Régi pompájában ragyoghat nemsokára ismét a budavári Szentháromság téren, a Mátyás (Nagyboldogasszony) templom és a Hilton hotel szomszédságában az egykori - és a kormányzati szándék szerint a jövőbeni - Pénzügyminisztérium épülete - lelkendezik a lakájmédia. Segítségül hívják a felújításban érdekelt cégek szakszerűnek szánt indokát: itt az építészeti örökségmegóvás és a modern funkció ötvözésének szép példájával találkozhatunk majd. Mérvadó műemléki szakértők szerint viszont a különböző korszakoknak ilyen mesterkélt újravegyítésével, - még a második világháborús károk kijavítása utáni, letisztultabbá vált homlokzat ellenére is - csak kevés helyen lehet találkozni. Ne legyen kétségünk, az ostromot követő egyszerűbb külső a most folyó felújítás után ismét átadja a helyét a tornyokkal, cirádákkal dúsított réginek.
Ha már végképp az - egyébként kevéssé indokolt - felújítás mellett döntöttek, akkor a homlokzathoz akkor is kár hozzányúlni - mondják a hozzáértők. Az egykori jezsuita kolostor romjain épült modern Hilton tervezői is ügyeltek arra, hogy olyan épületet alkossanak, amely harmonikusan illeszkedik a Várnegyed fő terének a képébe, s külseje nem vonja el a figyelmet a Mátyás templom értékeitől. A régi-új Pénzügyminisztérium rekonstrukciójának a megálmodói azonban más véleményen voltak. Tevékenységüket a kőcsipkékbe ágyazott önmutogatás vágya mellett leginkább mintha az hajtotta volna, hogy a jelenlegi miniszterelnök igényét maradéktalanul kielégítsék, s kellően hivalkodó módon helyezzék el a kormányfő hivatalának közelében a pénzügyi tárcát, amelyet (alig több mint száz méterre) a Belügyminisztérium követ majd.
Kétségtelen, hogy a pénzügyi igazgatás évszázadokig ragaszkodott a jelenlegi Szentháromság térhez köthető helyhez, ami érthető is, hiszen az uralkodó (vagy a nádor) szerette a palotája közelében tudni a kincstárának őreit. Így nem csoda, hogy a jezsuita rend feloszlatása után, 1784-től a magyarországi királyi kamara vette használatba az itt álló épületet, majd 1867-et, a kiegyezést követően, a polgári államszervezet kiépítése után a Pénzügyminisztériumot helyezték el itt. (Természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy 1848-1849-ben, a szabadságharc alatt is itt működött a pénzügyi tárca, Kossuth Lajossal az élen, de a bukás után visszaállították a királyi kamarát.)
A hivatal azonban kinőtte régi épületét, és a szomszédos telkek kisajátítását követően 1901-1904 között Fellner Sándor tervei alapján új, reprezentatív palotát emeltek a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium részére. Az irodák mellett 300 fős báltermet is kialakítottak, rendezvények és esküvők számára. Évtizedekkel később, 1968 után itt működött a Várklub, amely Budapest popcentrumának számított, az Omega és az Illés együttes egyik törzshelyeként működött. Újabb évtizedek múltán itt forgatták Szabó István A napfény íze című filmjének egyik vívójelenetét.
Fellner Sándor előtt még az a cél lebegett, hogy a Szentháromság téri főhomlokzat a Mátyás-templomhoz alkalmazkodjon, ezért késő gótikus stílusban tervezte meg. A reprezentációs helyiségek ezért viselnek az angol Tudor-korra emlékeztető elemeket, de akad itt a francia késő barokkot idéző boltozat is, és nem hiányzik a márvány- és faburkolat, az elmaradhatatlan kandalló, valamint néhány Zsolnay porcelán-szobor sem. Viszont a historizáló külső mögött korszerű vasbetonszerkezet húzódik meg.
Az épület az ostrom alatt súlyosan megsérült. Az 1948-1962 közötti helyreállítás során jóval egyszerűbb konstrukciót hoztak létre, elhagyva több díszítő jellegű épületelemet, s a belső tereket is leegyszerűsítették, de mindezt igényesen tették. Ugyanakkor az épülethez illő funkciót nem sikerült megtalálni: évtizedekig itt működött a Műszaki Egyetem központi kollégiuma, majd kulturális és turisztikai intézményeknek adott helyet.
A NER azonban úgy döntött: ide kell költöznie megint a Pénzügyminisztériumnak. S ugyan pár éve az épületet ismét felújították, de a historizáló kényszer erősebb volt a józan gondolkodásnál, így a Fellner-féle eredeti külsőt állítják vissza, tornyokkal, kőcsipkékkel. A beruházók javára írható, hogy erről Ybl-díjas építészeket is megkérdeztek. A szakemberekből álló testületnem javasolta például a díszudvar üveg térlefedését, arra hivatkozva, hogy az bonyolult, költséges és a látványát jelentősen befolyásoló tartószerkezet megépítésével járna. (Érdekes módon más udvarrészeknél a lefedést megfontolásra érdemesnek tartották.)
Megírtuk, hogy a rekonstrukció tervezett költségei már az 50 milliárd forintnál járnak. De korántsem azért, mert a tökéletes megoldásra törekednek: a tárca létszáma 1715 fő, viszont a vári épületben csak 800-1000 főnek jut hely.
