39 forinton jegyezték péntek reggel fél nyolckor.
A svájci frankkal szemben a forint erősödött, a frank jegyzése 307,14-ről 306,66 forintra csökkent.
Szerző

Kiszárítja a kormány a vízcégeket

Publikálás dátuma
2019.11.14. 19:16

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kormány a rezsicsökkentett díjjal kiszárította a víziközműágazatot, miközben a víz és a szakemberállomány is elszivárog - derült ki egy csütörtöki konferencián, ahol megpróbáltak tiszta vizet önteni a pohárba.
Átlagosan legalább harmadával kellene emelni a hazai lakossági vízdíjakat csak az évi százmilliárdos szintfenntartó beruházások fedezésére – vélekedett lapunk kérdésére Kovács Károly, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (Maszesz) elnöke az októberi Víz Világtalálkozó általuk szervezett, „Megelőzni a vízválságot” című, hansúlyaiban némiképp eltérő csütörtöki "kísérőkonferenciáján”. Miután a konferencia elején, az "anyarendezvényről" egyfajta átzsilipelésként, a kormány és a vendéglátó Nemzeti Közszolgálati Egyetem képviselői elsősorban globális kérdéseket vetettek fel, a világtalálkozót dicsérték, illetve bemutatták a "vízdiplomata"-képzést, némiképp sűrűsödött a tartalom. Pontosabban átkerült a hangsúly a víz magyarországi válságjeleire. Miközben vízvezeték- és csatornaellátottságunk eléri a fejlett országok szintjét, nálunk elsősorban a rendszerek elavultsága okoz egyre komolyabb gondokat. Bár szó szerint nem hangzott el, a felszólalások alapján egyértelműnek tetszett, hogy a legnagyobb gondnak a lakossági vízdíjak 2012-es befagyasztását, 2013-as, 10 százalékos csökkentését, illetve e szint változatlanságát tartják. A témában a legélesebben talán Szalóki Szilvia, a kormányfüggetlen Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese fogalmazott. Visszaigazolta korábbi megszólalók – így Szöllősi-Nagy András, az Unesco-IHP kormányközi tanácsa elnökhelyettese, Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára, illetve Galambos Péter, a Hawle Kft. ügyvezetője – megjegyzéseit, miszerint a terület kormányzati kezelése széttagolt és egyre feszítőbb a szakemberhiány. Nagyságrendileg helyesnek nevezte Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke számadatait, amiben a szakember évi százmilliárdos, összesen pedig 1500 milliárdos állagfenntartó beruházásokat tartott szükségesnek. Szalóki Szilvia szerint jelenleg a víziközművagyon fenntarthatatlan felélése zajlik. Ezt nagyarányú jogszabályváltozásokkal látja orvosolhatónak, amit, úgy véli, senki sem mer meglépni. Politikai nyomásra lenne szükség, amit – más energetikai ágazatoktól eltérően – itt kevéssé tapasztal. Nehezen vethető össze a nonprofit víziközműágazat és a nyereségérdekelt energiaipar érdekérvényesítő képessége – fogalmazott ennek kapcsán. Az irány egyértelmű: úgy látja, valamikor eljön a pont, amikor lépni kell. A hatóság addig is a hatályos szabályok szerint rendszeresen méri az ágazat költségeit, annak érdekében is, hogy ha ez elérkezik, álljanak rendelkezésre adatok. Évente megteszik díjjavaslatukat is. (A felszólalás hangulatából ítélve ez áremelésre vonatkozhat, amit tehát a jelek szerint a kormány elvet, de kiegészítő kérdéseinkre az elnökhelyettes nem kívánt nyilatkozni.) Kurdi Viktor szerint a hazai víziközművek gazdaságilag ellehetetlenültek. Csak ahhoz, hogy az ágazat dolgozóinak bére ismét meghaladja az országos átlagot, személyenként legalább havi nettó 60 ezer forintra, összesen évi 14 milliárd forintra lenne szükség. Az iparág önrész híján az állami pályázatok évi néhány milliárdos keretét sem képes teljes egészében lekötni - tette hozzá. Kovács Károly ceruzája, ha lehet, még vastagabban fog. Lapunk kérdésére úgy számolt, hogy a rendszerek teljes megújítása 10-15 ezer milliárd forintot igényelne, ami 50 éves élettartamot alapul véve évi 200-300 milliárd forint. (Mivel a víziközmű-ágazat éves bevétele körülbelül ugyanennyi, ebből akár száz százalékos áremelési nyomás is következhet.) Paksi Piroska, a Fővárosi Vízművek ügyfélszolgálati vezetője komoly eredményt tulajdonít a vízhasználat-csökkentési kampányoknak, hiszen a fővárosi fogyasztás az elmúlt évtizedek során kevesebb mint a felére esett. Igaz, ehhez az ipari termelés visszaesése is jelentősen hozzájárult - tette hozzá. Kovács Károly ugyanakkor – rávilágítva a világszintű és a helyi gondok közötti, kevéssé ismert különbségekre - arra hívta fel a figyelmet, hogy ez még tovább csökkenti a felhasználás kétszeresére méretezett rendszerek megtérülését. A Maszesz elnöke emlékeztetett egy felmérésre, amiben a megkérdezettek a jelenlegi víz- és csatornadíjak több ezerszeresét is méltányosnak tartották volna az ivóvíz literjéért. Ennek kapcsán a konferencia részt vevői visszatérően szemléletformálást sürgettek, akár a kormánytól is. Többen úgy vélték, az emberek ma leginkább csak a rezsicsökkentés üzenetét értik, más, hasonlóan lényeges tények viszont a többség számára már „bonyolultak”. Ha kevéssé látványosan is, de az ágazat egyre több hibaelhárításra szorul – hangsúlyozta kérdésünkre Kovács Károly. Ennek egyik szembeötlő jele, hogy nálunk a szennyeződések miatt változatlanul klórozzák a vizet, míg ez számos nyugat-európai országban már szükségtelen. A résztvevők többször felhívták a figyelmet a rendszerekből egyre nagyobb mennyiségben elszivárgó vízre is.
Szerző
Témák
víz víziközmű
Frissítve: 2019.11.14. 20:29

