Meghúzták a vészharangot: leállhat a magyar növekedés

Publikálás dátuma
2019.11.25. 07:00

Fotó: Népszava
AZ MTA közgazdászai szerint akár nulla százalékra is lassulhat a gazdaság növekedése 2023-ra.
Az elmúlt hónapokban sorra látnak napvilágot azon figyelmeztetések, hogy magyar gazdaság növekedése lassul a következő években a lanyhuló külső konjunktúra illetve az erőteljes a túlfűtöttség kialakulása miatt. Legutóbb épp az OECD frissítette előrejelzését, eszerint az idei 4,8 százalék után jövőre 3,3 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék 2021-ben pedig 3,1 százalékkal nőhet a gazdaság, ami ugyan lassúbb az elmúlt két-három évben megszokott növekedési ütemtől, de még mindig tisztes növekedés. A konjunktúraelemző cégek előrejelzései rövid távra tekintenek előre és általában a külső-belső kereslet alakulásából indulnak ki. A MTA Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpontjának (KRTK) kutatói azonban ennél messzebbre tekintve azt jósolják, hogy a munkaerőhiány miatt a gazdasági növekedés a jelenlegi öt százalék közeléből 2023-ra 1 százalékra lassulhat – olvasható a Költségvetési Tanács (KT) honlapján elérhető kutatási beszámolóban, ugyanis a tanulmány a KT számára készült.  A MTA kutatói modellszámításokat is végeztek, a közelmúlt tendenciáit vetítették ki a jövőbeni folyamatokra. A pesszimista forgatókönyvük 2023-ra 0 százalékos, míg az optimista 2 százalékos éves növekedési rátát jelez előre. A lassulás fő oka, hogy a rendelkezésre álló munkaerő gyors növekedése megáll, majd visszafordul. Ezt a feltételezett gyorsabb termelékenység-növekedés sem tudja ellensúlyozni. Ahhoz, hogy a mostani dinamikus gazdasági növekedés fennmaradjon, vagy munkaerő bővülésre, vagy sokkal erőteljesebb beruházási aktivitásra, vagy pedig lényegesen magasabb termelékenység-növekedésre lesz szükség. Az első lehetőség teljesüléséhez vagy a külföldre vándorolt magyarok hazacsábítására, vagy pedig külföldi vendégmunkásokra van szükség. A beruházási ráta már most sem alacsony, ennek lényeges további emelkedését valószínűtlennek tartják. A hosszú távú növekedés fő forrásának tekinthető termelékenység növekedési ütemének gyorsulása kétségkívül kívánatos lenne. Ehhez azonban mind a hazai kis- és középvállalati szektorban, mind az állami szférában alapvető strukturális átalakulásra lenne szükség – fogalmaznak a kutatók.    Ugyanakkor az iparkamara mellett működő Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet kérdőíves felmérése szerint a magyar cégvezetők  - különösen az exportáló cégeknél -, már a következő fél évben a munkaerőkereslet számottevő csökkenésére számítanak – vagyis ezen eredmények árnyalják a MTA kutatóinak előfeltevését. A munkaerőhiány okozta gond közismert, emiatt a cégvezetők már hónapok óta panaszkodnak, a munkavállalók pedig tömegesen élnek a munkaerőpiac feszítettsége miatt kínálkozó lehetőségekkel: a megfelelően képzettek válogathatnak a munkahelyek között, miközben az éves béremelkedések két számjegyű növekedést mutatnak. Az is világos minden elemző előtt, hogy a növekedés legnagyobb korlátja a munkaerő, ám olyan messzire még senki sem ment, mint az MTA KRTK, hogy emiatt a növekedés akár le is fulladhat. A kutatóintézet a strukturális reformokat szorgalmaz a foglalkoztatásban, ezzel szemben a kormány rövid távra koncentrál: a kabinet célja, hogy a jelenlegi növekedési ütemet a következő két évben fenntartsa, ami eminens politikai érdeke, hisz egy gyengülő gazdaság rossz fényt vetne rá a 2022-es országgyűlési választásokon. Ezért a kormány nem a versenyképességet hosszú távon meglapozó reformokra készül, hanem rövidtávú keresletelélénkítésre. Orbán Viktor miniszterelnök épp múlt pénteki rádióinterjújában jelentette be, hogy 2020 első negyedévében a kormány bemutatja, új, immár második „gazdaságvédelmi akciótervét”. 

