Már nem elég, ha egészséges, fenntarthatónak is kell lennie az életmódnak

Feliratkozott a helyes életmód szempontjai közé a fenntarthatóság. A dietetikus elmondja, hogy ez mit is jelent, és hogyan tehetjük meg.

Becslések szerint 2050-re a Föld lakossága eléri a tízmilliárd főt. Jelenleg közel négymilliárd ember szenved az alultápláltság valamely formájában és kétmilliárdan túlsúlyosak vagy elhízottak. Az éghajlatváltozás miatt új kórokozók és méreganyagok megjelenésével is számolni kell. A szakemberek szerint ezekből következik, hogy a legnagyobb környezetterhelést okozó területeken; az élelmiszertudományban, és -technológiában, -előállításban, valamint a táplálkozástudományban nagy változásnak kell bekövetkeznie. Kutatások igazolják, hogy a jelenlegi formában ezek ökológiailag nem, vagy csak alig lesznek fenntarthatóak hosszútávon. Ezzel párhuzamosan azt is bebizonyították, hogy a jelenlegi nagymértékű húsfogyasztásunk leginkább a vastag-, végbéldaganatok, de a szív-, és érrendszeri betegségek szempontjából is kockázati tényezőnek minősül.

Eddig a természetesség, a funkcionalitás és az egészségmegőrzés voltak a helyes táplálkozás fő szempontjai, mostantól azonban figyelembe kell venni a fenntarthatóságot is. Az ember egészségének megőrzése mellett a környezet védelme, sőt manapság már annak visszaállítása is fontos kell, hogy legyen. Az az étrend tekinthető fenntarthatónak, amelynek viszonylag alacsony a környezeti hatása és az egészség megőrzését is segíti – hangsúlyozta Wolher Veronika, a Budai Egészségközpont dietetikusa a Népszavának.

Több kutatás is azt mutatta, hogy a vörös húsok és a cukor globális átlagfogyasztását jelentősen csökkenteni kellene, miközben a helyi termelőktől származó gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és a magvak fogyasztását növelni kellene.

Eddig leginkább egészségügyi és etikai megfontolásból kezdtek bele sokan az összefoglaló néven növényi alapú vagy vegetáriánus táplálkozásba, de már ökológiai szempontból is a figyelem középpontjába került például az úgynevezett flexitariánus étrend. Ezek a táplálkozási irányzatok hozzájárulnak az egészségmegőrzéshez, a betegségmegelőzéshez, miközben a Föld egészségének védelmét, illetve helyreállítását is támogatják. Nekünk és a bolygónak is jót tesz, ha a húsok helyett több, bio-öko előállítású növényi terméket fogyasztunk lehetőleg minél kevésbé feldolgozva, természetes formában – mondta a szakember.

A fenntartható életmód viszonylag alacsony terhelést ró a környezetre és képes segíteni az egészség megőrzését. Az egészséges és fenntartható étrend kialakításához olyan, fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok szükségesek, mint az etikus állattartás, a minimálisan feldolgozott, bio, organikus, helyi, vegán, GM-mentes alapanyagok használata. A szállítást, a csomagolást, a hulladékkezelést és –feldolgozást, tehát a teljes élelmiszerláncot érintenie kell a szemléletváltásnak. Olyan folyamatokat, rendszereket kell használni, amelyek óvják a nem megújuló és természeti forrásokat, gazdaságilag hatékonyak, biztonságosak és biztosítják a jövőbeli szükségleteket. Legalább a felére kellene csökkenteni az ételveszteséget, illetve a hulladéknak minél nagyobb mértékben kellene újrahasznosíthatónak lennie – sorolta a dietetikus.

Mit válasszunk?

Nem könnyű ugyanakkor eldönteni, hogy például egy helyi termelőtől származó, nem túl nagy karbonlábnyommal rendelkező, ám nagy zsírtartalmú sertés a jobb választás vagy pedig a több száz kilométerről érkező, így nagy ökológiai terhelést okozó, de sovány csirke szolgálja-e jobban az egészségünket és védi hatékonyabban környezetünket. Az optimális persze az alacsony ökológiai lábnyomú, azaz helyi termelőtől vásárolt alacsony zsírtartalmú szárnyas. De a legjobb az lenne, ha lényegesen kevesebb állati eredetű terméket, főleg húst fogyasztanánk, és sokkal több helyi zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest és natúr olajos magvakat – hangsúlyozta Wolher Veronika.

10 lépés a magunk és a Föld megmentéséért