Szigorítanák a tb-szabályokat: aki nem fizeti rendesen az egészségügyi szolgáltatási járulékát, elveszíti a térítésmentes orvosi ellátását

Publikálás dátuma
2019.11.27. 06:00

Fotó: Népszava
A parlament előtt lévő, a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvénytervezet szerint három havi tartozás (ez jelenleg 22500 forint) után érvénytelenítenék az adós taj-számát.
Két társadalmi csoport egészségügyi ellátásán is szigorítana az új társadalmi biztosítási törvény. A jövőben „büntetné” a rendszer azokat a külföldi munkát vállalókat, akik itthon és abban az országban is igénybe veszik a társadalombiztosítási ellátásokat, ahol dolgoznak, valamint azokat is, akik nem fizetik rendesen az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ők a jövő nyártól elveszíthetik a térítésmentes orvosi ellátást. A most parlament előtt lévő, a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvénytervezet szerint három havi tartozás (ez jelenleg 22500 forint) után érvénytelenítenék az adós taj-számát. Ez azzal jár, hogy az illető ezt követően nem juthatna térítésmentesen közfinanszírozott egészségügyi ellátáshoz, támogatott gyógyszerhez. A változás mintegy 100 ezer embert érinthet, most ugyanis ennyien fizetnek egyéni szolgáltatási szerződés keretében havi 7500 forintos járulékot. A javaslatban a visszaélések visszaszorításával indokolták ezt a lépést. Most mások mellett például azoknak a diákoknak kell ilyen egyéni járulékfizetői szerződést kötniük, akik befejezték az iskolát, de még nincs munkájuk, vagy azoknak a nőknek, akik főállású feleségek, vagy fizetés nélküli szabadságukat töltik. Azokra is vonatkozik a változás, akik két munkahely között vannak és az utolsó munkában töltött napjuk óta több mint 45 nap telt el. Lapunk úgy értesült egy társadalombiztosítási szakértőtől, hogy akiknek járulék-tartozás miatt felfüggesztik a taj-számát, azok az egészségügyi jogviszony ellenőrzéskor az eddigi piros helyett úgynevezett barna lámpát kapnak. Míg korábban a piros lámpa csak figyelmeztetés volt arra, hogy tisztázni kell az adóhatóságnál a rendezetlen jogviszonyt, azaz csak az elmaradt járulékot kellett befizetni, addig a barna azt jelenti, hogy „egyéb okból” érvénytelen a biztosítás és csak készpénz-fizetés ellenében kaphatnak orvosi ellátást. Gyógyszert is támogatás nélkül teljes áron válthatnak ki a patikában. Hasonlóan járnának azok is, akik egyszerre két országban is fenntartják a társadalombiztosítási jogosultságukat. A szabályok szerint egy embernek csak egy országban lehet biztosítása. Így aki külföldön vállal munkát, abban az országban jogosult a társadalombiztosítási ellátásokra, ahol dolgozik. Itthon ki kell jelentkeznie. Ám ezt sokan nem teszik meg, ha elmennek más országba dolgozni, hanem kiváltják az új lakhelyük szerinti biztosítást és Magyarországon pedig havonta fizetik egyéni szerződés keretében az egészségügyi szolgáltatási díjat. Egyelőre az érintettek azért nem buktak le, mert nincs egységes európai informatika rendszer. Ám a jövő júliustól hatályos társadalombiztosítási törvény bezárná az érintettek számára ezt a kiskaput. A javaslat szerint, akiről bármikor bebizonyosodik, hogy több országban is fenntartotta a biztosítási jogviszonyát, annak a Magyarországon igénybe vett orvosi ellátás költségeit utólag meg kell térítenie. Az E-Alap rendszeréből gyűjtik össze, hogy hol, mikor, milyen orvosi, vagy egészségügyi közszolgáltatást vett igénybe, és az adóhatóság adóként behajtja rajta. A változásokkal kapcsolatban sok kérdés tisztázatlan, és nem is derül ki egyértelműen minden részlet a törvényjavaslatból, így például az, hogyan és mennyi idő alatt állítható vissza a térítésmentes ellátásra való jogosultság? A gyógyszertámogatás megszűnésével például mi lesz az életmentő terápiák esetében, így a cukorbetegek inzulinjával vagy a daganatos betegek folyamatban lévő kemoterápiájával?

MI MENNYI?

