Bánatból kegyetlen üvöltés

Publikálás dátuma
2019.11.28. 09:00

Fotó: KOLOZSVÁR EU SZÍNHÁZI FESZTIVÁL
Nem tematikus ugyan az Európai Színházi Unio 18. Fesztiválja Kolozsváron, a hatalom folyamatos körtánca és változása mégis állandóan visszaköszönt.
Fontosak egy fesztiválon a világsztárok. Megadják a tekintélyét egy sorozatnak, nem mellesleg vonzó is, ha megjelennek a színlapokon, különböző reklámfelületeken. Andrei Serban a bukaresti Bulandra Színházban rendezte meg Shakespeare komédiáját, a Lóvátett lovagokat. A kolozsvári fesztivál előadását jókora várakozás előzte meg. Ráadásul a szereposztás kínált még egy pikáns megoldást is, hiszen a rendeletet hozó, majd visszavonó királyt, az a George Ivascu játszotta, aki Romániában kulturális miniszter is volt már. Serban ujjgyakorlatként vitte színre a művet, remek zenei betétekkel, szarkasztikus képi és verbális megoldásokkal és ezeket szokás szerint képes volt felpörgetni, fokozni. Ám egy szinten nem ment túl az előadás, sokszor megmaradt a minőségi szórakoztatás fázisánál, a fájdalmasabb, mélyebb üzenet ezúttal elmaradt. Még akkor is így van, ha épp a király magányossága és ingatag helyzete akár egy önálló értelmezést is megért volna. A hatalmi hierarchiák a családban témakörében mozgott az Észak-Görögország Nemzeti Színházának az Elefánt című előadása. A Kostas Vostantzoglou által jegyzett mű módszeresen, és fokozatosan jut el a végkifejletig. A hagyomány sötét oldalát mutatja, ez egészen ismerős lehet nekünk is. A szélsőséges, rasszista szemlélethez nagyon közel esik a barbárság. Félünk az újtól, a mástól, a múltunkra hivatkozunk, de mint azt az Elefánt története mutatja, egyszer eljön a lázadás, az igazság pillanata. Még vidéken is! Az elefánt pedig csak sétál, és amikor elmegy a gazdája megáll és megsiratja őt. A fiatal rendező Botond Nagy Ibsen Nóráját egy átlátszó virtuális doboznyi térben játszatja színészeivel. A fesztivál házigazdája, a Kolozsvári Állami Magyar Színház produkciója több meglepetéssel is szolgál. A főszereplővel (Ötvös Kinga), csaknem mezítelenül már a színház előcsarnokában találkozhatunk. Egy üvegdobozban fekszik, több néző le is fényképezi. Aztán a színpadon a történet úgy jelenik meg több dimenzióban, mint egy digitalizált képregény, animációs filmbetétekkel. Ebben viszont a rendező végig következetes, megtartja ezt a formai megoldást. Nóra pedig legvégül úgy lázad, hogy letörli magáról a sminket, felöltözik és elmegy, Otthagy mindent, férjet, gyereket! Nem is akárhogy. Betöri az ajtót és nem néz maga után. A fesztivál egyik kiemelkedő előadása a portói Danton halála. A nagyon röpke, de lángoló életet élt írózseni Büchner alkotását hozták Kolozsvárra a portugálok, épp a román forradalom 30. évfordulójának az évében. F. Riberio több szintes monumentális díszletének központi elemei a hatalmas ventilátorok, amelyek örök körforgása, a hatalom őrületének állandóan ismétlődő tébolyát szimbolizálja. Akár szájbarágósnak is mondhatnánk a megoldást, az előadás azonban sokkal tágasabb ennél. Elementáris erővel képes hatni. Ennek egyik oka, hogy a teátrum frissen kinevezett művészeti vezetője, Nuno Carduso rendezőként mint egy zeneművet értelmezte Büchner darabját. A monológok, kettősök, nagy áriaként, duettként is felfoghatók, nem beszélve a csoportjelenetekről, amelyek hatásos kórusként képesek megjelenni. Mindez azt az elméletileg közhelyt hivatott közölni, hogy a forradalom felfalja a szereplőit. A rendezőn érződik a düh, a felháborodás, hogy ez miként is történhet meg, ráadásul időről időre, újra és újra. Miért nem tanulunk belőle? Miért áruljuk el, faljuk fel egymást? Nuno Cardusót a folyamat érdekli, az hogy honnan hová tartunk? Hogyan lesz a szövetségesekből gyilkos és áldozat? Vajon lehet-e győztesekről és vesztesekről beszélni, vagy valamilyen értelemben mindannyian nyerünk és vesztünk is a dolgon? Az előadás nem választja külön a magán és közéleti történéseket. Elképesztő látni, hogy miként válik a forradalom egyik vezéréből célpont és miért fontos az új hatalomnak, hogy bűnösöket mutasson fel. Olyan az egész, mintha a résztvevők beleszorultak volna ebbe a bizonyos ventilátorba és onnan már nincs semmilyen kiút. A több mint negyven szerepet, tizenhárman játsszák. A címszerepben Albano Jerónimo formátumos alakítást nyújt, úgy hogy közben Danton sebezhetőségét és kiszolgáltatottságát is képes megmutatni. A többi szereplő is méltó partnere. Megrázó, hogy az áldozatok Strauss keringőre mennek a túlvilágba, így válik a finálé először kegyetlen haláltánccá, majd a bánat fülsüketítő kíméletlen üvöltéssé, a nők, az ottmaradottak dühös lázadásává.    Infó: Shakespeare: Lóvátett lovagok Bulandra Színház, Bukarest Rendező: Andrei Serban Kostas Vostantzoglou: Elefánt Észak-Görögország Nemzeti Színháza, Szaloniki Rendező: Yannis Leontaris Ibsen: Nóra Kolozsvári Állami Magyar Színház Rendező: Botond Nagy Büchner: Danton halála Sao Joao Nemzeti Színház, Porto Rendező: Nuno Cardoso Oidipusz Radu Stanca Nemzeti Színház, Nagyszeben Rendező: Silviu Purcarete   

