Orvoshiány miatt a kórház részlegesen zárva

Publikálás dátuma
2019.11.26. 06:00

Fotó: Népszava
Az intenzív ágyak harmadán nem fogadhatott betegeket a Veszprém megyei kórház a hétvégén – értesült a Népszava.
Veszprém megye legnagyobb betegellátó intézménye, a Csolnoky Ferenc Kórház „a továbbra is fennálló szakember hiányra” hivatkozva jelentette a hatóságoknak a hétvégén, hogy intenzív osztálya ágyainak harmadát nem tudja használni. Az 12 ágyas intenzív osztály nem csak a kórház saját traumatológiáját, sebészetét, stroke centrumát szolgálja ki, hanem szükség esetén a balatonfüredi szívkórházból is ideszállítják a betegeket. Már szombaton érdeklődtünk a kórház főigazgatójánál, hogy a történtek okoznak-e működési zavart, kellett-e műtéteket elhalasztaniuk, ám mostanáig sem kaptunk választ. Így azt sem tudni, hogy volt-e olyan eset a hétvégén, amikor a kórház kapacitáscsökkenése miatt máshová kellett vinniük sérültet, beteget a mentőknek. Az egészségügy szakemberhiánya eddig csak a fővárosban és a közép-magyarországi régióban okozott logisztikai feladványokat a mentőknek, egy ideje viszont már más régiókban is mind többször kell fogadó intézményt keresniük a beutalási rendben kijelölt intézmény helyett. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint is évről-évre több kórházi kapacitást szüneteltetnek orvosok vagy szakdolgozók hiánya miatt az intézmények. Tavaly már 889 férőhelyet nem tudtak kihasználni, ami valamivel már több mint az összes kórházi ágy két százaléka. A Magyar Kórházszövetség a minap kétnapos konferenciát tartott az ágazat humánerőforrás gondjairól. A rendezvényen 12 pontos javaslatcsomagot állítottak össze arról, mit kellene tenni a helyzet javításáért. Kulcsfeltétel például, hogy legkésőbb három éven belül az ágazatban dolgozó valamennyi szakember a piaci bérnek megfelelő összeget keressen. Fontos lenne továbbá, hogy az egészségügyben dolgozókat vegyék ki a közszférára vonatkozó kötelező nyugdíjazás, és visszafoglalkoztatási szabályok alól. Emellett fontos lenne bővíteni a kórházi szakemberek képzésére és az emberi munka kiváltását segítő technológiákra fordítható támogatást. Lapunk úgy tudja: a kormányzati címzettek közül még senki nem reagált a kórházszövetség javaslataira.
Itt érdemes felidézni: a kórházfenntartó a közelmúltban egy jogszabály félreértése miatt létszámstopot rendelt el az egészségügyben, amit először tagadtak, aztán visszavontak. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztere pedig még júliusban azzal dicsekedett, hogy "hatezerrel több orvos dolgozik az egészségügyben, mint 2010-ben." A miniszter állítása önmagában igaz, csakhogy a meglévő struktúra működtetéséhez mégsincs elég orvos, szakdolgozó. Emiatt is kényszerülnek a betegek sorban állásra a szakrendeléseken, a kórházakban. A KSH 2018-as adatai szerint az orvosi álláshelyek 3,8 százaléka, a szakdolgozóinak 3,4 százaléka betöltetlen. A legnagyobb probléma a fekvőbeteg-ellátásban van, ahol az orvoshiány 6,2, a szakdolgozóké pedig 5 százalékos. Arra a kérdésre, hogy mennyi a hadra fogható szakember, a ÁEEK humánerőforrás monitoring jelentése ad a miniszternél pontosabb választ. Bár a nyilvántartásban 55 603 orvos szerepel, ebből érvényes működési engedélye csak 33 ezernek van, önálló gyógyításra pedig mindössze 27 ezernek van jogosítványa. Az utóbbiak húsz százaléka 65 év feletti, közülük 70 évesnél is idősebb 3611 orvos. Miközben e számok alapján a nyugdíjkoron túl gyógyítók kiesése a rendszerből ellátási katasztrófát okozna, a kormány elvárja tőlük, hogy hosszas bürokratikus eljárással kérvényezzék évről-évre továbbfoglalkoztatásukat. Egy-egy országrész között akár háromszoros különbség lehet abban, hogy tízezer lakosra hány doktor jut. Így például a nógrádiaknak, valamint a Komárom-, a Tolna és a Fejér megyeiekre csak harmadannyi gyógyító jut, mint például budapestiekre.
Szerző

