Évtizedes rekordot döntött az amazonasi erdőirtás mértéke

Publikálás dátuma
2019.11.19. 11:17

Fotó: JOAO LAET / AFP
A tavalyi, közel tízezer négyzetkilométernyi erdőirtás 2008 óta a legkiterjedtebb - közölte a brazil űrkutatási hivatal.
Az Amazonas-medence brazil részén az elmúlt egy évben 29,5 százalékkal nagyobb területen irtották ki az esőerdőt, mint a korábbi évben, ez a legkiterjedtebb erdőirtás az országban 2008 óta – derül ki a brazil űrkutatási hivatal (INPE) adataiból.   
2018 augusztusa és 2019 júliusa között 9762 négyzetkilométernyi esőerdőt irtottak ki a térségben.

Jair Bolsonaro brazil elnök korábban megkérdőjelezte az INPE által rendelkezésre bocsátott adatok helyességét. A tudósok szerint az Amazonas erdőségeinek irtása fokozódott, mióta Bolsonaro januárban elfoglalta hivatalát. Mint mondták, az elnök előnyben részesíti a gazdasági fejlődést a természet védelmével szemben. Az elnök, aki az INPE hasonló júliusi jelentését megalapozatlannak nevezte, a most kiadott jelentést nem kommentálta.
Ricardo Salles környezetvédelmi miniszter csütörtökön találkozik az Amazonas-medence kormányzóival, hogy megvitassák az erdőirtás elleni fellépést. Salles szerint az erdőirtás hátterében legtöbbször az illegális bányászat, a fakitermelés és a földterületszerzés áll.
Az Amazonas a világ legnagyobb esőerdőjeként létfontosságú, mivel jelentős mennyiségű szén-dioxidot raktároz el, és ezzel lassítja a globális felmelegedést. Az elmúlt évtizedben a korábbi brazil kormányoknak adminisztratív eszközökkel, bírságokkal sikerült visszaszorítani az erdőirtásokat. Bolsonaro és kormánya azonban bírálta ezt a szankcionálást és elnézte a környezeti károkozást.
Szerző

Évente már 107 kiló csomagolási hulladékot termelnek a németek

Publikálás dátuma
2019.11.19. 10:20

Fotó: Swen Pförtner/dpa Picture-Alliance / AFP
Egyre több csomagolási hulladék keletkezik Németországban, a szövetségi környezetvédelmi hivatal (UBA) hétfőn megjelent kimutatása szerint az egy főre jutó mennyiség meghaladja az évi 100 kilogrammot.
A legutóbbi vizsgált évben, 2017-ben országszerte 18,72 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett, ami új történelmi csúcs és háromszázalékos növekedés az egy évvel korábbi 18,16 millió tonnához képest –  derül ki a hivatal közleményéből. A lakossági fogyasztás részaránya 47 százalékos, ami 3,8 százalékpontos növekedés éves szinten, és 8,84 millió tonna, vagyis fejenként 107 kilogramm kidobott csomagolóanyagot jelent.
A növekedés egyik fő oka a gazdasági fellendülés, ami több terméket, és így több csomagolási hulladékot is jelent. Fontos tényező a fogyasztói szokások változása is. Így nagy szerepe van a csomagküldő rendszeren alapuló internetes vásárlás és a házon kívüli étkezés szokásának. A csomagolóanyagoktól elvárt új tulajdonságok és funkciók, például az újrazárhatóság és a termék adagolásához mellékelt kiegészítők is növelik a hulladék mennyiségét, és az is, hogy a fogyasztói termékek gyártói számos árucikket egyre kisebb adagokba porciózva forgalmaznak.
A németek túl sok csomagolóanyagot fogyasztanak, ami árt a környezetnek

– húzta alá Maria Krautzenberg.

Az UBA vezetője, kiemelve, hogy sokszor indokolatlanul „anyagintenzív” a termékek csomagolása. Így például a fogkrémeknél gyakori, hogy az anyagot tartalmazó tubust, vagyis magát a becsomagolt terméket is még külön becsomagolják. Azonban az újrahasznosítási arány viszonylag magas, a csomagolási hulladék valamennyi típusát együttvéve csaknem 70 százalékos, de a környezet védelmében még tovább kell emelni – tette hozzá a szakember.
A hivatal adatai szerint a papír és a kartonpapír esetében 87,6 százalék, az üvegnél 84,4 százalék az újrahasznosított anyag aránya, a műanyagnál viszont csupán 49,7 százalék, a csomagolóanyagokhoz felhasznált fa esetében pedig mindössze 25,8 százalék.
Szerző

