334,60 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.11.22. 08:13

Fotó: Molnár Ádám / ALL RIGHT RESERVED
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon péntek reggel: az euróhoz képest gyengült, míg a svájci frankkal, a dollárral és a japán jennel szemben erősödött.
Az euró 334,60 forinton forgott negyed nyolckor, 19 fillérrel emelkedett az árfolyama a csütörtök esti 334,41 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 302,36 forintról 302,33 forintra, a svájci franké pedig 304,46 forintról 304,29 forintra gyengült.
A jent 2,7830 forinton jegyezték, szemben a csütörtök esti 2,7832 forinttal.
Az euró 1,1067 dolláron forgott péntek reggel, 0,09 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,18 százalékkal drágult az euró, 1,0997 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9936 frankot kértek, 0,08 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,01 százalékkal gyengült a dollár, péntek reggel 108,61 jent ért.
Szerző

Vége az aranykornak, komoly figyelmeztetést küldött az OECD a kormánynak

Publikálás dátuma
2019.11.21. 19:04

Hiába az öt százalékos növekedés, az óvatosságra intő jelek egyre gyűlnek, miközben a kormány nem készült fel a gazdaság lassulására.
A magyar gazdaság jelenlegi robusztus öt százalékot közelítő növekedése lehetőséget adott volna a magyar kormány számára, hogy javítson a költségvetés fenntarthatóságán, fejlessze a nyugdíjrendszert vagy akár az egészségügyet, a bölcsődei, az óvodai ellátást – írja az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb elemzésében. A szervezet szerint érdemes lett volna a közmunkaprogramokat gyorsabban és érdemben leépíteni, ezzel pótlólagos munkaerőhöz juttatva a versenyszférát. Ezekkel az intézkedéssekkel a magyar gazdaság hosszú távú fejlődésének alapjait vethette volna meg a magyar kormány. Az OECD szerint azonban a kedvező időszaknak vége. Az idei 4,8 százalék után jövőre a magyar gazdaság növekedése 3,3 százalékra, 2020-ban pedig 3,1 százalékra lassul. A költségvetési hiánya eközben az idei 1,8 százalékáról a GDP 1,7 százalékára csökken – ez jóval magasabb az uniós átlagnál illetve a jövő évi költségvetésben elfogadott egy százalékos célnál. A nagyobb hiány nem meglepő, hiszen a kormány az OECD-ajánlásokkal szemben nem a magyar gazdaság hosszú távú növekedéséhez szükséges intézkedésekre, hanem úgynevezett gazdaságvédelmi programra készül, vagyis a költségvetési kiadások növelésével – és az adók csökkentével – igyekszik rövid távon pörgetni a növekedést. Az elmúlt két-három évben a hazai gazdaság az uniós átlag felett növekszik, de a 2008-as válsághoz képest még így is a magyar felzárkózás volt az egyik leggyengébb a régióban – erre már a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) mutatott rá. Az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon a GDP sokkal később érte el a válság előtti szintet, mint Szlovákia, Csehország, Románia, illetve Németország esetében. A másik fontos megfigyelés, hogy miközben 2019. II. negyedévében Magyarországon a GDP csupán 21 százalékkal volt magasabb szinten a válság előtti (2008. I. negyedév) helyzethez képest, addig Lengyelországban ez az adat 46 százalék, Szlovákiában és Romániában pedig egyaránt 30 százalék. Ezen időszak alatt tehát a lengyel, a szlovák és a román GDP növekedési üteme is magasabb volt a magyarénál – írja a GVI, amely a világgazdasági válság második hullámával magyarázza a magyar visszaesést. Közelebb állunk a valósághoz, ha egyes elemzőknek hiszünk, akik szerint ezt inkább az Orbán-kormánynak köszönhetjük, amely 2011-2012-ben hozott intézkedéseivel egy újabb válságba taszította a magyar gazdaságot. 
Az OECD elemzése szerint a némileg lassuló növekedést a bérek emelkedése, így a lakosság folytatódó költekezése húzza a következő két évben, ezzel szemben az uniós pénzek kifutásával a beruházások - és más okok miatt az export - növekedési üteme lassul. Ugyanakkor a béremelkedések az inflációs veszélyt növelik, és ebbe az irányba hat a gyenge forint is, miközben a jegybank fenntartja ultra laza kamatpolitikáját, amely az áremelkedések erősödése mellett fűti, sőt túlfűti a gazdasági növekedést. Az infláció az OECD szerint nagyobb probléma, mint ahogy azt az MNB kezeli, a szervezet szerint a gazdaság lassulása nem oldja meg a magyar gazdaság ezen problémáit, mert a továbbra is erőteljes bérkiáramlás fűti a drágulást. A feszített munkaerőpiac és az emelkedő minimálbér miatt a magánszektor folyamatos két számjegyű bérnövekedése várhatóan még fennmarad.

