Előfizetés

Félelemben élő szimfonikusok

Retkes Attila írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2019.11.23. 08:55

Fotó: BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR / FACEBOOK
A lobbierejével élő Budapesti Fesztiválzenekar minapi közleménye a zenei élet egésze helyzetének bizonytalanságára is felhívja a figyelmet.
Vihart kavart a zenei közéletben a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) bejelentése: Fischer Iván együttese megszorításokra kényszerül, mert egyik vesztese lett a tavaly megszűnt kulturális TAO-t felváltó új kompenzációs rendszernek. Más zenekarok is panaszkodnak, de egyelőre nem a nyilvánosság előtt, mert félnek a fenntartó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) haragjától. A bizonytalan helyzetet mutatja, hogy a BFZ-re, illetve a kulturális TAO-t helyettesíteni hivatott új finanszírozási rendszerre vonatkozó kérdéseinkre sem Kovács Géza, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének elnöke; sem Pálfi Gábor, a Magyar Zenei Tanács elnöke; sem Tóth Péter, a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozatának vezetője nem válaszolt. Hallgatnak a Népszava által megkeresett zenekarigazgatók is. A BFZ frissen lemondott igazgatója, Martin Hoffmann helyettese, Erdődy Orsolya sem kívánt nyilatkozni. Elmondta viszont véleményét Hollós Máté, a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnöke, aki szerint egy évvel a kulturális TAO megszüntetése után a helyettesítő támogatások mértéke és odaítélési szempontjai még mindig nem látszanak követhetőnek. A zenei élet szereplői nem tudják, hogy melyik együttes, milyen produkcióra és milyen léptékű dotációt kaphat. Hollós szerint „a vitathatatlanul támogatásra érdemes BFZ ismertségéből fakadó lobbierejét hagyományosan demonstratívan használja fel. Ez mindenkinek joga, a döntéshozóknak azonban figyelembe kell venniük, hogy más budapesti és vidéki zenekarok is küldetést látnak el a kulturális életben.” Szedmák Borbála és Szabó Zs. Roland, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói a közelmúltban – mélyinterjúk segítségével – feltérképezték a hazai szimfonikus zenekarok helyzetét. Lapunk birtokába került tanulmányukban (amelyet a Zene-Kar című szakmai folyóirat tervez közölni) úgy fogalmaznak: „az új rendszer esetében a követelmények nem teljesen tiszták, hiányzik a szakmai és pénzügyi megalapozottság. Az előírt köztéri koncertek, flashmobok következményeképp nem fognak a hagyományos koncerttermi előadások nagyobb népszerűségnek örvendeni. Probléma továbbá az ellenőrzés nehézsége és a túlzott rugalmasság az egyedi elbírálásban. (...) A kulturális TAO-rendszer kapcsán a cél az volt, hogy minél több jegyet adjanak el a zenekarok, most viszont az, hogy minél több ingyenes koncertet tartsanak, szinte bármilyen műsorral és minőségben.” Tanulságos információkat tudtunk meg egy korábbi zenekari igazgatótól, aki napi szinten tartja a kapcsolatot volt kollégáival. A neve mellőzését kérő szakember úgy látja, a TAO-támogatások megszüntetése különösen nehéz helyzetbe hozta a magyar zenekarokat, mert „kiesett egy fontos rész-finanszírozási elem, miközben az egyéb támogatási források bizonytalansága továbbra is fennmaradt.” Szerinte ez „joggal borzolja minden zenei menedzser igazságérzetét, hiszen a TAO korábbi botrányai csak érintőlegesen szóltak a magyar szimfonikus és kamarazenekarokról.” Mivel zenekarok megszüntetéséről, összevonásáról is szólnak a hírek, az együttesek vezetői kérdezni sem merik a minisztériumot, inkább csendben dolgoznak, s közben egymást hívogatják pletykákra éhesen. „Faggassa csak más őket, én addig meghúzom magam” – jellemzi a kulturális intézményvezetők magatartását.

