Leváltják a szakképzési hivatal fideszes vezetőjét

Publikálás dátuma
2019.11.20. 06:40
Kucsák László és az őt kinevező Palkovics László miniszter.
Fotó: BOTÁR GERGELY
Kevesebb mint egy év után távozik a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) éléről Kucsák László, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője – értesült lapunk.
Kucsákot idén januárban nevezték ki az NSZFH elnökének, a szakképzésért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkor még a szakképzés és felnőttképzés fejlesztését, a „21. századi szakképzés megvalósítását” várta tőle. Forrásaink szerint Kucsák "nem remekelt" az egyik legfőbb oktatási háttérintézmény vezetőjeként, sőt, úgy tudjuk, az utóbbi időben már nem is járt be sokat a hivatalba. Mindez abból a szempontból nem meglepő, hogy szakmai pályafutása során kinevezéséig nem volt tapasztalata szakképzés területén. Életrajza szerint korábban akkor került közelebbi kapcsolatba szakképző intézménnyel, amikor középiskolásként, 1978-1982 között a budapesti Közgazdasági és Szakközépiskolába járt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos tanárként diplomázott, egy általános iskolában tanított, majd 2002-ben közoktatás vezetői képzettséget is szerzett. Nem sokkal később politikai pályára lépett, a 2006-os önkormányzati választáson fideszes fővárosi képviselő lett, 2010-ben országgyűlési képviselői helyet szerzett, ezzel együtt 2010-2014 között Pestszentlőrinc-Pestszentimre „külsős” alpolgármestereként is tevékenykedett. A 2018-as parlamenti választáson kerületében alulmaradt az MSZP jelöltjével, Kunhalmi Ágnessel szemben. A Fidesz nem hagyta az út szélén; volt a Klebelsberg Központ új elnöki székének várományosa is, ám miután a posztra az állami iskolafenntartó korábbi szakmai elnökhelyettesét, Hajnal Gabriellát nevezték ki, Kucsáknak be kellett érnie az NSZFH-elnökséggel. Ami nem egy hálás feladat, az utóbbi négy évben a szakképzési hivatal „falta” a vezetőket: a 2016-ban kinevezett Kanzsalics Eszter – akinek korábban szintén nem volt semmilyen felnőttképzéssel, szakképzéssel kapcsolatos szakmai tapasztalata – bő egy év után távozott. 2017 novemberében a pedagógus végzettségű Molnár Attila került a helyére, aki néhány hónapig vezette a hivatalt, majd 2018 májusában Magyar Zita főigazgató-helyettes vette át a kormányrudat Kucsák 2019. januári kinevezéséig. Úgy tudjuk, Kucsák távozása után ideiglenesen újból Magyar Zita – akit egyébként szakmai körökben Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár „jobbkezeként” emlegetnek – vezetheti az intézményt. Kerestük az ITM-et, hogy megtudjuk, pontosan mi az oka Kucsák távozásának, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást. 

Elfogadták a szakképzési törvényt

Az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden megszavazta a Palkovics László innovációs miniszter által benyújtott új szakképzési törvényt, ami ellen szakmai szervezetek és az érdekképviseletek is tiltakoztak. A szakképző iskolákban dolgozók elveszítik közalkalmazotti státuszukat, a 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatár ellenére a szülőknek kötelességük lesz 18 éves korukig vagy legalább egy részszakma megszerzéséig taníttatni gyermeküket, a szakképző intézményeket átnevezik, az OKJ-rendszer is változik. Mindezek miatt a Pedagógusok Szakszervezete november 30-án tüntetést tart Budapesten.

Szerző

"A gyerekekre azért adjunk maszkot, ha kiengedjük őket az utcára"