Klímavédelmi törvényt hozott Németország

Publikálás dátuma
2019.11.18. 11:55
A Niederaussem lignit erőmű
Fotó: FEDERICO GAMBARINI / AFP
A szövetségi parlament által megszavazott jogszabálycsomag célja, hogy Németország teljesítse az éghajlatváltozás elleni nemzetközi küzdelemben 2030-ra kitűzött célokat.
Megszavazta a német szövetségi parlament (Bundestag) pénteken a kormány klímavédelmi programja alapján készült jogszabálycsomagot, amely azt szolgálja, hogy Németország teljesítse az éghajlatváltozás elleni nemzetközi küzdelemben 2030-ra kitűzött célokat. Németországnak a párizsi klímavédelmi egyezmény alapján ekkorra 1990-hez képest 55 százalékkal kell csökkentenie szén-dioxid-kibocsátását.  Az ennek érdekében hozott intézkedések alapgondolata a szén-dioxid-kibocsátás fokozatos „beárazása” és a klímabarát magatartás ösztönzése. A középpontban három terület, az energia-, a közlekedési és a lakásszektor áll.
Az első német klímavédelmi törvény legfőbb eleme egy nemzeti szintű kibocsátás-kereskedelmi rendszer, amelyben a fűtő- és üzemanyagokat – benzin, dízel, fűtőolaj, földgáz – forgalmazó vállalkozások jutnak szén-dioxid-kibocsátási jogosultsághoz. A 2021-ben induló rendszerben kezdetben tonnánként 10 euróba kerül majd a kibocsátási jog, majd fokozatosan drágul, 2025-ig 35 euróra. Utána a piaci viszonyok határozzák majd meg az árat, és az állam csak egy felső korlátot – tonnánként 60 euró – jelöl ki.
A fűtő- és üzemanyagok fogyasztói ára az új rendszer révén emelkedik majd, amit egy sor további intézkedéssel igyekeznek ellensúlyozni. Például a beszerzési ár 40 százalékáig terjedő támogatással ösztönzik az olajtüzelésű kazánok cseréjét modern berendezésekre.
A klímabarát magatartás ösztönzésének fő eszköze az adórendszer. Így az új szabályok szerint a lakások szigetelése, az ablakok cseréje, a fűtési rendszer felújítása és az energiafelhasználást más eszközökkel mérséklő beruházások költsége részben leírható a személyi jövedelemadó (szja) alapjából. A beruházás befejezésének évében a költségek 7 százalékát, a következő két évben pedig 6-6 százalékát, összesen 40 ezer eurót (13 millió forint) lehet leírni.
Az új szabályok szerint a lakások szigetelése, az ablakok cseréje, a fűtési rendszer felújításának költsége részben leírható a személyi jövedelemadó alapjából
Fotó: PATRICK PLEUL / AFP
Ugyancsak az szja-val kapcsolatos intézkedés, hogy a munkájuk miatt ingázók adókedvezményét kilométerenként 5 centtel 35 centre növelik a 21. kilométertől, ezzel évente legfeljebb 4500 euróval csökkenthető az adóalap.
Az általános forgalmi adó (áfa) rendszerében az eddigi 17 százalékról 9 százalékra csökkentik a vonatjegyek után fizetendő áfa kulcsát, hogy ösztönözzék a klímabarátként számon tartott vasúti közlekedést. Ezzel együtt csaknem a duplájára, 7,50 euróról 13,03 euróra emelik a belföldi és az Európán belüli utakra szóló repülőjegyek után fizetendő különadót, és nagyjából 10-10 euróval emelik a közepes és a hosszú távú repülőutakra szóló jegyek árán felül fizetendő különadót a jelenlegi 23, illetve 42 euróról, hogy a költségek növelésével az éghajlatváltozást kevésbé fokozó közlekedési formák felé tereljék az utazókat.
A Bundestag gyorsított eljárással tárgyalta a csomagot, hogy az intézkedések legnagyobb része már 2020 első félévében érvénybe léphessen, a kormány és a törvénycsomagot megszavazó kormánypártok szándékának megfelelően. Ez azonban egyelőre nem biztos, mert az adózási vonatkozású változtatásokhoz a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat hozzájárulása is szükséges, amelyben a kormánypártok nincsenek többségben. Ezért meg kell szerezniük a Zöldek vagy a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) támogatását, amelyek számos szakértővel és klímavédelmi civil szervezettel együtt elhibázottnak és hiányosnak minősítették a kormányzati klímavédelmi tervet, és ellene szavaztak a Bundestagban.
A törvénycsomag arról is rendelkezik, hogy a kormánynak folyamatosan ellenőriznie kell az ágazatokra lebontva és éves szinten meghatározott klímavédelmi, kibocsátás-csökkentési célok teljesítését, és az adott területen illetékes minisztériumnak kiigazító programot kell kidolgoznia, ha elmaradást tapasztal. Ez alapvető szemléletváltást jelent a kormányzati munkában, „a klímavédelmi törvény révén valamennyi minisztérium klímavédelmi minisztérium lesz” – fogalmazott Svenja Schulze környezetvédelmi miniszter.
Szerző