Donald Tusk azt ígéri, hogy harcolni fog a populizmus ellen az európai kereszténydemokraták élén. Állásfoglalását oldalvágásnak tekintik Orbán Viktor ellen, annál is inkább, mert úgy fogalmazott: össze kell fogni a legfontosabb csatában, amelyben az egyik oldalon a felelőtlen populizmus erői állnak, szemben velük pedig az EPP, a felelős népszerűség képviselője van. A tudósítás hozzáteszi, hogy a pártcsalád adja továbbra is legerősebb frakciót Strasbourgban, ám egyre nagyobb nyomást gyakorolnak rá a szélsőjobbosok, a liberálisok és a zöldek.
A világ egyik vezető lapja „Európai populizmus” felcímmel számol be arról, hogy a Tusk által közzétett figyelmeztetés kihívást jelent Orbán Viktorral szemben, hiszen az EPP új első embere a középjobbot próbálja mozgósítani a földrészen az autokraták ellen. A politikus kesztyűt dobott a pártcsaládon belül a nacionalistáknak és demagógoknak, amikor azt sürgette, hogy gyorsan vessenek véget a belharcoknak. Az is mondta, hogy a Néppárt nem fogja feláldozni a polgári szabadságjogok, a jogállam és a közéleti tisztesség értékeit a biztonság és rend oltárán. És aki ezt nem képes elfogadni, az gyakorlatilag kívül helyezi magát a pártcsaládon, mutatott rá.
A kereszténydemokraták egyelőre tépelődnek, mitévők is legyenek a Fidesszel. Egyesek úgy vélik, lehetetlen a megbékélés, mert a magyar demokrácia már oly mértékben leépült, ráadásul Orbán mélyíti a kapcsolatokat a szélsőjobbal. Azon kívül személyes támadást intézett Jean-Claude Juncker ellen. Mások viszont nem szeretnének lemondani a magyar voksokról az Európai Parlamentben. Amiatt is aggódnak, hogy távozása esetén a magyar miniszterelnök a nacionalista szélsőséghez állhat át, és ez csak növelné a az EPP bajait. Ugyanakkor Tusk már jó ideje kendőzetlenül bírálja a kormányfőt, és szavai igen nagy súllyal esnek latba a kontinens középső és keleti felén. Mostani kijelentései arra utalnak, hogy egyáltalán nem igyekszik leplezni a belső törésvonalakat, gyors rendezést akar.
Manfred Weber, a strasbourgi frakcióvezető még az új elnök beszéde előtt azt hangoztatta: a magyar vezetőn múlik, részese akar-e lenni egy erős, megbízható, középjobb összefogásnak. Ha igen, akkor meg kell oldania a problémákat, egyelőre azonban nincsenek erre utaló jelek. Pedig tudja, mit vár tőle a Néppárt. Egy holland egyetemi tanár úgy értékelte: nem világos, mint akar Orbán, de ha szeretne bent maradni a pártcsaládban, akkor Tusk megválasztása nem jó hír számára.
Burkoltan Orbán Viktornak címezve szavait, az Európai Néppárt új elnöke elítélte a populistákat. Megválasztása előtt elhangzott beszédében Tusk az EPP zágrábi kongresszusán a populistákat, manipulátorok és autokratákat ostorozta. Arra szólította fel a nagy pártok vezetőit, hogy vegyék fel a harcot a nacionalista politikusokkal szemben. Egyben bírálta azokat, akik a félelem- és gyűlöletkeltéssel akarnak szavazatokat szerezni. Hozzátette, hogy csak azoknak van joguk a hatalomra, akik biztonságérzetet adnak az embereknek, mégpedig úgy, hogy megőrzik azok szabadságát és jogait. Ám semmiképpen sem sorolta ide azokat, akik szerint a szabadságot nem lehet összeegyeztetni a biztonsággal.
Tusk arra is kitért, hogy Merkel nagyszerű szerepet töltött be a migrációs válság enyhítésében, de a lengyel vezető ez ügyben is oldalvágást intézett Orbán ellen, mondván, hogy a magyar kormányfő annak idején szintén keményen dolgozott, ám csakis a saját programján. Ennek érdekében kerítést állíttatott fel, óriásplakátot helyeztetett ki, rajtuk bevándorlás-ellenes propagandával. Előzőleg a házigazda horvát miniszterelnök azt közölte, hogy a pártcsalád előkészíti a jelentést a Fidesz helyzetéről, miután a magyar párt tagságát még a tavasszal felfüggesztették jogállami aggályok miatt.
A lap még a zágrábi tanácskozás beharangozójaként azt írta, hogy a Néppárt sokféle gonddal küszködik, de ezek közül egyik sem annyira robbanásveszélyes, mint az, hogy milyen megoldást találjanak a Fidesz ügyére. A döntés nagyban meghatározza majd a hagyományos jobboldal jövőjét, így azt, hogy tovább sodródik-e a pártcsalád jobb felé. Merthogy a súlypont a Kelet és az új tagállamok felé tolódott el, már nem a megszokott nyugati kereszténydemokrata gyökerek dominálnak egyértelműen. Tusk feladata lesz, hogy új irányt és identitást adjon a széttagolt tömörülésnek. Egyesek azt sürgetik, hogy tegyék ki a magyar párt szűrét, miután Orbánt azzal vádolják, hogy aláássa a jogállamot.