A kormány és a főváros álláspontja

Kérdéseinkre az EMMI Sajtó- és Kommunikációs Főosztályától az alábbi válasz érkezett: „A Budapesti Fesztiválzenekart a kormány bőkezűen támogatta és támogatja jelenleg is: az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját költségvetési forrásai terhére az idei évben – ahogy 2013-tól minden egyes évben – 1 milliárd 150 millió forintos támogatást biztosít. Ezen felül a kulturális társaságiadó-támogatást (tao) felváltó új, előadó-művészeti többlettámogatási modellben 200 millió forintot juttatott a szervezetnek. Ráadásul ez az összeg nem tartalmazza a Budapest Főváros Önkormányzatának elmúlt években nyújtott jelentős támogatását.” Az ügyben megszólalt Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes is, aki szerint „a fővárosnak fontos, hogy a Budapesti Fesztiválzenekar támogatása rendben legyen. Azt a pénzt, amelyet a tao-támogatásból most elveszít a zenekar, az államnak valamilyen formában muszáj lenne visszapótolnia.” Fontos, hogy a Fesztiválzenekar „azokat a programokat, amelyeket a budapestiek megelégedésére korábban biztosított, továbbra is megrendezze.” Példaként az esélyegyenlőséget biztosító, beavató vagy kakaókoncerteket, illetve a gyermek- és idősotthonokban megtartott ingyenes előadásokat említette. 

A Mága-effektus

A látványos újévi koncertjeiről ismert, a Fidesz mellett gyakran kampányoló Mága Zoltán hegedűművész cége (Talentum Művészeti Nonprofit Kft.) idén 350 millió forint többlettámogatást kapott az EMMI-től, s ezzel az összes szimfonikus zenekart megelőzi. Az általunk megkérdezett intézményvezetők a miniszteri döntést elképesztőnek tartják, hiszen Mága nem egy intézmény, nincsenek állandó alkalmazottai. Horváth László, a Fonó igazgatója a Magyar Hang című hetilapban egyenesen úgy fogalmazott: „fel sem fogjuk, milyen romboló hatású, hogy Mága Zoltán a politikának köszönhetően torzítja a magyar kultúrát.”   

Nyolcvan év után először árvereznek el Petőfi dedikációjával ellátott kötetet

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.22. 18:05
Petőfi Sándor
Fotó: Wikipedia
„Ilyen ritkaság legutóbb 1939-ben szerepelt magyarországi árverésén” – hangsúlyozta a Központi Antikvárium boltjának vezetője.
Nyolcvan év után először bocsájtanak árverésre Petőfi-dedikációt; a 26 millió forinttól kínált Petőfi-kötetre december 6-án licitálhatnak az érdeklődők a Központi Antikvárium 152. árverésén, amelyet a Festetics Palotában tartanak Budapesten.
„Harminc éve dolgozom a szakmában, de pályafutásom során Petőfi-dedikációval még nem találkoztam, ilyen ritkaság legutóbb 1939-ben szerepelt magyarországi árverésén”

– hangsúlyozta Bálinger Béla, a Központi Antikvárium boltjának vezetője az MTI-nek.

1848-ban jelent meg a költő összes költeményét tartalmazó kétkötetes könyv, amelynek első kötetét Pákh Albertnek dedikálta a költő a következő szavakkal: Pákh Albertnek őszinte barátja, Petőfi Sándor. A 26 millió forinttól kínált ritkaság egy magángyűjteményből került elő. Bálinger Béla kifejtette: Pákh Albert közeli barátságot ápolt Petőfivel, és amellett, hogy ügyvédként dolgozott, jelentős irodalomszervező tevékenységet is végzett. Írói vénával rendelkezett, több folyóirat szerkesztésében és alapításában vett részt, ő hozta létre a Vasárnapi Újságot.
„Nincs tudomásom arról, hogy magángyűjteményben őriznének még a köz előtt ismert Petőfi-dedikációt, így csak lappangó dolgok kerülhetnek elő”

– hangsúlyozta Bálinger Béla.

Hozzátette: közvetlenül halála után már olyan kultusz alakult ki Petőfi körül, hogy számon tartották műveit és dokumentumait.
„A 19. században is jellemző volt, ha Petőfitől előkerült valami, az rögtön közgyűjteményben került, leginkább a Petőfi Társasághoz”

– fogalmazott.