A pénzügyminiszter kritizál

A mind többször hangoztatott jövő évi gazdaságvédelmi akciótervről - amelynek a hírek szerint a növekedés fenntartása és az adócsökentések állnak majd a középpontjában - Varga Mihály sem árult el részleteket vasárnap reggel a közrádiónak adott interjújában. Ám kifejtette, hogy a Budapesten tervezett - újabban viták keresztüzébe került - atlétikai stadion megépítésésére szüksége van a gazdaságnak, ami új megközelítés egy tervezett beruházás indoklásában. Az is kiviláglott a pénzügyminiszter mondandójából, hogy a cégek jórészt a béremelések ellentételezésére kapják a kedvezményeket, s mindezzel a növekedés egyik pillérének számító belső keresletet kívánja a kormány magas szinten tartani. Új elem volt volt még, hogy az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsában (Ecofin) helyet foglaló kormánytag - mintegy kivülállóként - azt hangoztatta, hogy "az unió nemcsak a bevándorláspolitikát rontotta el, hanem a gazdaságpolitikát is".

A kiskereskedelemből 6000-en hiányoznak

Megkezdődött az év legforgalmasabb időszaka a kiskereskedelemben, az ünnepi szezonban több mint 1200 milliárd forintos forgalommal számol a piac. Az áruházak több száz szezonális dolgozó bevonására készülnek a következő hetekben, miközben akad olyan üzlet, amelyben a szűkös munkaerő miatt már novemberben is előfordult termékhiány. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy harmadik éve küzd jelentős munkaerőhiánnyal a terület, a statisztikák szerint nagyjából hatezer dolgozó hiányzik, az idén ugyanakkor nem romlott tovább a helyzet a 10 százaléknál magasabb átlagbér-emelkedés miatt.   

Szerző

Mindent elvisz az illeték - Gyermekvállaláshoz köthetik a lakásvásárlási illetékkedvezményt is

