Levélben nyugtatják a szakképzésben dolgozókat

Publikálás dátuma
2019.11.29. 08:05

Fotó: Molnár Ádám
Három nappal a tanártüntetés előtt próbálja győzködni a pedagógusokat Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár: nem fog fájni az új szakképzési törvény.
Csak pozitívan – röviden így lehetne összegezni az oktatásirányítás kommunikációját a szakképzés szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül megkezdett átalakításáról. A parlament múlt héten új szakképzési törvényt fogadott el, ami a pedagógusok, szakoktatók körében azért borzolta a kedélyeket, mert megszüntette közalkalmazotti jogviszonyukat, foglalkoztatásuk a Munka törvénykönyve hatálya alá került, így a munkafeltételeket érintő több törvényi garanciától is eleshetnek. A szakképzésért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium próbálja csillapítani a kedélyeket: nemcsak közleményben ígérnek béremelést a szakképzésben tanító pedagógusoknak, de egy szerdai, a szakképzési centrumok főigazgatóinak és a kancellároknak tartott, mintegy kétórás értekezleten azt is utasításba adták: a törvényi változásoknak csak a tanárokra nézve előnyös elemeit kommunikálhatják. A folyamat részeként Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár ugyancsak szerdán – három nappal a november 30-ai budapesti pedagógustüntetés előtt – körlevelet küldött minden szakképzési centrumba „a pedagógusok minél szélesebb körű tájékoztatása érdekében”.
A lapunkhoz is eljutott levélben egyebek mellett arról ír: a közalkalmazotti törvény „csak első látásra” biztosít nagyobb védelmet, alaposabb vizsgálat után kitűnik, hogy inkább rugalmatlanságot jelent. A helyettes államtitkár szerint a bérezés szempontjából kedvezőbbek lesznek a feltételek, a szakszervezetek állításával ellentétben megmarad a jubileumi jutalom. Kitért arra is, a megígért béremelés – ami Pölöskeiné szerint sem lesz egységes mértékű – mindenkire vonatkozik, tehát szakoktatókra, közismereti tanárokra, óraadókra is. A levelet ismerő, szakképzésben dolgozó forrásunk szerint valótlan az az állítás, hogy a közalkalmazotti törvény csak „első látásra” nyújt nagyobb védelmet; a valóság az, hogy lényegesen több garanciát tartalmaz, például elbocsátani csak részletes indoklás után lehetett valakit, a munkáltatónak volt állásfelajánlási kötelezettsége, nagyobb végkielégítésre, több pótszabadságra, kollektív jogérvényesítésre adott lehetőséget. Szerinte a Munka törvénykönyve egy tekintetben biztosan rugalmasabb: a munkavállalókkal szembeni visszaélés szempontjából. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Szűcs Tamás merce.hu-n megjelent írásában „a jogfosztás dokumentumának” nevezte az új szakképzési törvényt. Szerinte a szakképzés reformja hamarosan ismételten össze fog omlani. Ezért is tüntetnek a pedagógusok Budapesten november 30-án.

Csúcsra jár a Kossuth tér

Megint eljött az idő az oktatás jövőjéért való közös fellépésre. Ha neked is fontos a gyermekeink jövője, a jövő oktatása, várunk 2019. november 30-án 12 órától az MTA előtt, onnét közösen vonulunk az Országház elé. Tüntetés 14 órakor a Kossuth téren!" –így hív a demonstrációra a Pedagógusok Szakszervezete. A Szabad Egyetem hallgatói már holnap elfoglalják a Kossuth teret: a három napig tartó programjuk során beszélgetésekkel, kiállítással, előadásokkal vitatják meg, hogy miként lehetne jobbá tenni a hazai oktatáspolitikát.

Szerző

Pintér egyetlen mondattal faragott segédmotort az e-rollerekből

Publikálás dátuma
2019.11.29. 07:41
Illusztráció
Fotó: Jörg Carstensen/dpa Picture-Alliance / AFP
Ám ettől csak tovább nőtt a roller-káosz, mivel a KRESZ módosítása kellene ahhoz, hogy a rendőrök tényleg segédmotoros kerékpárként bírságolhassák a rollereket.
"Az elektromos rollert a hatályos szabályozás alapján, külön eltérő rendelkezés hiányában csak segédmotoros kerékpárnak lehet megfeleltetni" - jelentette ki múlt héten Pintér Sándor belügyminiszter egy parlamenti válaszban. Arra is utalt, hogy a rendőrök szabálytalanság esetén ennek megfelelően bírságolnak. Amikor a hvg.hu ennek jogalapjáról érdeklődött a minisztériumnál, a tárca, mint írják, az Országos Rendőr-főkapitánysághoz irányította a megkeresést, mondván a KRESZ módosítása az ő feladatkörük. Azaz
a belügyi tárca lényegében elismerte, hogy szabályokon kellene változtatni ahhoz, hogy - mint Pintér kijelentette - a kétkerekű e-járművek valóban segédmotoros kerékpárnak számítsanak.

