Ritkán látott lazítás a közbeszerzéseknél

Nem lehet „visszaélésszerűen” kutakodni a közbeszerzési dokumentumokban, de nem is fogja azokat ellenőrizni a kormány.

Megszünteti a magyar közbeszerzések kormányzati ellenőrzését, sőt sok esetben sem a hazai, sem az uniós forrásokból megvalósuló beruházásoknál nem kell tendert kiírni a parlament előtt fekvő közbeszerzési törvény módosítása szerint. A tervezet egyik passzusa szerint a jövőben csak a Közbeszerzési Hatósághoz lehet utólagos panasszal fordulni, ezért a Miniszterelnökségen működő ellenőrzési szervezetet leépítik. Mindezt az eljárások egyszerűsítésével, gyorsításával az adminisztratív terhek csökkentével indokolják. A hatóság mellett jelenleg és a jövőben is folytathat vizsgálatokat az Állami Számvevőszék, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, ám valójában e két szervezet közül egyik sem foglalkozik érdemben a közbeszerzésekkel. Az elmúlt években átlagosan évi 2000 milliárd forintnyi közbeszerzést finanszíroztak hazai forrásból, ez az összes közbeszerzési kiadás 60-70 százaléka, de az uniós pénzek hullámzó felhasználástól függően, akár 50 százalékra is lemehet az arány.

A korrupció terjedésének esélyét növeli a kormány azon javaslata is, amely bizonyos esetekben és támogatásoknál eltörölné a közbeszerzési kötelezettséget. Jelenleg – többszöri emelés után – az áruk és szolgáltatások esetében 68 millió forintot, az épületberuházásoknál pedig 300 millió forintot meghaladó érték felett kellett pályázatot kiírni, illetve közbeszerzést lefolyatni. Most ezen értékhatárokat eltörlik – erre Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő hívta fel a figyelmet. A javaslat szerint a pályázati pénz elköltéséhez elég lesz három ajánlatot bekérni a reménybeli szállítóktól, ezzel le is tudja a beszerzési eljárást. Hadházy szerint ezzel az intézkedéssel a kormány gyakorlatilag az uniós és hazai támogatások nyilvánosságra kerülésének lehetőségét is kizárja a kormány, ugyanis így azok meg sem jelennek a közbeszerzési értesítőben. A kormány szerint az közbeszerzési értékhatár eltörlése ez esetben a bürokráciát csökkenti, az indoklás nem tér ki a korrupciós veszély nyilvánvaló emelkedésére.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára a parlamenti vitában megerősítette, hogy a Miniszterelnökség nem fogja ellenőrizni a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzéseket és a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseket, ami kiküszöböli a párhuzamosságokat. A módosítás nem érinti az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzéseket, valamint a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések esetén is van lehetőség az ellenőrzésre - jelentette ki. Arra hivatkozott, hogy a párhuzamosságok miatt az eddigi eljárások lassúak voltak, a lassúság pedig drágulást és bizonytalanságokat eredményez. A törvényjavaslat indoklása szerint ugyanakkor a módosítás egyaránt szolgálja a „felelős közpénzfelhasználás garanciáinak erősítését”. Megjegyeznénk, hogy az ellenőrzések csökkentése pont ezt a célt nem segíti.

A javaslat kitér arra is, hogy az informatikai és szoftverbeszerzések szabályairól a kormány saját hatáskörben rendelkezhet, azaz ezt a kérdést a parlament nem fogja szabályozni. Mint ismert a rendőrség, az adóhatóság és több állami cégről derült ki, hogy közvetítőkön keresztül, milliárdos korrupciós felárral vásárolt Microsoft termékeket, amit a szoftvergyártó el is ismert az amerikai hatóságok előtt. Idehaza ennek ellenére nem történt semmilyen előrelépés a nyilvánvaló korrupció felderítésére. Most a kérdés szabályozását is kiengedi a parlament a kezéből, ami a jelenlegi kormányzati rendszerben ugyan formalitás, de alkotmányos demokráciában a törvényhozást nem gyakorolhatná a kormány.

Szintén nem az átláthatóság irányába mutat az a módosítás, amely korlátozza a közbeszerzési dokumentumokba való iratbetekintés jogát, pontosabban annak „visszaélésszerű alkalmazását”. Az iratokba az érintet ellenfelek továbbra is betekinthetnek, ám csak a kihirdetéstől számított tíz napon belül. Az kormány szerint a tíz napon túli iratbetekintés már kimerítheti a visszaélésszerű jogalkalmazást.

A közpénzek megőrzését segítheti azon módosítás, amely lehetővé teszi az építési beruházásoknál csak az ajánlati ár alapján a versenyt. Ezt a lehetőséget 2015-ben épp az Orbán-kormány szüntette meg – kötelezővé téve, hogy a kiírók minőségi kritériumokat is figyelembe vegyenek a pályázatok elbírálásánál. Most visszahozzák ezt a lehetőséget, hogy az építési, tervezési beruházásoknál a legolcsóbb ajánlat győzhessen – ám trükközésre továbbra is marad lehetőség. Ilyenkor a megrendelő és a nyertes, ha össze akar játszani, akkor utólag szokott plusz megrendeléssel előállni, majd pedig emelni a díjazást is. Ennek ellenére előrelépés, hogy a közbeszerzési törvény a jövőben nem zárja ki, hogy a legolcsóbb pályázat nyerhessen.