Nyaki erek katéteres tágítása: 1 996 448 forint* Szemlencse műtét, lencse beültetéssel: 148 736 forint Epehólyagműtét: 283 562 forint Mandulaműtét: 89 268 forint Tüdőgyulladás különleges egyéb kezelés nélkül 60 év felett 212 993 forint Szívkoszorúér elzáródás áthidalása katéterezéssel: 2 185 772 forint Szívinfarktus ellátása speciális kezelés nélkül: 375 992 forint Hasnyálmirigy, máj közepes műtétei: 630 840 forint Akut leukémia nagy dózisú vagy standard kemoterápiával: 6 369 129 forint (*Ennyit fizet a kórházaknak a biztosító )

Szerző
Frissítve: 2019.11.27. 06:11

Semjén Zsolt kiállt a gátra: egy magyar templomból sem lesz mecset

Publikálás dátuma
2019.11.26. 21:02
SEMJÉN Zsolt
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Bevásárlóközpont sem nyílik templom helyén, bár erre igény sincs. A miniszterelnök-helyettes szerint már az is keresztényüldözés lehet, ha egy iskolában nem viselhet keresztet a tanár.
Magyarországon nem lesz egyetlen templomból sem bevásárlóközpont, sem mecset - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az üldözött keresztényekről szóló, kedden kezdődött nemzetközi konferencián.    Semjén Zsolt az MTI szerint hangsúlyozta: igyekeznek mindent megtenni, amit a keresztény civilizáció érdekében meg tudnak tenni, és igyekeznek minden segítséget megadni a keleti keresztény testvéreknek, akik a legnehezebb üldöztetést szenvedik el. A "keleti keresztény testvérek" egyébként a szíriai török offenzíva miatt is szenvednek: az határon benyomuló török erők arab milicista szövetségesei egy örmény keresztény templomot is szétvertek Tel Abyad városában -  de ezt a hadműveletet a keresztények védelmezőjeként ismert magyar kormány pont támogatta.
A háttér ismeretében csak még őszintébbnek tűnik Semjén meglátása, hogya keleti keresztények kétszeres szenvedésnek vannak kitéve, egyrészt elszenvedik azt, amit mindenki más a Közel-Keleten, másrészt keresztény kisebbségként vannak jelen az iszlám többségben.
A szó szoros értelmében keleten borzalmas keresztényüldözés zajlik - mondta Semjén Zsolt, aki ugyanakkor feltette a kérdést: nem reális fenyegetettség, hogy száz év múlva Európában, nyugaton is eljön a keresztényüldözés ideje? Párizsban, Marseille-ben, vagy Brüsszelben? Feltette azt a kérdést is: nem azzal kezdődik a keresztényüldözés, amikor nyugaton meghurcolnak egy tanítónőt, mert egy kis kereszt van a nyakában, vagy amikor az óvónőknek elő akarják írni, hogy egy kisfiút nem nevezhetnek kisfiúnak, a kislányt pedig kislánynak? A tanítónős példát Semjén valószínűleg egy berlini eset után idézte: itt egy tanárnőnek a berlini semlegességi törvény jegyében megtiltották, hogy tanórán keresztet viseljen –  ugyanilyen alapon tiltotta a szabályozás a hidzsáb vagy bármilyen vallási szimbólum viseletét is a berlini iskolákban. 
Semjén szerint egy keresztényüldözés van, aminek vannak szofisztikáltabb és brutálisabb formái. Nekik ugyanakkor az a küldetésük, hogy minden keresztényüldözéssel szemben fellépjenek - fogalmazott Semjén Zsolt. Kitért arra is, hogy az elmúlt 10 évben háromezer templomot újítottak fel, illetve építettek, Magyarországon pedig egyetlen templomból sem lesz bevásárlóközpont, sem mecset.
Az eseményen többek között részt vett Gloria von Thurn und Taxis hercegnő, aki magyar nyelven mondott köszönetet a kormánynak és Orbán Viktor kormányfőnek azért, amit az emberi jogokért tett és tesz.

A 80-as években még punk hercegnőként, mára a katolikus hit felkent védelmezőjeként ismert asszonyk iemelte az emberi élet védelmét a fogantatástól a halálig, a házasság védelmét, és külön szólt a vallásszabadság védelmének fontosságáról.  