Megrázó poézis

Silviu Purcarete az Oidipust vitte színre a nagyszebeni társulattal. Egy öt éves előadásról van szó, amely Kínától, Japánig sok helyen vendégeskedett már, mégis nagyon frissnek tűnt Kolozsváron is. Két Szophoklész-darabot gyúrtak egybe. Az Oidipusz király és az Oidipusz Kolonoszban szolgált alapanyagként és ebben a szövegváltozatban eggyé is vált. A rendezés több kérdést is felvetett, főként azt, hogy lehet-e nyom nélkül távozni, hiszen Oidipusz megkapta ezt a kegyet, de mint maga Purcarete az előadás utáni beszélgetésen elmondta, nem a választ kereste, inkább a kétségeit fogalmazta meg az előadásban. A nagyszerű Ofelia Popii két szerepben – Iokasté és Antigoné - is markáns és megrázó tud lenni. Nehezen felejthetőek a produkció képei. A kórus tagjai ballonkabátban vonják kérdőre és bélyegzik meg a száműzötté vált, vándorló királyt. A képek, az ellenpontozó zene, és a színészi játék az előadás meghatározó részében poézissé válik. 

Szerző
Frissítve: 2019.11.28. 09:58

Jöhet Gothár és diákjainak filmje

Publikálás dátuma
2019.11.27. 17:49
Gothár Péter rendező és Táborosi András operatőr az első forgatási napon a dömösi révnél
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Jövőre kerülhet a mozikba az elmúlt egy hétben zaklatási ügye miatt a figyelem középpontjába került Gothár Péter legújabb nagyjátékfilmje, a Hét kis véletlen.
A Magyar Nemzeti Filmalap tavaly 375 millió forint gyártási támogatást nyújtott a produkciót lebonyolító Filmpartners-nek. A kísérletező szerzői mű rendhagyó vizuális és zenei világ teremtésére, különleges filmnyelv létrehozására vállalkozik. A felfüggesztése előtt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanító Gothár a készülő film vizuális koncepcióját elsőfilmes tanítványaira bízta, biztosítva ezzel a friss szemléletet, amit a klasszikus és modern filmkészítés eszközeivel vegyít. Az új Gothár-mű családi véletlenek hét epizódja, történetmesélése a kortárs szórakoztató mozik sablonjaitól eltérő új filmes közlési forma lesz. A produkció első vágását már korábban megmutatták a finanszírozó Filmalapnak, jelenleg az utómunkák folynak. A terjesztés megoldása Pataki Ági és Kovács Gábor feladata, jelenlég még nincs bejelentett forgalmazó, de az alkotók közölték: mindenképpen mozikba kerül a film.
Szerző
Témák
Gothár Péter
Frissítve: 2019.11.27. 18:19

