Kúria;Helsinki Bizottság;

Sértődött közleménnyel reagált a kormány arra, hogy nyert a Kúrián a Helsinki Bizottság

Szerintük „akkor is tény, hogy egy Soros által pénzelt bevándorláspárti szervezet” a Helsinki Bizottság.

A minisztérium tudomásul veszi a Kúria döntését. A Helsinki Bizottság hiába tagadja és csűri-csavarja, akkor is tény, hogy egy Soros által pénzelt bevándorláspárti szervezet.” – ez a közlemény jelent meg szerdán a kormany.hu oldalon.

Ezzel szemben Pardavi Márta, az ellenfél társelnöke úgy reagált, hogy mindenkinek az lett volna a jó, ha a hatalom nem hazudott volna róluk.  

Mint megírtuk, a Kúria mindenben fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla korábbi jogerős ítéletét: a kormány 2017-es nemzeti konzultációja valótlan és jó hírnevét sértő állításokat fogalmazott meg a Magyar Helsinki Bizottságról. Az ítélet kétmillió forintos sérelemdíjra kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát. De ennél is fontosabb, hogy nem csak az MTI-nél kell közzétennie a kormány bocsánatkérését, hanem 30 napig a kormany.hu nyitóoldalának is ezzel kell majd kezdődnie, mivel a 8 millió választópolgárhoz eljuttatott hazugsággal ez az arányos elégtétel. 

A Magyar Helsinki Bizottság 2017. október 1-jén indított személyiségi jogi pert a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a „nemzeti konzultáció” lebonyolítója ellen. A „Soros-tervről” szóló „kérdőívben”, az 5. kérdés magyarázataként szereplő szövegben azt írják a Magyar Helsinki Bizottságról, hogy a szervezet segíti a bevándorlást és védi a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. A Miniszterelnöki Kabinetiroda védekezése szerint ez a „kormány véleménye”, ezt az érvet azonban az összes bíróság lesöpörte az asztalról, azzal, hogy ez tényállítás, amelyek a valós tevékenységétől eltérő, hamis színben tüntetik fel a Magyar Helsinki Bizottságot. A másodfokú bíróság, amely a nemzeti konzultációs kérdőívet egyfajta sajátos politikai marketing-eszközként értékelte (nem pedig a közügyekről való tájékoztatásnak), azt is leszögezte, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda mint kormányzati szerv nem igényelhet alapjogi védelmet a vélemény-nyilvánítás szabadságára hivatkozva, mert ez a védelem a polgárokat illeti meg az állammal szemben, nem a kormányt a polgárokkal szemben.