Publikálás dátuma
2019.11.20. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Egyre gyanúsabb, hogy emberre mérgező gázok kerülhettek a levegőbe Mészáros Lőrinc mátrai erőműve és keményítőgyára körül.
– Engem nem érdekel, hány százmillió forintot tesz zsebre Mészáros Lőrinc vagy rajta keresztül Orbán Viktor, engem az érdekel, hogy ne haljon meg az unokám, ne legyen rákos a férjem, ne kelljen félelemmel kilépni az ajtón, hogy milyen színű füst szivárog az erőmű kéményéből, vagy milyen bűz lepi el épp a falut – mondja egy idős asszony, miközben a zsebkendőjébe szipog. Visontán, az új sportcsarnok előtt állunk, bentről özönlenek ki épp a gyerekek. A faluban ezerkétszázan laknak, a férfiak többsége az újraállamosítás előtt álló, de most még Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Opus Global Nyrt. tulajdonában lévő Mátrai Erőmű Zrt.-ben, vagy a szintén ehhez a cégcsoporthoz tartozó, búzafeldolgozással és keményítőgyártással foglalkozó Viresol Kft-ben dolgozik. A visontaiak szerint ez az utóbbi üzem okozta néhány nappal ezelőtt azt az elviselhetetlen bűzt és fojtogató szagot, ami miatt a helyszínen többen rosszul lettek, rosszullétre, hasmenésre, fejfájásra, hányingerre panaszkodtak, ahogy egy helyi fogalmazott: „taknyuk-nyáluk egybefolyt”. A faluban kedden többen arról is meséltek lapunknak, hogy az üzem környékén dolgozók zsebében még a fémpénzek is elszíneződtek – ezt egy, a 444.hu-hoz eljutott levél is megerősítette. – Tudja, milyen több mázsa rothadó tyúktoll és száz pöcegödör illata? Ilyet képzeljen el maga előtt! Milyen maró hatású gáznak kellett ott keletkeznie, hogy a fémmel ilyen kölcsönhatásba lépjen? És miért próbálja minden hivatalos szerv elmismásolni az ügyet, hogy nincs semmi baj, az emberre nem veszélyesek a gázok? Hát persze, csak hozzátették, hogy a gyerekekre azért adjunk maszkot, ha kiengedjük őket az utcára. Ettől nem nyugodtunk meg! – dohog egy férfi az idősek otthona előtt, ahonnan délidőben sokan az ebédet viszik haza. Köztük van a polgármester, Szarvas László is.
A falu vezetője kérdésünkre csak a hivatalos álláspontot közvetíti, vagyis azt, hogy a hatóságok szerint a légszennyezés mértéke nem haladta meg a határértéket. Szavai szerint az önkormányzat a katasztrófavédelem mobil laborját kérte fel a település belterületén a levegőminőség megvizsgálására. Hozzátette: a polgármesteri hivatalhoz nem érkezett az ügyben semmilyen hivatalos bejelentés vagy feljelentés.   Azt, hogy a Mészáros Lőrinc-féle keményítőgyár és a technológiai tározó lehetett a hibás, az Átlátszó keddi cikke is megerősíti. Információik szerint az egészségügyi határértéket meghaladó mértékű kénhidrogént és nitrogén-monoxidot, valamint foszfor-hidrogént mutattak ki a gázszivárgásokban, a szennyezés forrása pedig az Őzse-völgyi technológiai víztározóból kivett víz lehet. Február óta ide engedi az elvileg tisztított szennyvizét és csapadékvizét a Viresol Kft. búzafeldolgozója és keményítőgyára is. Hozzátették: a Heves megyei katasztrófavédelem közlésével ellentétben mindhárom gáz rendkívül mérgezőnek számít, a koncentrációtól függő mértékben súlyos egészségkárosodást vagy akár halált is okozhatnak. Ehhez képest sem a keményítőgyár, sem a Mátrai Erőmű honlapján egyetlen szó sem olvasható a légszennyezésről, az újságírói kérdésekre pedig eddig csak egy szűkszavú közleményben reagáltak. E szerint az Erőmű és az Ipari Park dolgozói az észlelés napján sem voltak veszélyben. A folyamatos légtérelemzési vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az Erőmű és az Ipari Park területén a bomlástermékek jelenléte mára már megszűnt, az Őzse-völgyi víztározó környékén pedig elenyésző mértékűre csökkent. A bomlástermékek keletkezésének kiváltó okairól a vizsgálat után nyilatkoznak. Nagy Csaba, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője kedd délután annyit mondott: nincs mit hozzátenniük a november 15-én kiadott közleményükhöz. Ebben azt írták, hogy két mobil laborral folyamatosan jelen vannak a Mátrai Erőmű visontai telephelyén és ha az egészségre ártalmas mennyiségű veszélyes anyagot mérnek, haladéktalanul intézkednek.