A lap ezután a rendőrséghez fordult. Válaszként szó szerint ugyanazt kapták, mint amit Pintér Sándor mondott: nincs szabályozás, ezért az e-roller segédmotor. Ez pedig a következőt jelentené: ezeket az eszközöket
  • jogosítvánnyal lehet csak vezetni;
  • bukósisak kell hozzá;
  • csak úttesten, buszsávban, vagy a kijelölt kerékpársávon közlekedhet;
  • típusbizonyítvánnyal kell rendelkeznie;
  • sőt, egy uniós jogszabály szerint ülésnek is kell lennie egy segédmotoros kerékpáron.
"Pintér Sándor írásbeli válaszából számomra az derül ki, hogy az elektromos eszközöknek a segédmotorok alá besorolása nem több puszta jogértelmezésnél. Ez lehet alapja például egy jogszabály módosításnak, esetleg érdemi vita tárgyát is képezheti a jogalkotási folyamat során, de semmiképp sem minősül általános jelleggel jogforrásnak" – mondta a hvg.hu-nak Heinrich Renáta a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. kamarai jogi előadója. Arra is felhívta a figyelmet, hogy
egy miniszteri rendelkezés önmagában még nem elég ahhoz, hogy a rendőrök büntessenek.

Nem tud a járműveiket érintő jogszabályi változásokról a közösségi rollerkölcsönzést Budapesten meghonosító Lime sem. Mint a lapnak írták, az e-roller kategória európai szinten szabályozott és egyetlen uniós tagországban, így Magyarországon sem azonos a motorkerékpár kategóriával.
Arról, hogy az e-rollerek és hasonlók miatt muszáj módosítani a KRESZ-t, még októberben nyilatkozott Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos az InfoRádiónak. Ekkor az is elhangzott:
a jelenlegi KRESZ szerint az elektromos rollerek még a segédmotoros kerékpár kategóriájába sem férnek bele, nem minősülnek közlekedési járműnek, így most a gyalogosokra vonatkozó szabályokat kell figyelembe a használatuknál.

A kormánybiztos reméli, hogy bár az egyeztetés hónapokig is eltarthat, a jogszabályt már jövőre módosítani tudják.
Szerző
Frissítve: 2019.11.29. 07:42

Hárman is vezetnék az orvosi kamarát

Publikálás dátuma
2019.11.29. 07:00
Népszava fotó
Bár sokáig lebegtette, hogy vállal-e újabb ciklust 16 év után, újraindul Éger István az orvosi kamara elnöki posztjáért a köztestület pénteken kezdődő küldöttgyűlésén. Két kihívója is lesz. Egyikük az Újratervezés csoportot képviselő Kincses Gyula orr-fül-gégész, egykori államtitkár. A másik rivális a posztért harmadszor induló Lotz Gábor, a Semmelweis Egyetem patológusa, aki úgy tartja, mindkét nagy csoporttal – Éger István és Kincses Gyula támogatóival is – tudna együttműködni.
Éger Istvánt a hosszú vezetői múltja miatt a kamara ismert működésével azonosítják, amit számos kritika ér. Sokak szerint az elmúlt 16 év alatt nem változott semmi, a köztestület gazdálkodását pedig átláthatatlannak tartják.
Birtalan Iván, a Magyar Orvosi Kamara egyik alapítója, Ausztriában élő professzor lapunknak azt mondta: – 1988-ban pártsemleges, erős szakmai és etikai jogosítványokkal felruházott szervezet létrehozása volt a cél. Egy olyané, amely az orvosokat szociálisan erősen védelmezi. A jelenlegi orvosi kamara már rég eltért az eredeti céloktól, például a pártsemlegességtől, és nem az orvosok érdekeit védi.
A kamara tisztviselői – szerinte – magas fizetésért vannak a pozíciójukban és kizárólag saját egzisztenciájukért küzdenek. A professzor úgy véli, Éger és csapata 16 éves regnálása alatt az orvostársadalom nem kapott semmit. „Abban reménykedünk, hogy a változással vissza lehet térni a régi elvekhez, és a tagdíjért cserébe érdekvédelmet is kapnak a kamara tagjai.” Birtalan Iván szerint a szakmai és az etika „vonal” megerősítése mellett fontos lenne a köztestületnek visszavenni az orvosnyilvántartást, a képzést, a továbbképzést, a minősítéseket úgy, ahogyan ez Ausztriában, az osztrák kamaránál is történik.
Az Újratervezés csoport a köztestület megreformálásra készül, de ezt egyúttal arra is ki akarják használni, hogy az egészségügyet új pályára állíthassák. Erős érdekvédelmet, és hálapénz elleni küzdelmet, nagyobb nyitottságot, demokratikusabb döntéshozatali mechanizmust ígérnek az orvosoknak. A betegeknek pedig jobb ellátórendszert. „A kamarának most se hatalma, se politikai befolyása. Éger István sokszor eljátszotta, milyen erősen küzd az orvosok béremeléséért. Csakhogy a kormány nem azért emelte a gyógyítók jövedelmét, mert a kamara erősen harcolt, hanem mert fölismerte: ha nem teszi, nem marad az országban orvos” – mondta lapunknak egy kamarai tag. Az Újratervezés csoport jól szervezett, sokan, 143 kerültek a küldöttek közé. Megfigyelők szerint az elnökválasztást az döntheti el, hogy mely csoport támogatói lesznek az aktívabbak a részvételben. A mintegy 406 tagú küldöttgyűlésben 143 egyértelműen az újratervezéshez sorolható küldött van. A jelenlévők egyszerű többsége kell az érvényes döntéshez.
Szerző