GVI: Négyéves mélypont magyar cégek várakozásai

Négyéves mélypontra esett vissza az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet vállalati konjunktúra-mutatója az idei, októberi felmérés szerint. Az üzleti klíma romlását leginkább a külföldi (rész)tulajdonban lévő, a döntően exportáló, illetve az 50 főnél nagyobb méretű cégek jelzik. A feldolgozóipari cégek várakozásai különösen romlottak 2019 áprilisához képest, ugyanakkor az építőiparban, a kereskedelemben, valamint az egyéb szolgáltatások területén tevékenykedő cégek körében szintén a konjunktúramutató csökkenése tapasztalható. A vállalkozások a múlt félévhez képest lényegesen kedvezőtlenebben ítélik meg mind a jelenlegi, mind a várható az üzleti helyzetüket.

Szerző

Gulyás megmagyarázta, hogy nyereséges Mészáros veszteséges erőműve

Publikálás dátuma
2019.11.21. 18:53

Fotó: Soós Lajos / MTI
A kancelláriaminiszter a kezébe tett papírokból azt olvasta ki, hogy tavaly nyereséggel zárt Mészáros Lőrinc Mátrai Erőműve. Pedig nem.
Mészáros Lőrinc viselt dolgai védelmében ismét erősen belezavarodott az adatokba Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter azt próbálta megmagyarázni, miért lenne jó, ha az állam megvenné a veszteséges erőművet. Ennek kapcsán azt állította a kormányinfón, hogy míg a - miniszterelnöki strómannak tartott – üzletember érdekeltségébe tartozó Mátrai Erőmű 2017-ben veszteséges volt, azt követően nyereségessé vált. Ennek bizonyítékaként tálalta, hogy "tavaly" a cég 11 milliárd forint osztalékot fizetett Mészároséknak. Az RTL Klub felvetésére nem tartja Mészáros Lőrinc kisegítésének azt sem, hogy – amiként a két fél szerdán bejelentette – az állami MVM megvásárolná a Mátrai Erőművet a Mészáros-féle Opustól. Azt is hozzáfűzte, hogy ezek a nyilvános adatok állnak rendelkezésére. Ezzel szemben a valóság, hogy a rendelkezésre álló nyilvános adatok szerint a társaság tavaly 817 millió forintos veszteséggel zárt. Bár az adózás előtti eredmény még hasonló mértékű pluszt mutat, egy korábbi beruházásuk nyomán egy nagyobb közterhet be kellett fizetniük. Ez ugyanakkor szintén a gazdálkodás része, a végső, tényleges "eredmény" ennek figyelembe vételével alakul ki. Mészáros Lőrincék ez, illetve a 2017-es, 9 milliárdos gigaveszteség ellenére idén - és nem tavaly - a társaság pénzügyi tartalékaiból 11 milliárdot felvettek, vagyis egyszerűen megcsapolták a veszteséges cég tartalékait. E döntésüknek nem erősítenie, hanem éppenséggel gyengítenie kellene a kormány vételi kedvét.   A helyben bányászott lignittel üzemelő egység jelentős légszennyezése és az ennek részbeni „megváltására” szolgáló szén-dioxid-kvóta emelkedő ára szintén nem teszi kapóssá a portékát.  Bár az egység szénblokkjait 2030-ra be kéne zárni, a cég addig új típusú áramtermelő berendezések telepítésével megőrizné piaci helyzetét. A kormány a kérdésben láthatólag zavarodott, Emellett is szaporodnak a Mátrai Erőműnél a bakik. A környékbeliek kedélyeit most főleg az erőmű területéről származó, korábban sose tapasztalt bűz borzolja. Az akár egészséget is veszélyeztető anyag a telephelyen üzemelő, Mészárosék építette búzakeményítőgyárból szivároghat. Az erőmű, illetve a helyi katasztrófavédelem mégsem a lehetséges okokra, hanem elsősorban a lakosság nyugtatására összpontosító közléseket hoz nyilvánosságra.
Szerző
Frissítve: 2019.11.21. 21:04