Előfizetés

Világnapot kapott a matematika

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.28. 12:44

Fotó: Pixabay
Március 14-ét jelölte ki a a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) és az UNESCO, nem véletlenül. Az elsőt, 2020-ban azonban péntek 13-án ünneplik.
Hivatalosan is március 14. lett a matematika világnapja 2020-tól a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) és az UNESCO keddi bejelentése szerint. A dátumot nem véletlenszerűen választották, hanem az úgynevezett pí kerekített értéke, vagyis a 3,14 alapján. A nevezetes szám a kör kerületének és átmérőjének hányadosa.
Először hivatalosan 2020. március 14-én ünneplik meg a világnapot, amelyet a Föld sok országával korábban is ezen a napon tartottak. "A matematika a tudás és a tudomány fontos részét képezi az emberiség egész történetében. Napjainkra azonban a bonyolultság olyan fokát érte el, hogy sokan nem veszik észre, mennyire jelen van mindennapi életünkben" - mondta Christiane Rousseau, a Montreali Egyetem professzora, a projekt kezdeményezője az IMU részéről.
Az első nemzetközi világnap mottója is a Matematika mindenütt lett, de ez 2020-ban szombatra esik, március 13-án, pénteken ünneplik.

Már nem elég, ha egészséges, fenntarthatónak is kell lennie az életmódnak

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2019.11.27. 14:14

Fotó: Pixabay
Feliratkozott a helyes életmód szempontjai közé a fenntarthatóság. A dietetikus elmondja, hogy ez mit is jelent, és hogyan tehetjük meg.
Becslések szerint 2050-re a Föld lakossága eléri a tízmilliárd főt. Jelenleg közel négymilliárd ember szenved az alultápláltság valamely formájában és kétmilliárdan túlsúlyosak vagy elhízottak. Az éghajlatváltozás miatt új kórokozók és méreganyagok megjelenésével is számolni kell. A szakemberek szerint ezekből következik, hogy a legnagyobb környezetterhelést okozó területeken; az élelmiszertudományban, és -technológiában, -előállításban, valamint a táplálkozástudományban nagy változásnak kell bekövetkeznie. Kutatások igazolják, hogy a jelenlegi formában ezek ökológiailag nem, vagy csak alig lesznek fenntarthatóak hosszútávon. Ezzel párhuzamosan azt is bebizonyították, hogy a jelenlegi nagymértékű húsfogyasztásunk leginkább a vastag-, végbéldaganatok, de a szív-, és érrendszeri betegségek szempontjából is kockázati tényezőnek minősül. 
Eddig a természetesség, a funkcionalitás és az egészségmegőrzés voltak a helyes táplálkozás fő szempontjai, mostantól azonban figyelembe kell venni a fenntarthatóságot is. Az ember egészségének megőrzése mellett a környezet védelme, sőt manapság már annak visszaállítása is fontos kell, hogy legyen. Az az étrend tekinthető fenntarthatónak, amelynek viszonylag alacsony a környezeti hatása és az egészség megőrzését is segíti – hangsúlyozta Wolher Veronika, a Budai Egészségközpont dietetikusa a Népszavának. 
„Drasztikusan át kell alakítani az étkezési szokásainkat.”

Több kutatás is azt mutatta, hogy a vörös húsok és a cukor globális átlagfogyasztását jelentősen csökkenteni kellene, miközben a helyi termelőktől származó gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és a magvak fogyasztását növelni kellene. 
Eddig leginkább egészségügyi és etikai megfontolásból kezdtek bele sokan az összefoglaló néven növényi alapú vagy vegetáriánus táplálkozásba, de már ökológiai szempontból is a figyelem középpontjába került például az úgynevezett flexitariánus étrend. Ezek a táplálkozási irányzatok hozzájárulnak az egészségmegőrzéshez, a betegségmegelőzéshez, miközben a Föld egészségének védelmét, illetve helyreállítását is támogatják. Nekünk és a bolygónak is jót tesz, ha a húsok helyett több, bio-öko előállítású növényi terméket fogyasztunk lehetőleg minél kevésbé feldolgozva, természetes formában – mondta a szakember.

Milyen a flexitariánus étrend?

Növényi eredetű alapanyagokban gazdag, húsban szegény táplálkozási mód.

