Az Országgyűlés 119 igen, 40 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett fogadta el kedden Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter törvényjavaslatát a szakképzésről, amely a 2011-ben elfogadott elődjét váltja fel – közölte az MTI.
Ahogy arról a Népszava több alkalommal is beszámolt, az új szakképzési törvény ellen civil szakmai szervezetek és szakszervezetek is tiltakoztak, mindhiába. Érdekképviseleti oldalról az egyik leginkább kifogásolt elem, hogy a szakképzési intézményekben dolgozók elveszítik közalkalmazotti státuszukat, foglalkoztatásuk a Munka törvénykönyve alá kerül, így több jogi védettségtől elesnek és a rabszolgatörvényt is alkalmazni lehet rájuk.
Legutóbb Hollik István KDNP-s képviselő módosító javaslata – amit ugyancsak elfogadott a parlament – borzolta a kedélyeket: a törvényt azzal egészítették ki, hogy a szülőnek kell gondoskodnia arról, hogy gyermeke 18 éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig iskolába járjon – akkor is, ha már nem tanköteles (az Orbán-kormány 2012-ben 16 évre csökkentette a tankötelezettség korhatárát). Ha a szülő ennek nem tesz eleget, a gyerek után járó valamennyi támogatást elvehetik.
Mindemellett átalakul a szakképzés irányítási rendszere, a képzések hossza, a szakképző intézmények megnevezése is: a 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz, az 5 éves technikum és a 3 éves szakképző iskola. A diákok a cégeknél a jövő tanévtől már munkaviszony keretében fognak részt venni a gyakorlaton. Átalakul az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) is, ami kétpilléres lesz: a mintegy 170 „alapszakmát” csak az iskolarendszerben, szakképző intézményekben lehet majd tanulni. A rövidebb idejű, adott célterületre fókuszáló speciális képzéseket – amelyek az alap szakképesítésekre is épülhetnek – pedig csak a felnőttképzés keretében.
A Pedagógusok Szakszervezete november 30-ra demonstrációt hirdetett Budapesten, egyebek mellett a szakképzési rendszer egyeztetés és társadalmi vita nélküli átalakítása miatt.
