Szabad szemmel - Most fájhat von der Leyen feje

Publikálás dátuma
2019.11.15. 10:36

Nemzetközi sajtószemle, 2019. november 15.
Politico Háromórás meghallgatás után az EP Külügyi Bizottsága megállította Várhelyi Olivér jelölési folyamatát, mert úgy vélte: nem kapott kellő biztosítékot arra, hogy a jelölt ne Orbán lakája legyen Brüsszelben. Ily módon a diplomatának írásban kell válaszolnia a pótkérdésekre, a testület előreláthatólag jövő hétfőn foglalkozik újra a kérdéssel. Viszont most fájhat von der Leyen feje, mert csak még bizonytalanabbá vált, hogy az új Bizottság megkezdheti-e működését december 1-én, ami eleve egyhónapos csúszást jelent. A pótvizsgát a zöld, szocialista és liberális képviselők írták elő a magyar EU-nagykövet számára, támogatói nem tudták összehozni mellette a kétharmados többséget. A Bizottságban igen kemény kérdések hangzottak el a várható bővítési politikáról. Bírálók szerint a magyar kiválasztott nem alkalmas a posztra, mert a magyar miniszterelnök igen sajátságos álláspontot vall egy sor ügyben. Úgy vélik: közel áll Putyinhoz, beleavatkozik a Balkán ügyeibe és aláássa Ukrajna és a NATO kapcsolatait. Arról nem beszélve, hogy összecsap az unióval a jogállam miatt. Ezek után Várhelyi hiába bizonygatta, hogy biztosként nem fogad el kívülről utasításokat egyetlen országtól sem. Az egyik német zöld képviselő azt írta a meghallgatás után: arany tálcán kínálták a lehetőséget, hogy a jelölt elhatárolódjon Orbántól, ám az nem élt az eséllyel. Hírek szerint a liberálisok és a szocialisták eredetileg arra készültek, hogy megszavazzák a magyar politikust, de azután visszatáncoltak.
Politico A szociáldemokraták és a liberálisok ugyan meglepetésre fellázadtak, ám strasbourgi illetékesek úgy gondolják, a végén mégis Várhelyi lesz a befutó, mert voltaképpen nem sok mindent lehet felhozni ellene, azon kívül, hogy magyar. Továbbá sok képviselőnek már nagyon elege van az egész meghallgatásosdiból, és azt szeretnék, ha a Bizottság végre végezhetné a dolgát. Ezzel együtt jó páran vannak, akik nem bíznák rá a bővítést Magyarországra, hiszen Orbán semmibe veszi a demokrácia és a jogállam nem egy alapelvét. Viszont ha most Várhelyit kilövik, az utódot is a miniszterelnök delegálja majd, szóval az időhúzáson kívül másra nem jó a folyamat blokkolása. Ám azt is megjegyzik, hogy Magyarország ellen folyamatban van a jogállami eljárás, ezért nem lehet simán csak rábólintani az EU-nagykövetre.    Egy német kereszténydemokrata képviselő úgy vélte, hogy az ellentábor politikai üzenetet akar küldeni, amikor újabb nyilatkozatokat vár a magyar jelölttől, de nem gondolja, hogy a végén le akarnák szavazni az egész Bizottságot.  
