Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága is foglalkozott már az erdoganista török Maarif Alapítvány iskolájának budapesti megjelenésével - tudta meg a hvg.hu.
Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s tagja részleteket nem árulhatott el, csak annyit mondott, nemzetbiztonsági aggályok miatt az ellenzék vetette fel a témát, amely még nem került le a napirendről, a tárgyalás folytatódik. Zárt ülés volt, így a testület jobbikos elnöke, Lukács László György is csak annyit árulhatott el, az eddig meghallgatott jelentések egy korábbi időszakra vonatkoztak, úgyhogy azokat aktualizálni kell. Azt nem árulta el, milyen jelentésekről van szó.
Erdogan elnök hátországa hozta létre
A ferencvárosi Harsányi János Szakközépiskola helyén és épületében működik majd 2020-tól a török kapcsolatú Maarif Általános Iskola és Gimnázium. Az iskola egy nagyobb, világméretű rendszernek a része, a Maarif-iskolákat a regnáló török hatalom, Erdogan elnök és hátországa hozta létre. Itthon 240 tanulóval számolnak, ebből 80 gimnazista. Külföldi Maarif-iskolákban előfordult, hogy kötelezővé tették a Korán oktatását (az itthoni iskola pedagógiai programjában ez nincs benne), a 24.hu pedig arról is írt,
A kerületében nyíló iskola miatt Baranyi Krisztina polgármester is számos kérdést tett fel november elején Pintér Sándor belügyminiszternek, hogy megtudja, az iskola mögött álló Maarif Hungary Nonprofit Kft. hogyan tudta kevesebb, mint egy hónap alatt megszerezni az iskolanyitáshoz szükséges engedélyeket az oktatási illetve kormányhivataltól (a kft. alapító okirata augusztusi, az iskolának szeptember 1-el volt jóváhagyott SZMSZ-e), vajon a hatóságok kellően alapos döntést hoztak-e ilyen rövid idő alatt.
A radikális iszlám mellett a zaklatás is megjelent
Baranyi a Pintérnek címzett levelében felhozta, hogy a török alapítvány 135 iskolát működtet 41 országban, több helyen a Turkish Maarif Foundation iszlamista terrorszervezetekkel való kapcsolatáról írtak, és kiderült, hogy az iskolákban a radikális iszlám megjelenése mellett diáklányok szexuális zaklatására is volt példa. Baranyi arra várt választ, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ vagy más szerv készített-e megfelelő kockázatelemzést, és ha igen, az Orbán Viktor elé került-e. Érdekelte az is, hogy a sajtóban megjelent biztonsági kockázatokat mennyire kell komolyan venni, amennyiben nincs biztonsági kockázat, látni szeretné a jelentést.
Pintértől egy hét alatt sem kapott választ, a hvg.hu viszont igen, bár abban sem volt sok konkrétum:
A hírportál munkatársa beszélt az alapítványi iskolák működését ismerő szakemberrel, aki azt mondta, a pedagógiai szakmai vizsgálatra valóban elég lehet egy hónap, az alapításra vonatkozó adatokat és dokumentumokat május végéig kell beadni, a hatóságnak 60 napja van ezeket elbírálni. A nemzetközi iskolák akkreditációja másképp működik, ha az iskola vállalja, hogy a magyar Nemzeti Alaptanterv szerint oktat - ilyen a Maarif is -, akkor az állam csak azt ellenőrzi, megvannak-e az oktatáshoz szükséges tárgyi-személyi feltételek (tantermek, könyvtár, oktatók).
A lap forrása szerint a Maarif esetében fontos szempont lehetett az is, hogy az Erdogan-látogatásra már legyen engedélye. A török elnök meg is köszönte az Orbán Viktorral tartott sajtótájékoztatón, hogy Magyarország engedélyezte az iskolát.