Publikálás dátuma
2019.11.23. 06:00

Fotó: Népszava
Az emelkedő árak rengeteg fiatalt kizárnak az első lakással járó illetékkedvezményből. A vásárlás utáni közteher pedig elviheti a csokot.
A 35 év alatti fiataloknak csupán a kétharmada tudott tavaly 15 millió forintnál olcsóbban lakást venni, azaz minden harmadik fiatal jelentős illetékkedvezményektől esett el. Egy új lakás megvásárlása után az ingatlan vételárának 4 százalékára rúgó vagyonszerzési illetéket kell ugyanis fizetni, amelyre a 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok 50 százalékos kedvezményt kaphatnak. Vagyis csak 2 százalékot kellene fizetniük. Ám csak akkor, ha a megvásárolt lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. Márpedig Budapesten és a felkapottabb vidéki városokban ilyen összegért már gyakorlatilag nem lehet ingatlanhoz jutni. A 15 millió forintos értékhatár 2013 január 1-je óta érvényes (előtte 8 millióig járt a kedvezmény), ám azóta országosan több mint a duplájára emelkedtek az ingatlanárak, Budapesten pedig 184 százalékos volt a drágulás. A KSH adatai szerint az idei első félévben a használt lakások átlagos ára 16,7 millió forint volt, de Budapesten már 32,7 millió forintot kérnek egy átlagos lakásért. Az újépítésű ingatlanok ennél is többe, átlagosan 27,8 millió forintba kerülnek, a fővárosban pedig 34,5 millió forintba. Így nem csoda, hogy tavaly a több mint 51 ezer, 35 év alatti lakásvásárló közül kevesebb, mint 34 ezren tudtak csak 15 millió forintnál olcsóbban ingatlant venni. Budapesten az arányok még rosszabbak: csupán minden tizedik fiatal érvényesíthette az illetékkedvezményt. A megyeszékhelyeken a fiatalok kétharmada, a városokban a háromnegyede tudott 15 millió forint alatt vásárolni. Kerestük a Pénzügyminisztériumot, hogy tervezik-e emelni az első lakásvásárlók illetékmentességének összeghatárát, de választ mindeddig nem kaptunk. A problémára már a Magyar Nemzeti Bank is felhívta a figyelmet a tavasszal közzétett 330 pontos versenyképességi csomagjában. Ebben a jegybank még 2017-es adatokra hivatkozik, amikor a 35 év alattiak lakásvásárlásainak 26 százaléka volt 15 millió forint feletti, vagyis akkor még csak az érintettek negyede nem részesülhetett az illetékkedvezményből. A jegybank ezért célszerűnek tartaná az első lakástulajdon vagy tulajdoni hányad megszerzésének illetékmentessé tételét, továbbá javasolta: az értékhatárt rendszeresen vizsgálják felül, és igazítsák a lakásárak változásához. Ha valóban kedvezményt szeretne adni a kormány az első lakásvásárlóknak, akkor erre szükség is volna, hiszen tavaly óta országosan több mint 17 százalékkal, Budapesten 22,5 százalékkal tovább emelkedtek a lakásárak. Emiatt pedig még kevesebb ingatlan esik  a 15 millió forint alatti kategóriába. Az ingatlan.com lapunk számára készített statisztikái szerint Budapesten jelenleg 39 287 lakást és házat kínálnak eladásra, ezek mindössze 0,6 százaléka kerül 15 millió forintba vagy annál kevesebbe. Ez a 248 ingatlan azonban lepusztult, rossz környéken lévő lakás, amiket nem valószínű, hogy a fiatalok szívesen megvennének – fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: a nagyobb vidéki városok többségében is 5 százalék alatti az olyan eladó lakások és házak aránya, amely kevesebbe kerül, mint 15 millió forint.    Adatbázisuk szerint Érden, Székesfehérváron, Veszprémben, Győrben, valamint Sopronban 0,8-1,6 százalék között mozog a 15 millió forint alatti eladó lakások aránya, míg Debrecenben, Szombathelyen, Kecskeméten, Szegeden és Egerben a lakások 3,7-5 százaléka szerezhető meg a bűvös értékhatár alatt. Pécsett, Szekszárdon és Zalaegerszegen minden ötödik, Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron és Szolnokon minden harmadik lakás férne bele az illetéktörvény által előírt árkategóriába. Dunaújvárosban és Miskolcon ugyanakkor a lakások mintegy felét kínálják 15 millió forint alatti áron, míg Salgótarjánban a költözni vágyó fiatalok viszonylag nagy eséllyel kapnának illetékkedvezményt, hiszen ott még a lakások és házak bő háromnegyedét 15 millió forint alatt árulják. Az ingatlanáremelkedés vélhetőleg a kormány figyelmét sem kerülte el, hiszen a családvédelmi akcióterv részeként a használt lakásokhoz igénybe vehető otthonteremtési kedvezménynél (csok) idén júliustól  is eltörölték az addigi 35 millió forintos értékhatárt, vagyis ennél drágább lakás megvásárlására is lehet kedvezményes hitelt igényelni. Igaz, a csoknál feltétel a gyermekvállalás, míg az első lakásvásárlók nem feltétlen alapítanak még családot. Márpedig a kormánynak kiemelt célja a demográfiai adatok javítása. Úgy tudjuk, az Emberi Erőforrások Minisztériumánál készül is egy olyan tervezet, amely a gyermekvállaláshoz kötötten biztosítana illetékkedvezményt a lakásvásárlóknak.   

