Előfizetés

Termelő erő lehetne az egészség

Danó Anna
Publikálás dátuma
2019.11.21. 19:28

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A 25-50 év közötti korosztály még ugyanolyan arányban dolgozik Magyarországon, mint például Csehországban vagy Svédországban, de ötven felett már az átlagosnál nagyobb mértékében tűnnek el a magyar munkavállalók a munkaerőpiacról. Ennek oka az egészségük megromlása, illetve az egészségügy állapota – derült ki a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) által szervezett XXI. Pénzügyi Csúcstalálkozón. A rendezvényen, ahová főként a vállalati vezetők köréből érkezett a hallgatóság, az előadók és a közönség is arra kereste a választ: hogyan lehetne hatékonyabbá, és fenntarthatóvá tenni a magyar egészségügyet?
Magyarországon a munkaerőhiány már a gazdasági növekedés korlátja – állította Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára, aki szerint 50 év felett a magyarok egészségi állapota egyre rosszabb. Hozzátette: ha mindenki, aki elérte az öregségi korhatárt nyugdíjba menne, 200 ezer ember esne ki öt éven belül a munkaerőpiacról. A születéskor várható élettartamban is a sor végén kullogunk. Az Eurostat adatai szerint egy svéd 65 éves még legalább 15 évnyi betegség nélküli életre számíthat, addig a magyar legfeljebb feleennyire. Éppen ezért a népesség egészségi állapotának javítása alapvető érdek, az ország versenyképességének a feltétele.
– Látjuk az előttünk álló feladatokat az egészségügy területén – mondta az államtitkár, aki szerint legalább olyan fontos rávenni az embereket az életmódváltásra, az egészséges testsúlyuk megőrzésére, a szűrővizsgálatokon való nagyobb arányú részvételre, mint az ellátórendszer kiigazításával foglalkozni. Hozzátette: mindenkinek az az elemi érdeke, hogy a betegségeket minél korábban szűrjék ki. Az államnak is olcsóbb a szűréssel idejében megtalált kórt kezeltetni, mint a már kialakult rák terápiáját finanszírozni. Az egészségügyi rendszer működését jellemző adatokat is idézett az államtitkár. Eszerint a magyarok túl hosszan – évente átlagosan kilenc napig – nyomják a kórházi ágyat, és túl sok az orvos-beteg találkozás. Mint mondta: ezek az adatok is mutatják, hogy az ellátórendszer nem működik optimálisan. Az egészségügyi intézmények adósságát nem tudta a kormányzat kordában tartani, ebben azonban az intézményvezetőknek is van felelőssége. „Ha nem tudjuk növelni a születések számát, akkor a megelőzhető halálozást kell csökkenteni” – vélekedett Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója, az igazgatóság elnöke előadásában. Szerinte nem az a dráma, ha egy családban nem születik több mint egy vagy két gyerek, hanem az, hogy évente 30 ezer olyan ember meghal, akiknek a halála elkerülhető lenne. Hozzátette: katasztrofálisak az egyes, különösen a daganatos betegségekben a gyógyítási eredményeink.  Mint mondta, az egészségügy a gazdaság egyik legköltségesebb szegmense, ám a gazdasági növekedés többletéből nem jutott arányosan e területnek. A GDP arányos ráfordítás korábban sem volt több nyolc százaléknál, ám ez mostanra hat százalék körülire esett. A közfinanszírozás arányával az európai országok között az utolsó helyen állunk, magas a "zsebből fizetett" szolgáltatásvásárlás aránya, és amire költünk az is gyenge hatékonyságú. Jaksity György saját modellszámításával azt igazolta, hogy ha az évente 30 ezer megelőzhető haláleset nem következne be, a munkaerőpiacon ma 150 ezerrel többen lennének jelen, ezzel pedig 1000 milliárd forinttal lehetne több a hazai GDP.  (A cikk korábban egy félreértés miatt tévesen tartalmazta azt az állítást, miszerint Jaksity György szerint az állam ezermilliárdos plusz egészségügyi költése révén nyerne 150 ezer munkavállalót a gazdaság.

