Orbán magyar kipcsak törzsekről, meg mindenkori elnökükről, Nazarbajev kazah diktátorról beszél

Magyarországi kipcsak önkormányzattal is elbüszkélkedett a miniszterelnök a Türk Tanács ülésén.

"Szeretnék a kipcsakok nagy barátjának, Nazarbajev elnök úrnak is gratulálni a magas kitüntetéshez. A jelenlevők közül nem mindenki tudja, de Magyarországon vannak kipcsakok. Sok magyarban van kipcsak vér. Ezeknek van önkormányzatuk. És Nazarbajev elnök úr a mindenkori elnöke a magyar kipcsak törzseknek is" - jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök Azerbajdzsánban, a Türk Tanács ülésén kedden. Mindezt - mint az Euronews felvételéből kiderül - derűs mosollyal fogadta Nurszultan Nazarbajev korábbi a kazahsztáni diktátor, majd a Szovjetunió bukása után az első, és 2019-ig az egyetlen elnöke is az országnak, aki tavasszal döntött úgy, hogy visszavonul.

A kipcsak önkormányzatokról szólva már igazgatta inggallérját a beszédében másodperces szüneteket tartó magyar kormányfő, azt pedig már fejét lehajtva tette hozzá: "és minden évben küldünk is ajándékot, amikor a kipcsakok éves gyűlése van". Már fel sem nézve hadarta el, hogy gratulál Nazarbajevnek egy kitüntetéshez, amit nemrég kapott.

A kipcsakok a Wikipedián hivatkozott történészek szerint egy török nép volt a középkorban. A 11. században kerültek közel a kunokhoz, majd létrejött a kipcsak-szári-kun törzsszövetség. Ez a 12. században széthullott a mongolok támadása miatt, ám eddigre a korabeli források már ugyanúgy nevezték - például kunnak - a szövetség minden tagját, így azt, hogy konkrétan a kipcsakokkal mi lett, nem lehet tudni. A kunok egy része végül minden esetre a mai Magyarország területén telepedett le, ahol részben beolvadtak. A még megmaradt kun falvak lakóit aztán nagyrészt az 1683-ban Bécs ellen vonuló törökökkel szövetséges tatár hadak lemészárolták. A kunoknak járó előjogokat később még sikerült visszaszereznie a kevés túlélővel összefogó, területre érkező népességnek, de a kun öntudat a 19. századra szertefoszlott, hogy aztán a 2000-es években kapjon új erőre. Így történhetett, hogy

Mint a szoljon.hu írta, a beiktatáson jelen volt Varga Mihály, aki ekkor országgyűlési képviselő volt, valamint az Interparlementáris Unió kazak-magyar tagozatának elnöke. Varga 2015-ben kitüntetést is kapott a kun-kipcsak hagyományok és a kazah-magyar kapcsolatok őrzésében végzett kiemelkedő munkájának elismeréseként, amit, mint az Index akkor írta, Szapár Iszákovtól, a Kazah Jótékonysági Alapítvány elnökétől Kazahsztán budapesti nagykövetségén vett át.

Kipcsak önkormányzatok mindenesetre nincsenek az országban, kun önkormányzatok sem, és az Orbán által emlegetett éves gyűlésének sincs nyoma a világhálón. Kunok Világtalálkozója van csak, de az sem évente: az elsőt 2009-ben rendezték meg Karcagon, melyet azóta négy évenként követnek az újabbak. Orbántól minden esetre nem áll távol, hogy a tények béklyóit széttörve hízelegjen: tavaly szeptemberben

Két hónappal később Törökországban járt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki a Türk Nyelvet Beszélő Országok Parlamenti Közgyűlésének (TÜRKPA) plenáris ülésén kijelentette: türk testvéreink maguk közé fogadtak. A finnugor nyelvrokonság ellen belföldön is folyik a kultúrharc, melyet mások mellett Kásler Miklós emberminiszter képvisel, valamint a 800 millió forintból létrehozott Magyarságkutató Intézet.