Victor Hamm: keresztényüldözés még a kereszténység előtt megkezdődött

Felszólalt Gerhard Ludwig Müller bíboros, a Hittani Kongregáció nyugalmazott prefektusa is, aki szerint a keresztények szenvedése fémjelzi földi életüket, az ember a szenvedéssel együtt él, ismeri az ezen keresztül megjelenő fájdalmat Viktor Hamm tiszteletes, a Billy Graham Evangelistic Association alelnöke pedig arról beszélt, hogy a keresztényüldözés valóság, és már azelőtt elkezdődött, hogy megszületett volna maga a keresztény vallás.
keresztényüldözés valóság, és már azelőtt elkezdődött, hogy megszületett volna maga a keresztény vallás.

 Az üldöztetést már Jézus megjósolta, követőit a történelem során üldözték, hasonlóan a mostani üldözöttekhez - mutatott rá. Az üldözés azonban nemcsak félelmet szül, de elpusztítja a keresztény tudatot is több generációra visszamenően - sorolta a jelenséggel megjelenő veszélyeket. Szerinte a szabad világnak is fel kell készülnie az üldöztetésre, mert az "már úton van".
Szerző
Frissítve: 2019.11.26. 21:11

Kásler: megígértem, lesz struktúraváltás

Publikálás dátuma
2019.11.26. 20:54

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Struktúraátalakítás lesz, de szó sincs az alapellátás államosításáról, vagy kórházak bezárásáról – állította Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kedden a parlament népjóléti szakbizottságában.
- Ha azt kérdezik, hogy a struktúraváltásra készülnek-e tervek, arra az a válaszom, számos elképzelés van. Ha ezekből valamelyik eljut az ellenzékhez, soha ne legyenek biztosak abban, hogy az reális. Azért is bizonytalanok ezek a kiszivárogtatott anyagok, mert a lopott holminak nincs gazdája” – reagált Kásler Miklós a Jobbikos Lukács László György kérdésére, aki azt próbálta megtudni: valóban készült-e az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) műhelyében olyan dokumentum, ami a sajtóban megjelent. Ha készült, akkor miért nem vállalják, és miért nem vitatják meg a szakmával, illetve a lakossággal? A miniszter válaszában még azt is mondta: ő a ciklus elejétől ígéri a struktúraváltást, és ezt meg is tartja. Ám ez az ő értelmezésében azt jelenti, hogy ott maradnak meg a szolgáltatások, ahol ahhoz megvannak a feltételek. Példaként saját szakterületéről hozott példát. Mint mondta: a 2000-es évek elején országszerte mintegy 500 helyen folytak kemoterápiás kezelések, miközben annak nem voltak meg mindenütt a feltételei, mostanra már csak 143 intézményben van ilyen ellátás. Ezzel a változással a betegek minőségi ellátáshoz jutottak – mondta. A járási alapú, integrált alapellátásról pedig azt mondta: mindössze arról van szó, hogy területi ellátási egységben gondolkodnak, főként azokon a helyeken, ahol tartósan nem sikerül egy-egy körzetbe orvost találni. Ám a tervezett átalakítással nem változnak a tulajdonviszonyok, viszont 8-10 családorvos biztonságosan el tudna látni egy járásnyi területet. Egy nappal korábban a Medicalonline szakportál írt arról, hogy az emberi erőforrások minisztere arra utasította a háttérintézmények vezetőit, hogy három nap alatt dolgozzák ki a járási alapú, integrált alapellátás koncepciójával kapcsolatos elképzeléseiket. A szakbizottsági meghallgatásán a miniszter hosszan beszélt a kormány sikeres családpolitikai intézkedéseiről, valamint az egészségügyről szólva azt mondta: a cél valamennyi intézkedéssel az, hogy növekedjen az emberek egészségben eltöltött éveinek száma. Ezt a cél szolgálja az öt nemzeti népegészségügyi program is. A tárca vezetője rövid helyzetjelentést adott a vastagbélrákszűrésekről. A programban eddig 524 ezren kaptak lehetőséget a szűrésre, közülük 136 ezren küldtek mintát is. A laboreredmények alapján 11 ezer embert küldtek tovább a diagnózist pontosító vastagbéltükrözésre. Az utóbbi nyomán 1793 esetben rákmegelőző állapotot, 200 páciensénél rosszindulatú daganatot találtak.

Kásler rózsaszín képe az oktatásról

Magyarország az európai átlag felett, a GDP 4,9 százalékát költi az oktatásra – jelentette ki Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter kedden az Országgyűlés kulturális bizottsága előtti éves meghallgatásán. Azt is állította, nem csökken a pedagógusok száma, s a kulturális támogatásokban is az EU éllovasai között van az ország. (MTI)

Szerző