Az elnök én leszek

Publikálás dátuma
2019.11.27. 11:30
Payton Hobart (Ben Platt) részére egy percig sem kétséges, mihez akar kezdeni az életével
Fotó: NETFLIX
Bár az ország legtöbb pontján már lecsillapodtak a kedélyek, még mindig az önkormányzati választások hatása alatt állhatunk. E szempontból is érdekes kérdés: milyen ember lehet az, aki mindig is politikus akart lenni?
Aljas. Érzelemmentes. Álságos. Néhány jellemvonás, amilyennek tűnhet A politikus (The Politician) központi karaktere, ám a Netflix médiaszolgáltató új amerikai sorozata időről időre fellibbenti az emberi oldalát.
Payton Hobart (Ben Platt) amióta az eszét tudja, az Egyesült Államok elnöke szeretne lenni. S mindent ennek rendel alá. Szó szerint: a tanulmányait, a kapcsolatait, nem túlzás: az egész életét. Olyannyira, hogy a kampánycsapata azt javasolja, kell találnia valakit, aki őt emberivé teszi. Ezért beszélgetett az iskolabuszon többek között egy (valószínűleg) Down-szindrómás lánnyal, aki arra a kérdésre, hogy min változtatna szívesen, ő csak annyit válaszolt: „Többé senki se játssza meg magát.” Ironikus.
Payton úgy látja, ahhoz, hogy bekerüljön a Fehér Házba, előbb diákelnökké kel válnia. S hogy ehhez milyen alelnök-jelölteket próbál megnyerni magának? Két lányt: Infinity-t, aki (legalábbis látszólag) daganatos betegséggel küzd és Skye-t, aki afroamerikai, gendersemleges, és nem mellesleg korábban a másik aspiránst támogatta. Habár az Egyesült Államokhoz képest hazánknak még bőven van mit fejlődnie azon a téren, hogy a nemi identitás miatt ne érhessen senkit negatív diszkrimináció, Payton szintén inkább eltitkolja az érzéseit, ahogy az édesanyja (Gwyneth Paltrow) is háttérbe szorítja az idomár, Brigitte iránt táplált szerelmét.
A politikus első évada nemcsak egy leendő államférfi nézőpontjából mutatja meg az események alakulását, hanem egy önmagát és a boldogságát kereső fiatalember világába is bepillantást nyerhetünk egyúttal. S ezzel valószínűleg máris sokkal többen tudnak azonosulni. S hogy milyen piszkos munkát lehet elvégezni oposszumbél segítségével? Ez is kiderül a sorozatból.  Infó: A politikus (The Politician) Netflix (2019) Készítette: Ryan Murphy, Brad Falchuk, Ian Brennan

Vissza a moziba

Az augusztusban bezárt legendás mozinak, a Manhattan szívében található Parisnek új bérlője van: a streaming-szolgáltató és produkciós cég, a Netflix csapott le a helyre. Noah Baumbach új filmjét, a válásról szóló Marriage Storyt már itt is mutatták be, a Scarlett Johansson és Adam Driver főszereplésével készült dráma csak ezután fog felkerülni oda, ahova eredetileg is szánták, a Netflix oldalára – írta a hvg.hu a The Guardian cikke alapján. A Parist a Netflix a jövőben premierekre fogja használni, de rendszeres vetítéseket is tartanak majd itt.

Témák
Netflix