FAZ Továbbra sem lélegezhet fel von der Leyen, a Bizottság rajtja változatlanul ködbe vész, mert a magyar jelölt ismétlésre kényszerül. Juncker utódja titokban abban reménykedett, hogy e hét végéig elhárul az összes személyi akadály, de nem, ráadásul a britek egyáltalán nem akarnak küldeni biztos Brüsszelbe. Ám az EP-képviselők, azon belül is főleg a szocialisták nem tették meg ezt a szívességet Várhelyi meghallgatása után, miután gyanítják, hogy a politikus a jövőben is Orbánt képviselné, csak éppen a magyar nagykövetség, hanem immár a Bizottság színeiben. Egy zöld delegátus egyenesen azt követelte, hogy Várhelyi határolja el magát miniszterelnöke kijelentéseitől, miután a kormányfő nemrégiben azt mondta, hogy országa megszerezte a bővítési tárcát és ezen az alapon segítséget ígért Erdogannak.    A magyar jelölt jól felkészült, és olyan dolgokat mondott, ami a parlamentnek is tetszett. Pl. hogy Törökország eltávolodik az európai értékektől, és hogy sajnálatos módon leállt a felvételi folyamat. Vagy hogy a nyugat-balkáni államoktól nem szabad elvenni a csatlakozás kilátását. Meg hogy minden erővel segíteni kell Ukrajnának. De esetében ez sem volt elég. A szocdemek utána is azt mondogatták, hogy nem szabad egy ennyire lényeges területet lepasszolni Orbán bizalmasának.    A németek nevében Udo Bullmann azt közölte, hogy aki ennyire törleszkedik az orosz és a török államfőhöz, mint a magyar vezető, annak nem szabad felajánlani az illetékességet az ukránok és a törökök ügyében. Ha a Külügyi Bizottság nem fogadja el az írásos választ, akkor újabb meghallgatás következik. És akkor még mindig nem kizárt a Parlament vétója. A szociáldemokraták azt követelik, hogy Várhelyi írásban határolja el magát a kormányfőtől.
Süddeutsche Zeitung Várhelyi Olivért intelligensnek és hozzáértőnek ismerik Brüsszelben, ám olyannak, aki abszolút hűséges Orbán Viktorhoz. De a bővítés ügyében vallott nézetei gyorsan a háttérbe szorultak tegnap, és csak arról folyt a szó, mennyire lenne független új tisztségében, illetve hogy éppen olyasvalakinek kell-e meggyőznie Örményországot vagy Ukrajnát a független bíróság fontosságától, akinek az országa ellen javában zajlik a jogállami eljárás. A jelölt többször is kifejtette, hogy senkitől sem fogad el ukázt, ám nem volt hajlandó elhatárolódni Orbán politikájától. Azt sem utasította vissza, hogy miniszterelnöke támogatást helyezett kilátásba Törökországnak és Azerbajdzsánnak a bővítési tárca birtokában.    A szereplés nem győzte meg a zöldeket, a baloldalt, illetve a szociáldemokratákat. Ugyanakkor a Néppárt és a Konzervatívok kedvező hozzáállását az magyarázza, hogy azt szeretnék, ha a Bizottság végre beindulhatna, illetve hogy végre legyen olyan biztosa a békebontó magyar kormánynak, aki beválhat a bővítés gazdájaként.
Der Standard Az Európai Parlament további felvilágosítást vár Várhelyi Olivértől, így az vergődhet tovább. A Néppárt, amely viszont alkalmasnak tartja a magyar jelöltet, enyhén bírálta a szocialisták és a szabadelvűek ellenállását. Az egyik német konzervatív képviselő azt fejtegette, hogy a magyar politikus többször is hitelt érdemlően hangsúlyozta függetlenségét a meghallgatás során, mármint hogy egyetlen tagállamtól sem fogad el utasításokat. A nyilatkozó hozzátette: persze mindenkinek szuverén joga Strasbourgban, hogy további kérdéseket tegyen fel.
Die Presse A lap szerint Várhelyi nagy valószínűséggel biztos lesz, csak még meg kell győznie a képviselőket, hogy nem Orbán megbízottjaként működik majd Brüsszelben. Egy baloldali törvényhozó név nélkül kijelentette: e pillanatban valószínűleg nincs sok olyan magyar jelölt, akire az EP rábólintana, mondván, ez igen! Ám az kérdéses, hogy megkaphatják-e a magyarok a szomszédsági és bővítési reszortot. Hiszen amióta ez a terület áll a magyar kiválasztottnak, a kormányfő egyfolytában azt azzal büszkélkedik, hogy nála van a Brüsszelbe vezető ajtó kulcsa. Sőt, Bakuban egyenesen azt mondta, hogy az autoriter azerbajdzsán vezetés mindaddig nyitott fülekre talál az EU-ban, amíg magyar kézben van a kétoldalú kapcsolatok alakítása.