A fenntartható életmód viszonylag alacsony terhelést ró a környezetre és képes segíteni az egészség megőrzését. Az egészséges és fenntartható étrend kialakításához olyan, fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok szükségesek, mint az etikus állattartás, a minimálisan feldolgozott, bio, organikus, helyi, vegán, GM-mentes alapanyagok használata. A szállítást, a csomagolást, a hulladékkezelést és –feldolgozást, tehát a teljes élelmiszerláncot érintenie kell a szemléletváltásnak. Olyan folyamatokat, rendszereket kell használni, amelyek óvják a nem megújuló és természeti forrásokat, gazdaságilag hatékonyak, biztonságosak és biztosítják a jövőbeli szükségleteket. Legalább a felére kellene csökkenteni az ételveszteséget, illetve a hulladéknak minél nagyobb mértékben kellene újrahasznosíthatónak lennie – sorolta a dietetikus. 

Mit válasszunk?

Nem könnyű ugyanakkor eldönteni, hogy például egy helyi termelőtől származó, nem túl nagy karbonlábnyommal rendelkező, ám nagy zsírtartalmú sertés a jobb választás vagy pedig a több száz kilométerről érkező, így nagy ökológiai terhelést okozó, de sovány csirke szolgálja-e jobban az egészségünket és védi hatékonyabban környezetünket. Az optimális persze az alacsony ökológiai lábnyomú, azaz helyi termelőtől vásárolt alacsony zsírtartalmú szárnyas. De a legjobb az lenne, ha lényegesen kevesebb állati eredetű terméket, főleg húst fogyasztanánk, és sokkal több helyi zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest és natúr olajos magvakat – hangsúlyozta Wolher Veronika. 

10 lépés a magunk és a Föld megmentéséért

  • Keressük az ellenőrzötten előállított termékeket!
  • Válasszunk hazai, minél kisebb karbonlábnyommal rendelkező élelmiszert!
  • Fogyasszunk kevesebb húst és több gyümölcsöt, zöldséget, hüvelyest és natúr magvakat!
  • Keressük az újrahasznosítható csomagolású termékeket!
  • Vigyünk magunkkal kulacsot, hogy ne kelljen műanyagpalackos vizet vásárolni!
  • Csökkentsük az élelmiszer-pazarlást, használjuk kreatívan a maradékot!
  • Vásárláshoz készítsünk bevásárlólistát, hogy ne csábuljunk el!
  • Legyen nálunk újrahasznosított, környezetbarát bevásárlószatyor, ne szoruljunk a műanyag használatára!
  • Nem kell minden akciós terméket megvenni!
  • Figyeljük a lejárati időket, ne halmozzunk fel élelmiszereket, amelyeket aztán ki kell dobni!

Megmérték a kék bálna pulzusát, egészen hihetetlen az eredmény (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.27. 10:19

Fotó: Sylvain Cordier/Biosphoto / AFP
Először sikerült megmérniük kutatóknak egy kék bálna pulzusát, értékes információkat nyerve a világ legnagyobb teremtményéről.
Az akár 30 méteresre és 200 tonnásra is megnövő kék bálna pulzusszáma szélsőségesen lecsökken, amikor az állat táplálékért alámerül az óceánba: 
ez általában 4-8, de akár 2 szívverést is jelenthet percenként.

A megfigyelt maximális pulzusszám percenként 37 szívverés volt, amelyet akkor mértek a kutatók, amikor a bálna ismét a felszínre úszott a táplálékszerzést követően.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány vezető szerzője, a Stanford Egyetem tengerbiológusa, Jeremy Goldbogen szerint a kék bálna ilyen beható vizsgálata segít jobban megérteni a szélsőségesen nagy testtömegű állatok szervezetének működését, azt, hogy "milyen az élet és milyen ütemben zajlik az élet egy ilyen nagy testben".

Nagyban keveset, kicsiben sokat

Minél nagyobb egy állat, annál alacsonyabb a pulzusszáma, hogy a szívnek minél kevesebb munkája legyen a vér pumpálásakor. Az embernél a nyugalmi pulzusszám nagyjából 60-100 szívverést jelent percenként, és körülbelül 200 a percenkénti felső határ sportolás közben. A legapróbb emlősök, a cickányok szíve ezzel szemben akár ezret is ver percenként.

A kutatók tapadókorongokkal erősítettek a bálnára egy műanyag tokban lévő mérőműszert, amely az állat szívritmusát figyelte, miközben az a nyílt óceánban úszott. A bálna szívének közelébe, a bal uszonya mögé illesztett műszer révén 9 órányi adatot sikerült gyűjteniük a szakembereknek egy 22 méteres felnőtt hím példánytól a kaliforniai Monterey-öbölben.