A 25-50 év közötti korosztály még ugyanolyan arányban dolgozik Magyarországon, mint például Csehországban vagy Svédországban, de ötven felett már az átlagosnál nagyobb mértékében tűnnek el a magyar munkavállalók a munkaerőpiacról. Ennek oka az egészségük megromlása, illetve az egészségügy állapota – derült ki a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) által szervezett XXI. Pénzügyi Csúcstalálkozón. A rendezvényen, ahová főként a vállalati vezetők köréből érkezett a hallgatóság, az előadók és a közönség is arra kereste a választ: hogyan lehetne hatékonyabbá, és fenntarthatóvá tenni a magyar egészségügyet?
Magyarországon a munkaerőhiány már a gazdasági növekedés korlátja – állította Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára, aki szerint 50 év felett a magyarok egészségi állapota egyre rosszabb. Hozzátette: ha mindenki, aki elérte az öregségi korhatárt nyugdíjba menne, 200 ezer ember esne ki öt éven belül a munkaerőpiacról. A születéskor várható élettartamban is a sor végén kullogunk. Az Eurostat adatai szerint egy svéd 65 éves még legalább 15 évnyi betegség nélküli életre számíthat, addig a magyar legfeljebb feleennyire. Éppen ezért a népesség egészségi állapotának javítása alapvető érdek, az ország versenyképességének a feltétele.
– Látjuk az előttünk álló feladatokat az egészségügy területén – mondta az államtitkár, aki szerint legalább olyan fontos rávenni az embereket az életmódváltásra, az egészséges testsúlyuk megőrzésére, a szűrővizsgálatokon való nagyobb arányú részvételre, mint az ellátórendszer kiigazításával foglalkozni. Hozzátette: mindenkinek az az elemi érdeke, hogy a betegségeket minél korábban szűrjék ki. Az államnak is olcsóbb a szűréssel idejében megtalált kórt kezeltetni, mint a már kialakult rák terápiáját finanszírozni. Az egészségügyi rendszer működését jellemző adatokat is idézett az államtitkár. Eszerint a magyarok túl hosszan – évente átlagosan kilenc napig – nyomják a kórházi ágyat, és túl sok az orvos-beteg találkozás. Mint mondta: ezek az adatok is mutatják, hogy az ellátórendszer nem működik optimálisan. Az egészségügyi intézmények adósságát nem tudta a kormányzat kordában tartani, ebben azonban az intézményvezetőknek is van felelőssége.
„Ha nem tudjuk növelni a születések számát, akkor a megelőzhető halálozást kell csökkenteni” – vélekedett Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója, az igazgatóság elnöke előadásában. Szerinte nem az a dráma, ha egy családban nem születik több mint egy vagy két gyerek, hanem az, hogy évente 30 ezer olyan ember meghal, akiknek a halála elkerülhető lenne. Hozzátette: katasztrofálisak az egyes, különösen a daganatos betegségekben a gyógyítási eredményeink.
Mint mondta, az egészségügy a gazdaság egyik legköltségesebb szegmense, ám a gazdasági növekedés többletéből nem jutott arányosan e területnek. A GDP arányos ráfordítás korábban sem volt több nyolc százaléknál, ám ez mostanra hat százalék körülire esett. A közfinanszírozás arányával az európai országok között az utolsó helyen állunk, magas a "zsebből fizetett" szolgáltatásvásárlás aránya, és amire költünk az is gyenge hatékonyságú.
Jaksity György saját modellszámításával azt igazolta, hogy ha az évente 30 ezer megelőzhető haláleset nem következne be, a munkaerőpiacon ma 150 ezerrel többen lennének jelen, ezzel pedig 1000 milliárd forinttal lehetne több a hazai GDP. (A cikk korábban egy félreértés miatt tévesen tartalmazta azt az állítást, miszerint Jaksity György szerint az állam ezermilliárdos plusz egészségügyi költése révén nyerne 150 ezer munkavállalót a gazdaság.)