Tizenöt órás obstrukcióval tiltakozott az ellenzék

Kósa András Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2019.11.21. 18:48

Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
Szerda este tizenegytől csütörtök délután kettőig beszéltek az ellenzéki képviselők a parlamentben a jogaikat korlátozó új törvényről.
Tizenöt órás obstrukcióval tiltakozott az ellenzék az országgyűlési törvény módosítása ellen. Mint arról már többször írtunk, az elvileg februárban életbe lépő új jogszabály számos ponton lehetővé tenné  az ellenzéki képviselők munkájának korlátozását. A javaslat bevallottan az ellenzék parlamenti „akciózásainak” megszüntetését célozza, a levezető elnök akár hat havi fizetést is megvonhatna az adott képviselőtől, ha az fizikai erőszakot alkalmaz, esetleg „az ülés, a vita, vagy a szavazás menetét akadályozza”. Emellett elvileg akár 60 napra is el lehetne tiltani egy képviselőt az ülések látogatásától. Mindezek miatt döntöttek az ellenzéki képviselők az obstrukció klasszikus műfaja mellett.
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese úgy értékelte fellépésüket: nem az ellenzék radikalizálódásáról van szó, hanem a kormánypártok jogfosztásáról. A politikus kérdésünkre felidézte: az este 11 órakor kezdődő vitán 6-8 fideszes vett részt a 133-ból, a hajnali órákban érkezett négy képviselő váltani, mert a fideszes Hende Csaba, a törvény egyik előterjesztője „feladta”. A párbeszédes Tordai Bence a Népszavának az éjszakázás hangulatáról úgy vont mérleget: Lezsák Sándor korrekt levezető volt ma, az ellenzéki képviselők között pedig végig barátságos, bajtársias, lojális volt a hangnem.
A Fidesz kezdetben próbálta védeni a törvénymódosítást, Nagy Csaba például úgy érvelt, nincs helye rendbontásnak a T. Házban, és a szankcióknak „elrettentő erejűeknek” kell lenniük. Mátrai Márta pedig arról beszélt, ez nem korlátozza, csak „keretbe foglalja” a viselkedési szabályokat, mert az ellenzék a trágárkodással „félelmet kelt az emberekben”. Balczó Zoltán jobbikos képviselő – a független Hadházy Ákos közelmúltbeli, nagy visszhangot kiváltó akciójára utalva – azt mondta, ugyan eddig egy ellenzéki képviselő trágár táblája sértette leginkább a Ház méltóságát, de szerinte ehhez hasonló "szellemi trágárságnak" tekinthető több kormánypárti politikus felszólalása is. Példaként hozta, hogy egy államtitkár bevándorláspárti egyesületnek nevezte a Jobbikot. Szabó Tímea a Párbeszéd frakcióvezetője felszólalásában feltette a kérdést: ezután csak Kövér László házelnök mondhatja az ellenzéki képviselőknek, hogy „kezeltessék magukat”, vagy ők is javasolhatják ezt Kövérnek? Az MSZP részéről Korózs Lajos arról beszélt, hogy a kormánypártok elvették annak a lehetőségét, hogy értelmes vitákat lehessen folytatni a parlamentben.  Mesterházy Attila (MSZP) feltette a kérdést, hogy mekkora felzúdulás lett volna a jobboldali padsorokban, ha a Horn- vagy a Gyurcsány-kormányok idején egy hasonló előterjesztéssel állt volna elő a baloldal. Tordai Bence (Párbeszéd) pedig egy saját, évekkel korábbi felszólalását idézte, amelyben azt állította a kormánypártokról, hogy rombolják az Országgyűlés tekintélyét. A vitának csütörtök délután kettőkor lett vége, a törvény kétharmados, decemberben dönthetnek róla.

