Veszprém megye legnagyobb betegellátó intézménye, a Csolnoky Ferenc Kórház „a továbbra is fennálló szakember hiányra” hivatkozva jelentette a hatóságoknak a hétvégén, hogy intenzív osztálya ágyainak harmadát nem tudja használni. Az 12 ágyas intenzív osztály nem csak a kórház saját traumatológiáját, sebészetét, stroke centrumát szolgálja ki, hanem szükség esetén a balatonfüredi szívkórházból is ideszállítják a betegeket. Már szombaton érdeklődtünk a kórház főigazgatójánál, hogy a történtek okoznak-e működési zavart, kellett-e műtéteket elhalasztaniuk, ám mostanáig sem kaptunk választ. Így azt sem tudni, hogy volt-e olyan eset a hétvégén, amikor a kórház kapacitáscsökkenése miatt máshová kellett vinniük sérültet, beteget a mentőknek.
Az egészségügy szakemberhiánya eddig csak a fővárosban és a közép-magyarországi régióban okozott logisztikai feladványokat a mentőknek, egy ideje viszont már más régiókban is mind többször kell fogadó intézményt keresniük a beutalási rendben kijelölt intézmény helyett. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint is évről-évre több kórházi kapacitást szüneteltetnek orvosok vagy szakdolgozók hiánya miatt az intézmények. Tavaly már 889 férőhelyet nem tudtak kihasználni, ami valamivel már több mint az összes kórházi ágy két százaléka.
A Magyar Kórházszövetség a minap kétnapos konferenciát tartott az ágazat humánerőforrás gondjairól. A rendezvényen 12 pontos javaslatcsomagot állítottak össze arról, mit kellene tenni a helyzet javításáért. Kulcsfeltétel például, hogy legkésőbb három éven belül az ágazatban dolgozó valamennyi szakember a piaci bérnek megfelelő összeget keressen. Fontos lenne továbbá, hogy az egészségügyben dolgozókat vegyék ki a közszférára vonatkozó kötelező nyugdíjazás, és visszafoglalkoztatási szabályok alól. Emellett fontos lenne bővíteni a kórházi szakemberek képzésére és az emberi munka kiváltását segítő technológiákra fordítható támogatást. Lapunk úgy tudja: a kormányzati címzettek közül még senki nem reagált a kórházszövetség javaslataira.
Itt érdemes felidézni: a kórházfenntartó a közelmúltban egy jogszabály félreértése miatt létszámstopot rendelt el az egészségügyben, amit először tagadtak, aztán visszavontak. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztere pedig még júliusban azzal dicsekedett, hogy "hatezerrel több orvos dolgozik az egészségügyben, mint 2010-ben." A miniszter állítása önmagában igaz, csakhogy a meglévő struktúra működtetéséhez mégsincs elég orvos, szakdolgozó. Emiatt is kényszerülnek a betegek sorban állásra a szakrendeléseken, a kórházakban.
A KSH 2018-as adatai szerint az orvosi álláshelyek 3,8 százaléka, a szakdolgozóinak 3,4 százaléka betöltetlen. A legnagyobb probléma a fekvőbeteg-ellátásban van, ahol az orvoshiány 6,2, a szakdolgozóké pedig 5 százalékos. Arra a kérdésre, hogy mennyi a hadra fogható szakember, a ÁEEK humánerőforrás monitoring jelentése ad a miniszternél pontosabb választ. Bár a nyilvántartásban 55 603 orvos szerepel, ebből érvényes működési engedélye csak 33 ezernek van, önálló gyógyításra pedig mindössze 27 ezernek van jogosítványa. Az utóbbiak húsz százaléka 65 év feletti, közülük 70 évesnél is idősebb 3611 orvos. Miközben e számok alapján a nyugdíjkoron túl gyógyítók kiesése a rendszerből ellátási katasztrófát okozna, a kormány elvárja tőlük, hogy hosszas bürokratikus eljárással kérvényezzék évről-évre továbbfoglalkoztatásukat. Egy-egy országrész között akár háromszoros különbség lehet abban, hogy tízezer lakosra hány doktor jut. Így például a nógrádiaknak, valamint a Komárom-, a Tolna és a Fejér megyeiekre csak harmadannyi gyógyító jut, mint például budapestiekre.