Jött Mészáros, ment a pénz

Feltűnően hallgatnak a Mátrai Erőmű térségében lévő önkormányzatok vezetői, a polgármesterek információhiányra hivatkozva hárítják a kérdéseket. A helyiek szerint azért, mert nem akarják magukra haragítani azt a cégcsoportot, amelyik százmilliókat fizet helyi iparűzési adó címen. Az ezerkétszáz fős Halmajugra például 2016-ban közel 1,3 milliárd forintot kapott ilyen címen, vagyis minden helyi lakosra majdnem egymillió forint „jutott”. Ennek nagyjából fele esett a szintén ezerkétszáz lelkes Visontán és Detken egy főre. Mészárosék érkezése óta ugyanezek a bevételek nagyjából megfeleződtek, mert a termelés visszaesett – tudtuk meg Visontán – de még így is a hozzá köthető cégek adják a falvakat életben tartó bevételek jelentős részét. (D. J.)

Szerző
Frissítve: 2019.11.20. 15:40

A Corvinus mintájára szabják át a győri egyetemet

Publikálás dátuma
2019.11.20. 06:00
Egyelőre nem tudni, miből fedezik az önálló működést
Fotó: Béres Márton / Népszava
A BCE után a Széchenyi István Egyetem kerülhet ki az állami fenntartásból. Pedig a mintául szolgáló átalakítás nem volt zökkenőmentes.
Már jövő nyáron a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) mintájára alakulna át a győri Széchenyi István Egyetem (SZE) – értesült lapunk. Pedig a Corvinuson sem zökkenőmentes az átállás. Információink mindez egy hétfői dékáni értekezleten került szóba. Úgy tudjuk, az intézmény vezetése akár már idén is készen állt volna az átalakítási folyamatok megindítására, ám „stratégiai okokból” a későbbi időpont mellett döntöttek. Korábban az SZE rektora, Földesi Péter sem rejtette véka alá, örömmel fogadná az átalakítást. A szeptemberi tanévnyitón arról beszélt: „A Corvinus-modell megy tovább, és potenciálisan ilyen irányba indulhat el a Széchenyi István Egyetem is”. A Népszava is megírta, hogy idén júliustól már nem az állam, hanem egy erre a célra létrehozott vagyonkezelő alapítvány, a Maecenas Universitatis Corvini a Corvinus Egyetem fenntartója. A működéshez szükséges alaptőkét a MOL és a Richter 10-10 százalékos, összesen 380 milliárd forint értékű, állami tulajdonú részvénypakettje biztosította, amit átadtak az alapítványnak – melynek kuratóriumi elnöke Hernádi Zsolt MOL-vezér lett. Így a Corvinus kiszabadulhatott az állami fenntartás „béklyóiból”. 
A Corvinus-modell gyors átvétele meglepő, mert bár a kormány szerint siker az egyetem fenntartóváltása, az ott dolgozók közül többen vitatják ezt. Egyikük azt mondta lapunknak: továbbra is nagy a bizonytalanság, a vezetés nem vonja be az oktatókat és a hallgatókat sem az átalakítás folyamataiba, csak kész tények elé állítja őket. Egy másik BCE-munkatárs szerint aggasztó folyamatok kezdődtek, a fenntartó alapítvány kuratóriuma például egyoldalúan, a dékánokból, oktatókból álló szenátus bevonása nélkül módosított az intézmény működési szabályzatán, ami sérti az egyetemi autonómiát. A fenntartóváltás után az oktatók közalkalmazotti státuszukat is elveszítették, ennek következményeiről az egyetemi szakszervezettel továbbra sincs megegyezés. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter már augusztusban arról beszélt, hogy a Corvinus új fenntartói modelljének tapasztalatai pozitívak, ezért a tervek között szerepel további felsőoktatási intézmények esetében is e modell megvizsgálása. Potenciális jelöltként említette a Széchenyi István Egyetemet, a Kecskeméti Egyetemet és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet is. Nem véletlen, hogy a potenciális jelöltlistán épp a SZE áll az első helyen – háttérben a győri Audi-gyárral. Az Audi Hungaria Zrt. már több mint tíz éve együttműködik az egyetemmel, ahol saját kara is van (Audi Hungaria Járműmérnöki Kar), és a várható átalakításokból is kiveheti a részét. Az Audi Hungaria árbevétele tavaly mintegy 2400 milliárd forint volt. Érdeklődtünk a cégnél, szerepet vállalnak-e az egyetem várható fenntartói modellváltásában, de lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást. A SZE jövőjével kapcsolatban kerestük az intézmény rektorát, Földesi Pétert, valamint a kancellárt, Filep Bálintot is, de nem reagáltak. Hallgatásba burkolózott az Innovációs és Technológiai Minisztérium is.
Szerző