Előfizetés

Pénzügyminisztérium a Várban: gavalléros költözés

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2019.11.17. 13:15

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A kincstárügyi tárca ismét a Várba költözik. Sokba fog kerülni - a költségek már az 50 milliárdot közelítik -, az épület külsejét is sok kifogás éri, ráadásul az intézmény dolgozóinak csak a fele fog elférni benne.
Régi pompájában ragyoghat nemsokára ismét a budavári Szentháromság téren, a Mátyás (Nagyboldogasszony) templom és a Hilton hotel szomszédságában az egykori - és a kormányzati szándék szerint a jövőbeni - Pénzügyminisztérium épülete - lelkendezik a lakájmédia. Segítségül hívják a felújításban érdekelt cégek szakszerűnek szánt indokát: itt az építészeti örökségmegóvás és a modern funkció ötvözésének szép példájával találkozhatunk majd. Mérvadó műemléki szakértők szerint viszont a különböző korszakoknak ilyen mesterkélt újravegyítésével, - még a második világháborús károk kijavítása utáni, letisztultabbá vált homlokzat ellenére is - csak kevés helyen lehet találkozni. Ne legyen kétségünk, az ostromot követő egyszerűbb külső a most folyó felújítás után ismét átadja a helyét a tornyokkal, cirádákkal dúsított réginek. Ha már végképp az - egyébként kevéssé indokolt - felújítás mellett döntöttek, akkor a homlokzathoz akkor is kár hozzányúlni - mondják a hozzáértők. Az egykori jezsuita kolostor romjain épült modern Hilton tervezői is ügyeltek arra, hogy olyan épületet alkossanak, amely harmonikusan illeszkedik a Várnegyed fő terének a képébe, s külseje nem vonja el a figyelmet a Mátyás templom értékeitől. A régi-új Pénzügyminisztérium rekonstrukciójának a megálmodói azonban más véleményen voltak. Tevékenységüket a kőcsipkékbe ágyazott önmutogatás vágya mellett leginkább mintha az hajtotta volna, hogy a jelenlegi miniszterelnök igényét maradéktalanul kielégítsék, s kellően hivalkodó módon helyezzék el a kormányfő hivatalának közelében a pénzügyi tárcát, amelyet (alig több mint száz méterre) a Belügyminisztérium követ majd.
Kétségtelen, hogy a pénzügyi igazgatás évszázadokig ragaszkodott a jelenlegi Szentháromság térhez köthető helyhez, ami érthető is, hiszen az uralkodó (vagy a nádor) szerette a palotája közelében tudni a kincstárának őreit. Így nem csoda, hogy a jezsuita rend feloszlatása után, 1784-től a magyarországi királyi kamara vette használatba az itt álló épületet, majd 1867-et, a kiegyezést követően, a polgári államszervezet kiépítése után a Pénzügyminisztériumot helyezték el itt. (Természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy 1848-1849-ben, a szabadságharc alatt is itt működött a pénzügyi tárca, Kossuth Lajossal az élen, de a bukás után visszaállították a királyi kamarát.) A hivatal azonban kinőtte régi épületét, és a szomszédos telkek kisajátítását követően 1901-1904 között Fellner Sándor tervei alapján új, reprezentatív  palotát emeltek a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium részére. Az irodák mellett 300 fős báltermet is kialakítottak, rendezvények és esküvők számára. Évtizedekkel később, 1968 után itt működött a Várklub, amely Budapest popcentrumának számított, az Omega és az Illés együttes egyik törzshelyeként  működött. Újabb évtizedek múltán itt forgatták Szabó István A napfény íze című filmjének egyik vívójelenetét. Fellner Sándor előtt még az a cél lebegett, hogy a Szentháromság téri főhomlokzat a Mátyás-templomhoz alkalmazkodjon, ezért késő gótikus stílusban tervezte meg. A reprezentációs helyiségek ezért viselnek az angol Tudor-korra emlékeztető elemeket, de akad itt a francia késő barokkot idéző boltozat is, és nem hiányzik a márvány- és faburkolat, az elmaradhatatlan kandalló, valamint néhány Zsolnay porcelán-szobor sem. Viszont a historizáló külső mögött korszerű vasbetonszerkezet húzódik meg.    Az épület az ostrom alatt súlyosan megsérült. Az 1948-1962 közötti helyreállítás során jóval egyszerűbb konstrukciót hoztak létre, elhagyva több díszítő jellegű épületelemet, s a belső tereket is leegyszerűsítették, de mindezt igényesen tették. Ugyanakkor az épülethez illő funkciót nem sikerült megtalálni: évtizedekig itt működött a Műszaki Egyetem központi kollégiuma, majd kulturális és turisztikai intézményeknek adott helyet. A NER azonban úgy döntött: ide kell költöznie megint a Pénzügyminisztériumnak. S ugyan pár éve az épületet ismét felújították, de a historizáló kényszer erősebb volt a józan gondolkodásnál, így a Fellner-féle eredeti külsőt állítják vissza, tornyokkal, kőcsipkékkel. A beruházók javára írható, hogy erről Ybl-díjas építészeket is megkérdeztek. A szakemberekből álló  testületnem javasolta például a díszudvar üveg térlefedését, arra hivatkozva, hogy az  bonyolult, költséges és a látványát jelentősen befolyásoló tartószerkezet megépítésével járna. (Érdekes módon más udvarrészeknél a lefedést megfontolásra érdemesnek tartották.) Megírtuk, hogy a rekonstrukció tervezett költségei már az 50 milliárd forintnál járnak. De korántsem azért, mert a tökéletes megoldásra törekednek: a tárca létszáma  1715 fő, viszont a vári épületben csak 800-1000 főnek jut hely. 