FT A lap szerint még meggyűlhet a baja a Bizottságnak a magyar, a lengyel és a cseh kormánnyal, ha a testület szeretne mielőbb hozzálátni az érdemi munkához. A nagy vizsga a december 12-13-i uniós csúcson jön el, amikor is von der Leyennek meg kell győznie a három országot, mármint hogy az csatlakozzon a közös vállaláshoz, miszerint a tagállamok 2050-re nullára viszik le a nettó széndioxid kibocsátást. A Bizottság elvileg a jövő hónap elsején veszi át a teendőket, de ez a kérdés már a következő napon felmerül, mert akkor lesz a klímavédelmi csúcstalálkozó. Mellesleg a nem egészen két héttel utána következő tanácskozáson az állam- és kormányfők olyan kényes kérdéseket is megvitatnak majd, mind a következő hosszú távú költségvetés, és abban Budapest, Varsó és Prága szintén sok mindent kifogásol. Vagyis von der Leyennek fel van adva a lecke, hogy miként tudja kikerülni a csapdákat, mindjárt megbízatása legelején. A német politikus két napja arról beszélt, hogy nem optimális a decemberi indulás, mert akkor csak két héten át tudnak bármit is csinálni. Viszont a késlekedés arra utalna, hogy az EU képtelen rendet tenni a saját háza táján. A göröngyös rajt ugyanakkor felveti, hogy a nyomás hatására Bizottság még jobban eltávolodik eredeti programjától.
Washington Post A kommentár nem ért egyet a Princetoni Egyetem politológusával, Yascha Mounkkal abban, hogy a bolíviai elnök dicstelen távozása nem csupán a bajban lévő balos diktátorokat riaszthatja meg, lásd a venezuelai Madurót, hanem alighanem rémülettel tölti el a szélsőjobbos populista Orbánt és Erdogant is. Pedig ők jelenleg szilárdan tartják kézben a hatalmat. Viszont ultracionalistaként nem az elűzött Moralesszel állnak ideológiai rokonságban, hanem azokkal, akik a legnagyobb szerepet játszották a politikus távozásának kikényszerítésében. Az új bolíviai államfő utalt arra, hogy nem kér az őslakosok hagyományaiból, amiket elődje viszont nem győzött hangoztatni. Nehéz belátni, hogy miért folyamodna hasonló lépéshez Orbán, aki hevesen keresztény nacionalista, noha szintén semmibe veszi az eltaposott kisebbségeket.
Economist A vezércikk azt sürgeti, hogy a világ nyissa ki a kaput a migránsok előtt, mert az mindenkinek csak jó volna. Ám a nacionalisták nem győzik kelteni a félelmet, moralizálnak. Trumptól Orbánig úgy állítják be, hogy a bevándorlók fenyegetik a kultúrát, a béreket, sőt még a lakosság életét is. Ezzel szemben a liberálisok gyorsan rasszistának minősítik azokat, akik nem értenek egyet velük, viszont olyan jelszavakat hangoztatnak, amelyek szinte csak a szavazók elidegenítésére jók. A jelenség kapcsán tanácsos volna mérlegre tenni a költségeket, az előnyöket és azt, hogy azokat miként lehetne szétteríteni. A legfőbb haszonélvezők természetesen a migránsok, maguk, de hatalmasak a pozitívumok a befogadó országok számára is. A legnehezebb persze felmérni a kulturális következményeket, olyan nagyok az előítéletek, amikre vadul rájátszanak a demagógok. Ám nem lehetetlen visszaverni ezeket az érveket. Először is számít a határok ellenőrzése, a lakosság nehezen tűri a káoszt, a kormányoknak meg kell nézniük, hogy kit engednek be. Azután lehetővé kell tenni a legális bevándorlást, elősegítve a munkavállalást, ám megnehezítve, hogy bárki csak a markát tartsa az idegenek közül. Azon kívül meg kell kérni az árat a betelepülőktől. Végül pedig fontos az ütem, tehát, hogy ne özönöljenek be egyszerre sokan az adott országba. Szingapúrban a népesség 45 %-a másutt született, az ország mégis a jólét és a nyugalom szinonímája. A közhangulat ezzel együtt olyan jó pár nyugati államban, hogy a kormányok inkább kettőre csukják az ajtót. Ez azonban módon nyújt arra, hogy mások magukhoz csábítsák a sovinizmus által elutasított legjobb elméket, a legígéretesebb migránsokat és így lehetőségek hazája legyenek.