Az EPP nem kíván az ügyön civakodni a kongresszuson, de a küldöttek elismerik, hogy itt olyan kérdésről van szó, amely kritikus a csoport tekintélye és főcsapás iránya szempontjából. A London School of Economics egyik elemzője nagyon veszedelmesnek tartja, ha az Európai Néppárt nem foglalna állást. Tusk az eddigiek során egyáltalán nem leplezte, mennyire elutasítja a populistákat. A pártcsalád azonban erősen megosztott Orbán jövője kapcsán, de nincs kedve elveszíteni a magyar szavazatokat Strasbourgban. Siegfried Muresan, a frakció román alelnöke kijelentette, hogy a Fidesz távozása a Brexithez hasonlóan destabilizálná mind a Néppártot, mint Magyarországot, de senki sem nyerne a dolgon. Viszont ha a magyar kormány venné a kalapját, akkor a nacionalista szélsőségesekkel bútorozhatna össze.
Az Európai Unió következő külügyi főmegbízottja úgy látja, nagyon nehéz olyan országokban élni, ahol nincs jogállam, nem választják el egymástól a hatalmi ágakat, és ahol nem lehet bízni az igazságszolgáltatásban. A spanyol (katalán) Josep Borell egy nemzetközi konferencián szólalt fel és véleményét egy friss jelentés kapcsán fejtette ki, amely a demokrácia állapotát mérte fel a világban. Úgy fogalmazott, hogy ha nincsenek fékek és ellensúlyok, akkor nincs szabadság. Nem említette név szerint Magyarországot, Lengyelországot, illetve Romániát, amelyről viszont az elemzés azt állapítja, meg, hogy Európán belül e három államban tapasztalni a legsúlyosabb visszalépést a demokratikus viszonyok területén.
A kormány úgy reagált a Helsinki Bizottsággal (HB) szemben elvesztett perre, hogy elfogadják az ítéletet, ám hiába csűri-csavarja a jogvédő szervezet, ettől még tény marad, hogy Soros pénzeli. Ezzel szemben Pardavi Márta, az ellenfél társelnöke úgy reagált, hogy mindenkinek az lett volna a jó, ha a hatalom nem hazudott volna róluk. Mint ismeretes, a Kúria elmarasztalta Orbán Viktor kabinetjét, amiért az két éve, a nemzeti konzultáció során kiküldött kérdőívben félrevezető és hamis színben tüntette fel a Helsinki Bizottságot. Ezért bocsánatot kell kérnie és még fizetnie kell két millió forintos kártérítést is. A társaság úgy értékelte, hogy a hatalom megsértette jó hírnevét, amikor azt állította a kérdőívben, hogy a HB enyhébb ítéleteket szorgalmaz a törvényszegő migránsok esetében, mint amikor magyarokról van szó.
Szijjártó Péter közölte, hogy Magyarország remélhetőleg már egy évvel a kitűzött határidő, vagyis 2024 előtt a GDP 2 %-ára tudja növelni katonai költségvetését a pár évvel ezelőtti kevesebb, mint 1 %-ról. A kormány mindenekelőtt Törökországtól, Franciaországtól, Németországtól és Csehországtól kíván fegyvereket venni. A külügyminiszter – egy brüsszeli NATO-tanácskozás margóján – megértéssel nyilatkozott az amerikai elnök álláspontjáról, miszerint Európának több pénzt kell áldoznia saját biztonságára. Emlékeztetett arra, hogy a magyar vezetés igen erőteljesen korszerűsíti fegyveres erejét, egészen 2026-ig.
FAZ
A konzervatív újság úgy véli, hogy erkölcsi csapdába esett a Volkswagen, mert az év végéig el kell döntenie, hogy megépíti-e gyárát Törökországban, vagy inkább Bulgáriát, netán Magyarországot választja-e, mert ez utóbbiról is terjednek hírek. Az óriáskonszern ugyan eredetileg Izmirre voksolt, ám pár hete jegeli a döntést, miután a török hadsereg, iszlám harcosokkal az oldalán, behatolt Szíria kurdok lakta részébe. A gazdasági megfontolások a török helyszín mellett szólnak. Csak ne volnának közben ott az etikai és morális gondok, hiszen egy új üzemnek nem célja, hogy szavatolja a kormány fennmaradását. Ugyanakkor sok ezer ember megélhetését jelenti. A vezérigazgató szerint más országok esetében is felmerül, hogy ottani érdekeltségeik nem éppen krisztálytiszta demokráciában működnek, de arra is tekintettel kell lenniük, hogy ott is legyenek megfelelő fejlődési kilátások.
Vagyis – állapítja meg a kommentár – a VW hídépítőnek tekinti magát, és ahogy hírlik, ebben egyetért vele a német kormány is. Ennélfogva Erdogan kétféleképpen is győzött: Szíriában erőszakkal. A Volkswagen átmeneti habozásából pedig az lett, amit az elnök alighanem kezdettől fogva látott: átmeneti engedmény a felháborodott nyugati közvéleménynek, amely azonban gyorsan elfelejti az ügyet. Csakhogy az etikus eljárás nem azonos az egyszerű válaszokkal.