A csúcson hagyja abba a Miniversum

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2019.11.17. 12:57

Fotó: Facebook
A kicsinyítés visszatérő témája a művészeteknek. Talán a legismertebb kaland Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus nevéhez fűződik, miután 1966-ban – megrendelésre – megírta a Fantasztikus utazás című film forgatókönyve alapján a regényét, melyben egy csapat lekicsinyített tudós próbál egy ember testében egy agysérülést „rendbe hozni”. Ebből a sztoriból készült egy vígjáték verzió is Joe Dante rendezésében. Filmes fronton legutóbb Alexander Payne gondolta tovább az ideát a Kicsinyítés című filmjében, amelyben emberek gazdasági okokból vállalják a miniatűr létet. Hasonló kreatív koncepció húzódhat(ott) meg a Miniversum látványközpontot létrehozása mögött is. Mert hát igaz, hogy egy óriási méretű, részleteiben kidolgozott, folyamatos mozgásban lévő terepasztal, amin Magyarország, Ausztria, valamint Németország egyes tájai és nevezetességei elevenednek meg, de a lényeg itt is a részletekben rejlik. Amikor bekukkantunk ismerős helyszínekre, és humoros helyzeteknek lehetünk tanúi, amelyek ráadásul változnak is. Tehát a terepasztal jelen esetben – miközben persze, lehet rajta klasszikus módon forgalmat irányítani is –, már egyfajta performatív művészetként manifesztálódik, amely a modern urbánus élet görbe tükrét nyújtja, gegekkel megbolondítva. Akit esetleg a számok nyűgöznek le: a már említett három ország 14 települése, 600 épülete, 1,3 kilométer sínpályája 100, folyamatosan mozgásban lévő vasúti szerelvénnyel, aktív közúti forgalommal és nagyjából 5000 miniatűr figurával kel életre. A kiállítás népszerűsége 2014-es nyitása óta töretlen, a magyarok mellett a külföldi turisták is kíváncsiak a nem mindennapi látványosságra: a Tripadvisor oldalon a több száz budapesti nevezetesség közül a 18., míg a fővárosi kiállítások közül a 4. legnépszerűbb helyen szerepel mintegy 700 látogató értékelése alapján. És akkor jöjjön a rossz hír: a Miniversum jelen formájában már csak 2020. január 31-ig látogatható. Martisz Gábor, a Miniversum ügyvezetője megerősítette: fix időtartamra bérelték az Andrássy úti ingatlant, a szerződés lejár, így el kellett a kreatív csapatnak döntenie, hogy folytatják-e, vagy újabb kihívásokat keresnek és az utóbbi mellett döntöttek. Arra a kérdésre, hogy a Miniversum mostani tárlata később látható lesz-e, még nincs egyértelmű válasz. Tervek vannak arra, hogy egyes részei újra a közönség elé kerülnek, de egyben az egész biztosan nem, mert a jelenlegi kiállítótér egyedi tereire tervezték és építették. Egyszóval, sokat nem érdemes töprengeni, ha még nem láttuk a csodát, vagy esetleg újráznánk.
A zárás előtt eddig nem látott extrákkal készülnek a rendezők. A terepasztalokon például most jónéhány ismert karaktert és emlékezetes filmjelenetet felfedezhetnek a látogatók. A gyerekeket többek között Superman, Thomas a gőzmozdony és a Toy Story mesehősei várják. A felnőttek a Die Hard, a Penge, a Men In Black, és a Terminátor figuráit ismerhetik fel, ha részletesen megfigyelik a terepasztalokon feltűnő figurákat. Akit pedig az univerzumteremtés érdekel, az a decemberben nyíló fotókiállításra hangolhat: bár a Miniversum 2014-ben nyitotta meg kapuit, de előtte közel két éven át készült - egy évig tervezték, majd 9 hónapon át építették a világ egyik legnagyobb terepasztalát. Az építés 56 fő közreműködésével, 5 tonna faanyag, 20 ezer csavar és 15 km elektromos kábel felhasználásával zajlott – ennek a folyamatnak a dokumentálása lesz látható a páratlan fotótárlaton.