Nem nagyon tudják a tanárok, mit kezdjenek az álhírekkel

Publikálás dátuma
2019.11.25. 19:18
Illusztráció
Bár a pedagógusok többsége veszélyesnek tartja az álhíreket, abban már bizonytalanok, hogy az iskolában hogyan kezeljék a témát – derült ki a Political Capital friss kutatásából. Pedig a diákok igényelnék, hogy erről is beszéljenek, akár tanórán kívül is.
A tanárok és az intézményvezetők sincsenek felkészülve arra, hogy az internetes közösségi oldalakon gyakran megjelenő álhírek témájában iskolai programokat szervezzenek, ezen felül a pedagógusok leterheltsége is akadályt jelent – egyebek mellett ez is kiderült a Political Capital (PC) legutóbbi kutatásából, amit a Social Development Institute és a Heinrich Böll Alapítvánnyal együttműködésben készítettek. Arra voltak kíváncsiak, maguk az érintettek hogyan látják az iskola szerepét az álhírek elleni harcban. A felmérés során fővárosi és több vidéki – debreceni, pécsi, szombathelyi – iskola diákjait és tanárait kérdezték meg. Az eredmények szerint a fiatalok többsége jól szerepelt azokban a feladatokban, ahol álhíreket és valódi híreket kellett megkülönböztetniük, amit sokan az online térben való jártasságukkal magyaráznak, de még így is akadtak olyanok, akiket sikerült megtéveszteni. Kiderült az is, noha az álhírek jelentős része közéleti témákkal foglalkozik, a fiatalokat kevésbé érdeklik ezek a témák, inkább a bulvár- és celebhírekkel foglalkoznak. A legtöbben azt állították, a médiafogyasztással kapcsolatos iskolai, szervezett programokban nem vettek részt, pedig hasznosnak gondolnák az ilyen képzéseket. A pedagógusok többsége úgy gondolja, a fiatalok tudatos médiafogyasztásának erősítése nem csak az iskola felelőssége – az iskolának, a pedagógusnak és a diákok családjának is együtt kell működnie. A megkérdezett tanárok több mint fele nyilatkozott úgy, hogy napi rendszerességgel találkozik álhírekkel, de csak 19 százalékuk volt teljesen biztos abban, hogy meg tudják különböztetni egymástól a valódi és az álhíreket (a többség – 68 százalék – az „inkább biztos” opciót választotta). Az álhíreket ugyanakkor nagyon veszélyesnek tartják mind a társadalomra, mind iskolájuk diákjaira nézve. Tízből négy tanár válaszolt úgy, hogy vett már részt a témával kapcsolatos szervezett foglalkozáson, de azok leginkább eseti jellegűek voltak. A tanórákon kevés szó esik az álhírek kezeléséről, tanórán kívül viszont valamivel gyakrabban előfordul, hogy beszélgetnek erről, sokszor a diákok kezdeményezésére. A pedagógusok szerint sem ők, sem az iskola nincs felkészítve arra, hogy szervezett keretek között megvitathassák a témát a diákokkal, de a programok akadálya az időhiány is. Emellett, mivel az álhírek nagy része közéleti-politikai témákat érint, a tanárok mintegy fele nem biztos abban, lehet-e az iskolában ezekről beszélni, így inkább kerülik a témát. Abban viszont a többség egyetértett: szükség lenne a témával foglalkozó részletes útmutatókra, pedagógiai segédanyagokra, illetve olyan programokra is, ahol kollégáikkal, szakértőkkel tapasztalatot cserélhetnének. 
Szerző
Témák
iskola álhír

Az amerikai nagykövetség is elítélte az indexes újságírók ellen uszító plakátokat

Publikálás dátuma
2019.11.25. 19:03
A két újságíróról készített, antiszemita hangvételű plakát. Panyi Szabolcs, az Index volt, és a direkt36 mostani újságírója készítette a fotókat.
Fotó: Panyi Szabolcs / Twitter
A követség felszólította a magyar hatóságokat, intézkedjenek az antiszemita plakátok ügyében.
Hétfő délután az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége Twitteren közölte, hogy elítélik a gyűlölködő és antiszemita támadást Dezső András és Miklósi Gábor újságírók ellen. A követség szerint hasonló visszataszító megnyilvánulásnak nincs helye a modern világban, és arra kérik a hatóságokat, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket - írja a bejegyzést megtaláló 444.hu.
Az ügy előzménye, hogy a hétvégén Budapesten több helyen is megjelentek lyan plakátok a köztereken, amik az Index két újságíróját ábrázolják az izraeli zászló előtt Mi is a határon túlról jöttünk felirattal. Alatta az Index - Konstans rinyálás, látens magyarellenesség, hazaárulás feliratok olvashatók. Az nem derül ki a plakátról, hogy ki készítette. 
Mint a 444.hu hozzáteszi, a két indexes nem véletlenül lett kiválasztva: ellenük zajlik célzott kampány egy hete a kormánymédiában és a kormánnyal feltűnően barátságos viszonyban lévő radikális párt, a Mi Hazánk köreiben. Miklósi Gábor ugyanis megírta, hogy a Puskás Aréna megnyitóján nem állt fel, amikor a Nélküled című dalt játszották, Dezső András pedig egy videómontázsban összevágta a szám egy koncertfelvételét és menekültekről készült képeket. Ebből az lett, hogy előbb a Fidesz-médiavilág különböző fórumain nevezték ki idegennek őket, majd a Mi Hazánk közölte, hogy feljelentik az Indexet, mert „a magyar nép ellen uszítanak”. Csütörtök reggel pedig a közmédiában hosszú alákérdezős interjúban fejthette ki véleményét az ügyről a „radikális” „ellenzéki” politikus, Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke. A plakátokat vasárnap már elítélte Izrael budapesti követsége is.   
Szerző