Több az illeték, mint a csok

Miközben a kormány egyik kezével jól propagálható csok-támogatásokat osztogat a lakásvásárláshoz a gyermekes családoknak, addig másik kezével hasonló nagyságrendű, vagy akár nagyobb összegeket szed be illetékként. Egy gyermek esetén a vissza nem térítendő csok összege 600 ezer forint használt és új lakásra is. A használt lakások 16,7 millió forintos, országos átlagárával számolva a 4 százalékos illeték viszont 668 ezer forint. A budapesti 32,7 millió forintos átlagárnál az illeték már 1 millió 308 ezer forint, ami majdnem annyi, mint a használt lakásokra két gyermek esetén adott 1 millió 430 ezer forintos csok. Az újépítési lakások 27,8 millió forintos átlagárával számolva 1 millió 112 ezer forint az illeték, ez duplája az egy gyermekre járó csoknak. A budapesti újlakások 34,5 milliós vételárára után 1 millió 380 ezer forintot kell befizetni illetékként, ez a kétgyermekes család 2,6 millió forintos újlakásra járó csok-támogatásának felét is elviszi. Igaz, a csok összege levonható a vagyonszerzési illeték alapjából, vagyis az ingatlan árából. Ez azonban mindössze néhány ezer forint kedvezményt jelent: az első példa esetében az illeték 668 ezer forint helyett 644 ezer forintra változik.  

Szerző
Frissítve: 2019.11.23. 06:35

„Elképesztő a türelmetlenség”

Publikálás dátuma
2019.11.22. 19:28

Fotó: Béres Márton / Népszava
Pogátsa Zoltán közgazdász kiemelte: sokan már most Karácsony Gergelyt, az új főpolgármestert szidják – pedig alig telt el néhány hét azóta, hogy megválasztották.
A kormány indokolatlanul szűkítette az önkormányzatok mozgásterét. Erre adott rossz válaszként az ellenzék úgy gondolhatja, hogy annál jobb, minél több szabadsága van az önkormányzatoknak. Miközben például a lakáspolitikában a kerületi önkormányzatok most is túl nagy szabadsággal rendelkeznek – állapította meg Misetics Bálint szociálpolitikus, A Város Mindenkié Csoport aktivistája. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatoknak garanciális, jogként igénybe vehető szolgáltatásokat kellene nyújtaniuk. A józsefvárosi Wesley Főiskolán rendezett fórumon a főváros és a kerületek közötti feladatmegosztásról szólva Szatmári Andrea, az Utcajogász képviselője egyenesen kezelhetetlennek minősítette a széttagoltságot. Ladányi János szociológus a rendszerváltás egyik legnagyobb hibájának nevezte, hogy a fővárossal szemben a kerületek a kelleténél nagyobb önállóságot kaptak. A fővárosi önkormányzatnál lényegesen több jogkört kellene hagyni. Ladányi szerint súlyos gond, hogy a kerületek nem akarnak szociális bérlakásokat építeni: eddig legalábbis csak a meglévők felújításában gondolkodtak. Márpedig önkormányzati bérlakásokra nem kizárólag a legelesettebbeknek, hanem – többek között – családalapításra készülő fiatal pároknak is szükségük lenne. Az eseményre szóló meghívójában Horváth Aladár, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség roma referense megkésett sikerként könyvelte el, hogy az újonnan megválasztott ellenzéki polgármesterek felfüggesztették a kilakoltatásokat, a lakhatást alapvető emberi jogként ismerik el. A beszélgetést vezető Pogátsa Zoltán közgazdász megjegyezte, hogy tapasztalatai szerint „elképesztő a türelmetlenség”. Sokan már most Karácsony Gergelyt, az új főpolgármestert szidják – pedig alig telt el néhány hét azóta, hogy megválasztották. 
Szerző