Elveszik az építésügyet az önkormányzatoktól, a kormányhivatalok döntenek az építési engedélyekről

Publikálás dátuma
2019.11.14. 17:46

Fotó: Népszava
A lépés minden előzmény nélküli, de nem azért történt, hogy a kormány bármilyen beruházást lenyomhasson az önkormányzatok torkán.
A jövőben nem az önkormányzati jegyző, hanem a kormányhivatalok dönthetnek az építési engedélyek ügyében – ezt a előzmények nélküli javaslatot terjesztette a kormány a parlament elé. Az intézkedés célja első ránézésre az lehet, hogy a fővárosi látványfejlesztésekről továbbra is a kormány dönthessen - de valójában nem ez a helyzet. A kiemelt kormányzati beruházások esetében ugyanis  – ilyen a Liget projekt-például, de kormány nem egy esetben kiemelt beruházássá minősített belvárosi térkövezéseket is – a hatósági feladatait eddig sem az önkormányzati jegyző, hanem a kormányhivatalok látták el. A jövőben azonban minden ingatlanépítés engedélyéről a kormányhivatalok döntenek, vagyis a döntés elszakad a helyi érdekektől. A településeknek (egyelőre) az a joga marad meg, hogy a helyi építési szabályzatot kidolgozzák, valamint hogy a benyújtott építési terveket településkép-védelmi szempontból véleményezzék.
A kistelepülések egyébként már évek óta elveszítették építési hatósági jogaikat: 2015-ben ugyanis a járási, kerületi jegyzőkhöz kerültek ezek a jogosítványok, most viszont tőlük is elvonná és magához venné az engedélyezési jogokat a kormány. Ennek megfelelően a szabályozás több mint 170 olyan önkormányzatot, illetve jegyzőt érint, amely járási központ is egyben. A kormány a törvényjavaslat indoklásban meg sem próbálja indokolni az intézkedés észszerűségét. A kabinet most látta elérkezettnek az időt arra is, hogy megadóztassa az önkormányzatok által belterültbe vont területeket. Egy település akkor tud fejleszteni, ha külterületeit – szántóit, rétjeit, erdőit – belterületbe vonja, így azokon lehet lakást építeni vagy ipari tevékenységet folytatni. Az átminősítéssel  az adott telek értéke jelentősen felértékelődhet – így keresett például milliárdokat Rákosfalvy Zoltán, Borkai Zsolt volt győri polgármester ügyvédje az Audi-telkek kapcsán. Más településeken is előfordult ugyanakkor, hogy a belterületté minősítésről döntő politikusok ismerősei, hozzátartozói felvásárolták az érintett parcellákat, majd az átminősítés következtében milliós haszonra tettek szert. A parlament előtt fekvő javaslat szerint a jövőben az így elért nyereségre – az ingatlan 10 éven belüli értékesítése esetén – 90 százalékos vagyonszerzési illetéket vet ki a kormány,  vagyis gyakorlatilag a teljes spekulációs hozamot elvonja. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányinfón elmondta: 2002 és 2019 között 3609 hektárral nőtt a belterület nagysága, ami az összes belterület félszázalékos növekedése, az átminősítés előtti valamint utáni érték között pedig ötvenszeres a különbség. 
Szerző
Témák
illeték Ingatlan