N. Kósa Judit: Negyven évig lestük a Tőzsdepalotát

N. Kósa Judit
Publikálás dátuma
2019.11.17. 11:30

Fotó: Adományozó: Magyar Rendőr / Fortepan
Lehettem vagy tíz éves, amikor egyszer majdnem szerepeltem a tévében. Akkoriban tévécsatornából volt összesen másfél, így a televízió hatalmas épületébe már remegő lábbal és torkomban dobogó szívvel léptem be, és elvarázsoltan kóvályogtam a hol vakítóan megvilágított, hol félhomályos terekben. 
Aztán kedvesen bár, de határozottan hazaküldtek – valami közéleti kérdésben kellett kimondaniuk a gyerekeknek a tutit, amihez én a kisdobos nyakkendőmmel alighanem súlyosan műfajidegennek találtattam -, de a bűbáj velem maradt. Olyannyira, hogy amikor negyedszázaddal később egyszer maga Ráday Mihály mutatta meg nekem a tévészékházat, ugyanazt a boldog izgalmat éreztem, még ha a feladat csak annyi volt is, hogy a stúdiók és vetítők kuszaságában keressük meg az eredeti, Szabadság téri Tőzsdepalotát.
Azt az épületet, amelynek Alpár Ignác annyira el akarta nyerni a tervezését, hogy két elképzelést is benyújtott rá: az egyikkel első, a másikkal második díjat nyert. 1899 karácsonya előtt hirdették ki az eredményt, és 1905. augusztus elsejéig kellett használatba venni az óriási épületet, hogy a tőzsdetanács megkapja a harminc éves adómentességet. Nem véletlen, hogy éppen aznap cserélt először gazdát gabona az árutőzsde licittermében…
A tőzsdetanács egyébként állami támogatás nélkül, 4,4 millió korona hitelből húzta fel a fényes palotát, amelynek északi végében az árutőzsde, a déliben az értéktőzsde működött, a kettőt egy-egy díszes foyer kötötte össze a központi kupolacsarnokkal. Volt itt számos iroda, 44 hangszigetelt telefonfülke, a földszinten távírda, posta és kávéház. 1948-ban viszont megszűnt a részvények kereskedése, így az épület előbb Lenin Intézetté, majd a Magyar Technika Házává vált, hogy végül 1955-ben itt kezdje meg működését a Magyar Televízió, mely 1969-re az egész monstrumot elfoglalta. A két tőzsdeteremből és az előterekből stúdió, illetve vetítő lett, a közlekedőtereket felszeletelték, még a díszes lépcsőházakban is irodákat alakítottak ki. 
2006-ban adta el az állam a házat a kanadai Tippin Corporation ingatlanfejlesztési vállalatnak, majd még három és fél évig visszabérelte – a Tőzsdepalota 2009 óta áll üresen. A legutóbbi hírek szerint tavaly tavaszra kellett volna legalább részben elkészülnie az ide megálmodott iroda- és kiskereskedelmi komplexumnak. De az átalakítás mindmáig nem vette kezdetét.