Orbán véleménye nem változott Horthyról, a kollaboráns, kivételes államférfiról

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2019.11.21. 18:41

Fotó: Népszava
A kormányfő véleménye nem változott a volt kormányzóról és rendszeréről – közölte a miniszterelnök sajtófőnöke, akit Lázár János kenderesi látogatása miatt kérdeztünk.
Egészen biztos, ha valakinek a családja nagy részét kiirtották, eszébe se jutna főhajtással tisztelegni Horthy Miklós emlékének – nyilatkozta Zoltai Gusztáv a Népszavának. Zoltai az előző parlamenti ciklusban, miután lemondott a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatói posztjáról, Lázár János kancelláriaminiszter tanácsadója volt. Lázár János – jelenleg fideszes parlamenti képviselő – a hétvégén, Horthy Miklós budapesti bevonulásának 100. évfordulóján ellátogatott Kenderesre, virágot vitt a volt kormányzó sírjára, az erről készült videót pedig kitette a közösségi oldalára. Lázár kijelentette, hogy Horthy „hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Az akció váratlanul érte Zoltai Gusztávot. „Két és fél éve nem beszéltem Lázárral, nem tudom, mi történhetett” – mondta. Korábban ugyanis nem tapasztalta, hogy Lázár János dicsőítené Horthy Miklóst. Ebben az esetben nyilvánvalóan nem vállalta volna, hogy a tanácsadója legyen. „A vészkorszakban tizenkét hozzátartozómat pusztították el, közöttük a szüleimet és testvéreiket is. Nem a németek rakták fel a vonatra, ami a halálba szállította őket, hanem Horthy rendőrei és csendőrei” – hangsúlyozta Zoltai Gusztáv. Lázár János húzása azért is meglepő, mert 2004-ben ő volt Hódmezővásárhely polgármestere, amikor a városban megnyílt a holokauszt áldozataira emlékező első állandó vidéki kiállítás. A Miniszterelnökséget vezető államtitkárként ő jelentette be, hogy a 70. évforduló alkalmából 2014 a holokauszt emlékéve lesz Magyarországon, majd kancelláriaminiszterként is éveken keresztül ő vezette a kormány és a zsidó szervezetek egyeztető fórumaként működő Zsidó Közösségi Kerekasztalt. 
Köves Slomót, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbiját arról kérdeztük, Lázár az egyeztetések során is hangot adott-e annak a meggyőződésének, hogy Horthy „hős katona, igaz magyar hazafi” volt. Úgy tűnik, hogy a válasz: nem. Köves Slomó szerint a valamikori kerekasztalon korlátozott komolyságú, tét nélküli beszélgetés folyt – leginkább technikai kérdésekről. "Szubsztanciális" (fontos) kérdések a legritkábban kerültek elő. Az ortodox rabbi írásban küldte el nyilatkozatát, a megjelenéshez azzal a feltétellel járult hozzá, hogy azt teljes terjedelmében közöljük. Horthy Miklósról továbbra is úgy gondolja, hogy – ha másért nem, passzivitása okán – személyében felelős a németbarát politikáért, a háborúba való belépésért, a Don-kanyari katasztrófáért, nem utolsósorban pedig „nagy- és dédszüleim jogfosztásáért, majd családjaik megsemmisítéséért”. Köves Slomó hozzátette: függetlenül attól, hogy 24 éves kormányzói regnálása alatt egyes politikai vezetők, így például Bethlen István vagy Klebelsberg Kunó, milyen teljesítményt mutattak fel egy megszűnés peremén álló 1000 éves nemzet megmaradásának érdekében, őt – mármint Horthy Miklóst – „személyében nem lehet fenntartások nélkül történelmi példaképnek tekinteni”.
Köves Slomó és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes két nappal Lázár kenderesi látogatása után írta alá az EMIH és a kormány között létrejött átfogó megállapodást. Ennek apropóján előtte Orbán Viktor kormányfő is találkozott az EMIH képviselőivel és Izrael askenázi főrabbijával.
Szóba került-e a Lázár megnyilvánulása? A válasz ismételten: nem. Köves Slomó kifejtette, hogy „a jeles eseményen és az azt megelőző személyes beszélgetésen nem a sok szempontból zsákutcás magyar történelem – amúgy lényeges – értelmezési kérdései, hanem Magyarország, Európa, a magyar zsidó közösség és az izraeli-magyar kapcsolatok jelenkori és jövőbeni kérdései és feladatai voltak napirenden”. Azt a kérdésünket, hogy meglátása szerint a kormány részéről támogatást élvez-e a Lázár János által képviselt nézet (vagy éppen ellenkezőleg), az EMIH vezető rabbija figyelmen kívül hagyta.
Folynak a találgatások arról, hogy Lázár Jánost mi motiválhatta, amikor demonstratív módon kiállt Horthy mellett. Tőle magától szerettük volna megtudni, hogy létezik-e olyan vélt vagy valós politikai elvárás, amelynek próbált eleget tenni. Egyebek között arra is kíváncsiak voltunk, szerinte a holokauszt áldozataira való emlékezés mennyiben egyeztethető össze Horthy Miklós (kritikátlan) méltatásával. Lázár János eddig nem reagált megkeresésünkre, így egyelőre az sem derült ki, a fideszes politikus támogatja-e a szélsőjobboldali Mi Hazánk kezdeményezését, hogy Horthy kapjon lovas szobrot és díszpolgári címet Budapesten. Orbán Viktor korábban egyik beszédében „kivételes államférfinak” nevezte a kormányzót, máskor viszont a Magyarország elnyomóival kollaborálók közé sorolta Horthy Miklóst, aki nem méltó rá, hogy tiszteletére szobrot állítsanak. (A két nyilatkozat között nem 25, hanem csak 1,5 év telt el. 2015 decemberében kollaboráns volt, 2017 júniusában kivételes államférfi.)  Ennek tükrében kérdeztük a kormányfőt Horthy megítéléséről, és arról, mit gondol Lázár János kenderesi látogatásáról. A kormányfő álláspontját ismertetve Havasi Bertalan sajtófőnök nem bocsátkozott részletekbe menő okfejtésbe, szűkszavúan annyit közölt lapunkkal: „A miniszterelnök több alkalommal elmondta már a véleményét Horthy Miklósról és rendszeréről, ebben nincs változás.”