Jelenleg Petőfi Sándortól kilenc könyvdedikáció található a legnagyobb magyar közgyűjteményekben: az Arany Jánosnak ajánlott dedikációt a Magyar Tudományos Akadémián, hat dedikációt a Petőfi Irodalomban Múzeumban, míg az Országos Széchényi Könyvtárban két dedikációt őriznek. Ez a pár darab ismert dedikáció mindig a közeli barátoknak vagy ismerősöknek szól, akkoriban ugyanis nem volt szokás ismeretleneknek dedikálni, a dedikáció mint műfaj sokkal később alakult ki – tette hozzá. Beszélt arról is, hogy az államnak elővételei joga van a most előkerült dokumentum megvásárlására, de az is előfordulhat, hogy ez a ritkaság magángyűjteménybe kerül. Mint mondta, egy ilyen kuriózum nyilvános árverésen való felbukkanásakor az állam védési eljárást indít, innentől kezdve a dokumentum útját nyomon lehet követni, és nem kell, feltétlen, hogy közgyűjteménybe kerüljön – mondta, hozzátéve: a lényeg, hogy ezentúl bármilyen kutató hozzáférhessen. Elmondta azt is, hogy az árverésén több más különleges tétel is szerepel. Licitálni lehet Radnóti Miklós Két karodban című versének egyetlen fennmaradt autográf kéziratára, amelynek kikiáltási ára 8 millió forint. Az 1941-ben született szerelmi versnek csak a gépiratát őrzik közgyűjteményben – emelte ki. Mindezek mellett elárverezik Than Mór vázlatkönyvét, amelyben egyenként lerajzolta a Batthyány-kormány tagjait, valamint Görgeyt és vezérkarát. A tétel kikiáltási ára 5 millió forint. Ebből a vázlatkönyvből mindenki egyértelműen beazonosítható, ezért történeti forrásként is jól használható – hangsúlyozta.

Új szerzemények a PIM-ben

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2019.11.22. 16:16
Demeter Szilárd
Fotó: Népszava
Ha aukción feltűnt kéziratról van szó, Demeter Szilárd sem húzza össze a szemöldökét.
Ha hétvégén hívnak a múzeumból, vagy sms-t küldenek az többnyire két okból szokott történni, az egyik az, hogy a minisztérium tegnapra kér valamit – ez a kevésbé örvendetes –, a másik pedig az, hogy valamely aukción feltűnik valami olyan kézirat, ami feltétlenül kell nekünk, és szeretnék megvásárolni a kollégák. Ez örvendetes hír általában, ilyenkor nem szoktam összehúzni a szemöldökömet – kezdte Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója az elmúlt évben az intézményhez került új szerzeményeket bemutató sajtótájékoztatón. A főigazgató megjegyezte, noha sok esetben nem kizárólag a pénz az egyetlen döntő tényező, nagy a jelentősége annak, hogy idén végre be tudott lépni a múzeum a műtárgypiacra és olyan aukciókon is részt tudott vetni, amire eddig pénzszűkében nem nyílt lehetősége.
Számos izgalmas családi ereklye, művészeti alkotás, könyv, kézirat, hanganyag és tárgy került 2019-ben a múzeum gyűjteményeibe. Többek közt Nemes Nagy Ágnes költő biedermeier íróasztala és apróbb használati tárgyai, például a Bibliája, Mándy Iván író háttámlás, drapp plüss karosszéke, valamint a Nagy László költő által tervezett, készített és általa évekig használt fa karosszék, amelyeket a Magukra maradt bútorok című időszaki kiállításon is láthatunk. Az Ady Endre, József Attila, Móricz Zsigmond kézirattári különgyűjtemény is újabb darabokkal gyarapodott az idén, valamint az intézmény birtokába jutott Kabdebó Tamás emigráns magyar író hagyatéka, illetve a New Yorkban kiadott magyar emigrációs lap, az Előre közel teljes sorozata. Számos dedikált kötet és levelezés, valamint több rajz is a gyűjtemények része lett, köztük Forgách András író, dramaturg tulajdonából egy több mint kétszázhatvan darabból álló, naplójegyzet-szerű Petri Györgyöt ábrázoló portrésorozat. Balla Demeter fotóművész hagyatékából ötszázötven darab eredeti, vintage fotó – amelyeken közel kétszáz író is szerepel –, valamint Tandori Dezsővel kapcsolatos hangfelvételek kerültek a gyűjteménybe. 
A Petőfi Irodalmi Múzeumhoz tartozó Kassák Múzeum megvásárolta Kiss Ferenc avantgárd-gyűjteményének egy részét, amelyben Kassák Lajos kéziratai és levelei mellett a magyar avantgárd más jelentős képviselőinek dokumentumai is szerepelnek. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet is gazdagodott továbbá Páger Antal fotóival és rajzaival, Somlay Artúr színművész több dokumentumával, fényképével, kisebb emléktárgyaival, valamint Gaidusek Erzsi Fedák Sári színművészről készült felvételeivel.