Economist Ahhoz, hogy a világ gazdagabb legyen, engedni kell az embereket, hogy vándoroljanak, csak éppen a migrációs politika még sosem volt mérgezőbb, politikailag robbanószerrel ér fel a legtöbb tehetős országban. Erre figyelmeztet a kommentár, hozzátéve, hogy sok minden éppen emiatt következett be errefelé, így Trump megválasztása, a populizmus megerősödése, a Brexit, mert hogy az emberek féltek a tömeges bevándorlástól. A Világbank szerint a migránsok általában háromszor annyit keresnek, mint otthon, de a teljesítményük is megugrik, a többi közt a jobb intézmények, a jogállam, a hatékonyabb tőkepiac és a korszerű cégek folytán. Egyes becslések szerint ha mindenki elmehetne, aki akar, az megkétszerezné a GDP-t a Földön. Ezzel egyetlen más politikai lépés sem vetekedhetne. Mégsem kapkodnak utána.    Az ellenoldal többnyire ugyanazokat az érveket hajtogatja: a migránsok megterhelik a közszolgáltatásokat, csak rombolnak maguk körül, elveszik a munkát a helyiektől és gyakran követnek el bűncselekményeket. De többnyire bajban vannak, ha azt kérik tőlük, hogy mondjanak már valami konkrétumot is. A nacionalisták mindenütt kicserélik a meséiket, hogy ráerősítsenek a félelmekre. Ám ez szavazatokat hozhat. Orbán Viktor kitalációkat terjeszt arról, hogy egy összeesküvés keretében muzulmánok akarják elárasztani a keresztény Magyarországot. De a migránsellenes vírus már megfertőzte a kevésbé gazdag államokat is. Ugyanakkor a bevándorlók sokkal kevesebben vannak, mint ahogy az a hírek alapján tűnik. Az ENSZ szerint 270 millióan élnek más országban, mint ahol születtek. 90 %-uk gazdasági okokból cserélt hazát. Ez a Föld összlélekszámának 3,5 %-a, nem sokkal több, mint csaknem 50 éve. Egy felmérés szerint persze 750 millióan mennének máshová, ha ezt a bürokratikus akadályok nem tennék igen-igen nehézzé.
Bloomberg Az egy hónappal ezelőtti választási kudarc után Orbán Viktor igyekszik présbe fogni az új budapesti polgármestert: a kormány olyan javaslatot terjesztett elő, amely korlátozná Karácsony Gergely jogát a város kiadásainak eldöntésére. Ez a nyitó sortűz, amit még három éven át tartó hatalmi marakodás követhet. Az egyesült ellenzék az urnáknál négyet megszerzett az öt legnagyobb település közül. A Fidesz jó 10 éve nem szenvedett el ilyen súlyos vereséget. A készülő intézkedés ugyanakkor előírná, hogy az iparűzési adókból befolyó pénzeket a tömegközlekedésre kell költeni. Ennek legnagyobb kárvallottja a szociális szféra lenne. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes úgy nyilatkozott, hogy a lépés igen nehéz helyzetbe hozná őket, mert kaput nyitna annak, hogy a hatalom anyagi eszközökkel zsarolja a fővárost.
