Hálátlanok

El kell ismerni, különleges beszédet mondott a magyar kormányfő a bársonyos forradalom kezdetének harmincadik évfordulóján, Prágában. Egy kalap alá vett egy sor olyan történelmi tényt, amelyekről eddig azt gondoltuk, közük nincs egymáshoz. Szerinte például míg Nyugaton a hatvannyolcasok fel akarják számolni a „szabad nemzetállamokon és keresztény kultúrán nyugvó európai világot”, „a mi '68-unk” éppen ezek visszaszerzését és megvédését akarja.

Sokat tanulhattunk a beszédből. Az ugyanis már-már forradalmi gondolat, hogy a prágai tavasz azért jöhetett létre, mert Alexander Dubcek és a többiek a keresztény Európa megvédéséért szálltak síkra. Orbán Viktor e megállapítása hallatán elismerően csettinthettek vendéglátói, mert ilyen bátor történelemértelmezésre még a cseh kutatók sem képesek. Ők leragadtak annál, hogy a prágai tavasz során a demokratikus szocializmus megteremtése volt a cél egy olyan társadalomban, ahol a kereszténység vajmi kevés szerepet játszott. A balga cseh történészek annál a gondolatnál is leragadtak, hogy a demokráciáért akkor fellépők nem cseh vagy szlovák államot akartak létrehozni, nem a nemzeti szuverenitást kívánták erősíteni, hanem meg akarták tartani Csehszlovákiát, valamivel több jogot adva a szlovákoknak. Már csak azért is szerencsés volt éppen Prágában beszélni a közép-európaiak egykori harcias antikommunizmusáról, mert a jelenlegi cseh kabinetet kívülről éppen a kommunisták támogatják.

Miniszterelnökünk büszkén elmondta, Közép-Európa jelenti Európa jövőjét; Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pedig megjegyezte, teljesültek a harminc évvel ezelőtti álmaink. Kár, hogy a szombaton Prágában a kormány ellen tüntető negyedmillió ember nem így látta. Szerintük a vezetés korrupt, ellopja az EU pénzét. A hálátlanságnak Prágában sincs határa.