munkaerőhiány;gazdasági növekedés;

2019-11-25 07:00:00

Meghúzták a vészharangot: leállhat a magyar növekedés

AZ MTA közgazdászai szerint akár nulla százalékra is lassulhat a gazdaság növekedése 2023-ra.

Az elmúlt hónapokban sorra látnak napvilágot azon figyelmeztetések, hogy magyar gazdaság növekedése lassul a következő években a lanyhuló külső konjunktúra illetve az erőteljes a túlfűtöttség kialakulása miatt. Legutóbb épp az OECD frissítette előrejelzését, eszerint az idei 4,8 százalék után jövőre 3,3 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék 2021-ben pedig 3,1 százalékkal nőhet a gazdaság, ami ugyan lassúbb az elmúlt két-három évben megszokott növekedési ütemtől, de még mindig tisztes növekedés. A konjunktúraelemző cégek előrejelzései rövid távra tekintenek előre és általában a külső-belső kereslet alakulásából indulnak ki. A MTA Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpontjának (KRTK) kutatói azonban ennél messzebbre tekintve azt jósolják, hogy a munkaerőhiány miatt a gazdasági növekedés a jelenlegi öt százalék közeléből 2023-ra 1 százalékra lassulhat – olvasható a Költségvetési Tanács (KT) honlapján elérhető kutatási beszámolóban, ugyanis a tanulmány a KT számára készült. 

A MTA kutatói modellszámításokat is végeztek, a közelmúlt tendenciáit vetítették ki a jövőbeni folyamatokra. A pesszimista forgatókönyvük 2023-ra 0 százalékos, míg az optimista 2 százalékos éves növekedési rátát jelez előre. A lassulás fő oka, hogy a rendelkezésre álló munkaerő gyors növekedése megáll, majd visszafordul. Ezt a feltételezett gyorsabb termelékenység-növekedés sem tudja ellensúlyozni.

Ahhoz, hogy a mostani dinamikus gazdasági növekedés fennmaradjon, vagy munkaerő bővülésre, vagy sokkal erőteljesebb beruházási aktivitásra, vagy pedig lényegesen magasabb termelékenység-növekedésre lesz szükség. Az első lehetőség teljesüléséhez vagy a külföldre vándorolt magyarok hazacsábítására, vagy pedig külföldi vendégmunkásokra van szükség. A beruházási ráta már most sem alacsony, ennek lényeges további emelkedését valószínűtlennek tartják. A hosszú távú növekedés fő forrásának tekinthető termelékenység növekedési ütemének gyorsulása kétségkívül kívánatos lenne. Ehhez azonban mind a hazai kis- és középvállalati szektorban, mind az állami szférában alapvető strukturális átalakulásra lenne szükség – fogalmaznak a kutatók.   

Ugyanakkor az iparkamara mellett működő Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet kérdőíves felmérése szerint a magyar cégvezetők  - különösen az exportáló cégeknél -, már a következő fél évben a munkaerőkereslet számottevő csökkenésére számítanak – vagyis ezen eredmények árnyalják a MTA kutatóinak előfeltevését.

A munkaerőhiány okozta gond közismert, emiatt a cégvezetők már hónapok óta panaszkodnak, a munkavállalók pedig tömegesen élnek a munkaerőpiac feszítettsége miatt kínálkozó lehetőségekkel: a megfelelően képzettek válogathatnak a munkahelyek között, miközben az éves béremelkedések két számjegyű növekedést mutatnak. Az is világos minden elemző előtt, hogy a növekedés legnagyobb korlátja a munkaerő, ám olyan messzire még senki sem ment, mint az MTA KRTK, hogy emiatt a növekedés akár le is fulladhat. A kutatóintézet a strukturális reformokat szorgalmaz a foglalkoztatásban, ezzel szemben a kormány rövid távra koncentrál: a kabinet célja, hogy a jelenlegi növekedési ütemet a következő két évben fenntartsa, ami eminens politikai érdeke, hisz egy gyengülő gazdaság rossz fényt vetne rá a 2022-es országgyűlési választásokon. Ezért a kormány nem a versenyképességet hosszú távon meglapozó reformokra készül, hanem rövidtávú keresletelélénkítésre. Orbán Viktor miniszterelnök épp múlt pénteki rádióinterjújában jelentette be, hogy 2020 első negyedévében a kormány bemutatja, új, immár második „gazdaságvédelmi akciótervét”.