Washington Post A new yorki Nyílt Társadalom Alapítvány hivatalosan kérte, hogy a jobboldali Fox TV a jövőben ne hívja meg kommentátornak a konzervatív ügyvéd Joe diGenovát, mert az legutóbb antiszemita kirohanásra ragadtatta magát Soros György ellen az elnök elleni alkotmányos vádemelés kapcsán. A jogász, aki sűrűn szerepel a televízióban, kifejtette, hogy az üzletember ellenőrzi az amerikai Külügy igen nagy részét, de civil szervezetekkel foglalkozó FBI-ügynököket is a markában tart. Ezek után az OSF elnöke azt írta a társaság vezérigazgatójának, hogy ilyesmi a mcchartyizmus éveiben fordult elő Amerikában. Ráadásul ez már nem az első ilyen eset a kérdéses műsorban, de előzőleg a csatorna bocsánatot kért a történtekért, és lemondott a vétkes további szerepeltetéséről. Viszont hónapokkal később egy republikánus képviselő megint csak adásban ment neki Sorosnak. A mostani adásban a szakértő azt is állította, hogy Ukrajnában Soros irányítja a fejleményeket, mert üzleti célok vezérlik, és ennek érdekében az amerikai kormányzatnál meglévő hatalmas befolyását is kihasználja. A jogvédő Rágalmazás-elleni Liga úgy tudja, hogy a Soros-féle alapítvány egyúttal kezdeményezte: a Fox News kérjen elnézést a State Departmenttől és a Szövetségi Nyomozó Irodától is.
Kurier Bécs magas kitüntetést adományozott Soros Györgynek, az elismerést a CEU áttelepülése alkalmából a polgármester adta át, aki ünnepi beszédében elítélte az üzletember elleni magyarországi hadjáratot. Ludwig egyben örömét fejezte ki, hogy az egyetem nagy része hozzájuk költözött. Hangsúlyozta, hogy a befektető az osztrák Karl Poppert tekinti eszmei iránymutatójának, ezért támogatja világszerte a nyílt társadalmat. A politikus azt ígérte, a város mindent megtesz, hogy tanárok és diákok jól érezzék magukat új helyükön. A magyarországi kiűzetést azonban sajnálatosnak nevezte, de mint mondta, úgy tűnik, hogy a demokrácia időnként kénytelen kudarcokat is elviselni. Márpedig az nem jó, hogy egy iskolának politikai okokból mennie kell. Egyben biztosította Sorost, hogy a maga részéről különösen elveti a CEU, illetve a Soros elleni kampányt, ráadásul utóbbit antiszemita felhangok körítették. A méltatásban Fischer volt államfő rámutatott, hogy az egyetem a tudományos és egyéni szabadság, a demokrácia, az emberi jogok, és nem utolsósorban a magas szintű oktatás és kutatás világító tornya. Utalt arra, hogy Sorostól olyanok is ösztöndíjat kaptak, akik azután nem igazán voltak hálásak a segítségért, de azt nem nevezte meg, hogy kire gondol. Az ünnepeltet különben fogadta van der Bellen államfő.
Szerző

Fölényes vezetése ellenére is aggódik a kormánypárt

Publikálás dátuma
2019.11.15. 09:30

Fotó: FRANK AUGSTEIN / AFP
Négy héttel az előre hozott választás előtt a bevándorlásra koncentráltak a Konzervatívok, akik győzelmük esetén tényleges csökkentést céloznának meg a külföldi munkavállalók számában.
A december 12-i választás jelöltállítási határidejének lejártával, csütörtök estére  eljött az igazság pillanata a Konzervatív Párt és a februári születésének megfelelően még gyermekbetegségekkel küzdő Brexit Párt számára. Mint arról lapunk is beszámolt, az utóbbi vezetője, Nigel Farage nagyvonalú gesztust tett Boris Johnson felé, amikor a hét elején lemondott arról, hogy a 2017-ben konzervatív képviselőt választott 317 körzetben saját jelöltet indítson. A kormányfő és a veterán Brexit-harcos még az utolsó pillanatban sem jutott azonban dűlőre további engedmények terén. Johnson kérése ellenére sem mondott le Farage arról, hogy próbára tegye új pártját a 2016-os népszavazáson a kilépésre voksolt munkáspárti, illetve a Labour által kis többséggel tartott ún. marginális választókerületekben, amelyek elhódítása viszont létkérdés a kormánypárt számára. A tory vezető eddig - legalábbis a nyilvánosság előtt - nem viszonozta euroszkeptikus elvtársa lépését és nem vont vissza jelölteket a Brexit Párt iránt vonzódó körzetekben. A Konzervatív Párt aggodalmaskodik, annak ellenére, hogy a legújabb közvélemény-kutatásokban 42 százalékos népszerűségi mutatójával 14 százalékkal vezet a 28 százalékon rostokló Munkáspárt előtt, miközben a Liberális Demokraták 15 százalékon állnak. Ez azonban érthető, hiszen a 2017-es választás nyomán - az előrejelzéseket megcáfolva - döntésképtelen parlament jöhetett csak létre. A konzervatív The Spectator magazin, melynek Boris Johnson 1999 és 2005 között a főszerkesztője volt, figyelmezteti is a torykat, hogy szemben 2010-zel, amikor a lib-demekkel léphettek koalícióra, majd 2017-ben, amikor az északír koronahű Demokratikus Unionista Párt sietett a segítségükre, most nincs védőhálójuk. Legfeljebb közvetett formában kapnak támogatást a Skót Nacionalista Párttól, melynek vezetője, Nicola Sturgeon máris kilátásba helyezte, hogy egy újabb döntésképtelen parlamentből hasznot húzva másodszor is népszavazásra bocsátaná a tartomány függetlenségének kérdését. A választási kampány csütörtöki kulcskérdése a bevándorlás volt. Priti Patel belügyminiszter ígérete szerint a szigetországba érkezők száma valóban csökkenni fog, miután egy új konzervatív kormány az ausztrál típusú pontrendszer bevezetésével minimalizálni akarja az alacsony képzettségű bevándorlók munkavállalási lehetőségeit. A tanult szakemberek konkrét állásajánlat híján is beutazási engedélyhez juthatnak. A Munkáspárt mindeddig kitartott a munkaerő szabad áramlásának folytatása mellett, ám e pillanatban, az árnyék-kormányban a témáról kialakult feszültség miatt nem biztos, belekerül- e ez a pont a közeljövőben nyilvánosságra kerülő választási programba? A Konzervatív Párt szerint a Labour bevándorlási politikája óriási nyomást helyez az oktatásra és az ingyenes egészségügyi ellátásra: a világ minden tájáról évi 840 ezer ember próbálna meg elhelyezkedni az Egyesült Királyságban. 

Meghalt a kaliforniai iskolai lövöldözés egyik 14 éves súlyos sérültje

Publikálás dátuma
2019.11.15. 07:38

Fotó: FREDERIC J. BROWN / AFP
A csütörtöki támadásnak ezzel már kettő halálos áldozata van.
Kettőre emelkedett a csütörtöki kaliforniai iskolai lövöldözés halálos áldozatainak száma: az egyik 14 éves súlyos sérült fiú délután belehalt a kapott lövésekbe. A másik áldozat a BBC szerint egy 16 éves lány. A sebesültek száma így hat - beleszámítva a 16 éves elkövetőt is, aki menekülés közben ugyan főbe lőtte magát, de abba nem halt bele.
A lövöldözés a Los Angelestől mintegy 50 kilométerre északnyugatra fekvő Santa Clarita város egyik középiskolájában történt csütörtökön, helyi idő szerint reggel. Amerikai sajtóértesülések szerint a lövöldözés előtt az iskola diákjai lőgyakorlaton vettek részt az iskola területén. Kamerafelvételek szerint a támadó táskájából vette elő a gyilkos fegyvert.
A tettesről korábban az jelent meg, hogy egy 15 éves fiú volt, ám az Associate Press hírügynökség annyiban pontosított azóta, hogy a lövöldözés napján volt a 16. születésnapja. Diáktársai szerint intelligens, introvertált gyerekről van szó, a lövöldözés idején volt barátnője is, valamint a cserkészet tagja volt.
A hírre a demokraták ismét felvették, hogy szigorítani kéne a fegyvertartás szabályozásán, míg a Trump-adminisztráció belbiztonsági titkára arról nyilatkozott, hogy majd még jobban felkészítik ezekre a támadásokra a rendőrséget. Az Egyesült Államokban 1999 óta több mint 230 ezer gyerek élt át iskolai lövöldözést.